Az egyik esetben azután indítottak pert a ligetvédők, hogy az elsőfokú környezetvédelmi hatóság, az érdi kormányhivatal megállapította: az új Közlekedési Múzeumhoz nincs szükség hatásvizsgálati eljárásra, hatástanulmányra. A civilek fellebbezését másodfokon akkor még létező Országos Környezetvédelmi Felügyelőség fogadta, befejezni azonban nem tudta, mert megszűnt. A Pest megyei kormányhivatal részeként folytatta munkáját, így az az abszurd helyzet kerekedett, hogy másodfokon szintén a kormányhivatal járt el, saját döntését vizsgálta felül, pontosabban megerősítette azt. Az ügyben a Levegő Munkacsoport és Garay Klára tájépítész fellebbezett: a közigazgatási bíróság jogerős végzésében azt állapította meg, hogy a másodfokú döntés a kormányhivatal összeférhetetlensége miatt semmis, új eljárásra van szükség.
A másik per a másik városligeti bontási helyszínnel, a volt Hungexpo-ingatlannal kapcsolatos. A ligetvédőknek 2016. márciustól itt működött az alaptábora, amit 2016. július 6-án rendőri erők bevetésével felszámoltak. A terület kiürítésére a VIII. kerületi jegyző, Danada Rimán Edina adott ki birtokvédelmi határozatot. Kilenc ligetvédő a határozatot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon támadta meg. Kerestük alapja az volt, hogy a jegyzőnek el kellett volna utasítani a bontással megbízott Bon-Tör Kft. és a Városliget Zrt. birtokvédelmi kérelmét. Keresetüket az első- majd másodfokú bíróság is elutasította, ezért a ligetvédők a Kúriához fordultak rendkívüli jogorvoslatért, hivatkozva az Alaptörvényben biztosított jogaikra. A Kúria a szokásos három tagú tanács helyett az ügy elvi jelentősége miatt öt tagú tanáccsal hozott döntést. Megállapította: mindkét bíróság végzését megsemmisítette, az elsőfokú bíróságot az eljárás újbóli lefolytatására utasította.
