Előfizetés

Rossz hír: visszatérnek a poloskák

Varga Péter
Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:17

Ahogy hűl a levegő, úgy lesz egyre több poloska a lakásokban, az igazi invázióra a következő hetekben kell számítani. Rossz hír, hosszú távon számolni kell vele és más kártevőkkel.

A szúnyogok után itt a legújabb bosszantó, a poloska. Régóta ismerjük, nem túl nagy, pajzs alakú, barna színű és meglehetős büdös szagot képes árasztani. „A neve helyesen bencepoloska - a „mezei poloska” téves megnevezés –, kontinensünkön őshonos faj, jelentős kárt nem okoz, és nem is tudunk róla, hogy bárhol mostanában feltűnően nagy tömegben jelentkezett volna” – tudtuk meg Vétek Gábortól, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének docensétől.

Úgy tűnik, ezek az állatok néhány éve azonban változáson mentek keresztül. Mérhetetlenül elszaporodtak, ellepik a városi lakásokat és bár az embereket nem bántják, állandóan vadászni kell rájuk, miközben akarva akaratlanul arra késztethetjük őket, bevessék kellemetlen fegyverüket, bűzmirigyeik váladékát. De ezek a poloskák nem azok a poloskák.

A mostani betolakodók nagyobbak, körülbelül 17 milliméteresek és márványos rajzolat figyelhető meg hátukon, innen szakszerűnek számító elnevezésük: ázsiai márványospoloska. És ráadásul idegenhonos. Kelet-Ázsiából, Japánból, Kínából, Tajvanról, Dél-Koreából jött, élelmiszer, gyümölcs és zöldségszállítmányokkal utazva. Az egyik első poloska négy évvel ezelőtt éppen Vétek Gábor térdén telepedett meg: „Ma már Európa számos országában ismert előfordulása. Magyarországon Budapesten és vonzáskörzetében sokfelé tömeges, azonban szakmailag is ellenőrzött lakossági bejelentések alapján tudjuk, hogy hazánk számos további pontján is megtalálható Győrtől Pécsen és Kecskeméten át Nádudvarig, de a sort folytathatnánk.

A hidegebb napok beköszöntével húzódnak be lakásainkba, ahol téli nyugalomra készülnek. De mivel lehet tömeges jelenlétük ellen védekezni? – talán ez az a kérdés, ami a legtöbb embert izgatja. „Tudomásom szerint továbbra sincs olyan növényvédő szer kereskedelmi forgalomban sem hazánkban, sem külföldön, amely kellően szelektív lenne, azaz csak ezt a poloskafajt irtaná. A lakosság körében keltett viszolygáson túlmenően azonban még égetőbb kérdés, hogy a mezőgazdaságban már most tetemes károkat okozó vándorpoloska és ázsiai márványospoloska elleni hatékony védekezés érdekében mielőbb megtörténjenek a szükséges lépések. „Csodaszer” egyelőre tehát nincsen, annak több esélyét látom, hogy a megfelelő természetes ellenség megtalálásával a biológiai védekezés lehet majd hosszabb távon a megoldás - magyarázta a szakértő.

Egyelőre tehát a legjobb, amit tehetünk, hogy idegileg felkészülünk az októberi rohamra és zárhatóvá teszünk minden nyílást lakásunkban, reménykedve, valahol a táskánkban, ruháink redői között nem telepedik meg egy-egy hívatlan vendég, ami mégis bejut otthonunkba.

Más kellemetlenkedők is felbukkanhatnak
A poloskán kívül számolhatunk még néhány kellemetlen rovarral az elkövetkezendő időkben - írja a Világgazdaság. A harlekinkatica 2008-ban jelent meg először hazánkban, levéltetvekkel táplálkozik, a gondokat az őshonos fajok kiszorításával okozza. Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban érkezett, és tavaly már karantént is kellett elrendelni miatta Badacsonyban, mert nemcsak kisebb károkat okoz, hanem az aranyszínű sárgaság fitoplazmát is terjeszti, amely az egyik legveszélyesebb szőlőbetegség.
A globális kereskedelem folytán került hozzánk az elmúlt évtizedekben a levélaknázó moly, ami súlyos pusztításokat végez a vadgesztenyefák körében, a platánok lombját az amerikai kukoricabogár veszélyezteti, amely alig húsz év alatt lett komoly kártevő, az aszályos időket kedveli.

Bizonyították: nem Salvador Dalí lánya a jósnő

Publikálás dátuma
2017.09.06. 22:23
Pilar Abel FOTÓ: LLUIS GENE / AFP
A bíróság utasítására elvégzett DNS-vizsgálat szerint nem Salvador Dalí lánya Pilar Abel, az apasági keresetet benyújtó 61 éves katalán kártyajós - közölte értesülését szerdán a La Vanguardia című katalán országos napilap.

A 28 évvel ezelőtt elhunyt művész kriptáját július 21-én nyitották fel, hogy mintát vegyenek a szükséges vizsgálatokhoz. A figuerasi Pilar Abel tíz éve állítja magáról, hogy ő Salvador Dalí törvénytelen lánya, aki a művész egy házasságon kívüli kapcsolatából született.

A nő 2015-ben fordult a bírósághoz, amely a tanúvallomások alapján megalapozottnak találta a keresetet, és elrendelte az exhumálást, mivel más módon nem lehetett DNS-mintát szerezni az elhunyttól, akinek nincs törvényes leszármazottja. 

A művész örökségét kezelő alapítvány, a Fundación Gala-Salvador Dalí szerint az exhumálást elrendelő bírói döntés nem volt megalapozott, és már korábban közölte: elképzelhető, hogy ha a DNS-vizsgálat nem igazolja Dalí apaságát, az exhumálási költségeket kifizettetik a magát a festő lányának valló Pilar Abellel.  Az apasági perben szeptember 18-án várható bírósági ítélet.

Történelem a Hungarikon-gyűjteményben

Felavatták Kárpáti Tamás újságíró-műgyűjtő Hungarikon-gyűjteményének legújabb darabjait: Weiler Péter festőművész Kádár János állítólag Brezsnyev szovjet pártfőtitkártól kapott karórájához a két politikust, míg a Granma kubai politikai napilap lapszámához Fidel Castro kubai diktátort örökítette meg. A tárgyi elemek a pop-art stílusú festményekhez illesztve láthatóak.

Kieselbach Tamás műkereskedő, Kádár órájának adományozója a budai Hiltonban szerdán tartott leleplezésen elmondta, nem szerette, hanem kifejezetten gyűlölte az órát, amelyet a rendszerváltás után vett. A Kádár-korszakot, amelyre szerinte a "ronda, szürke, fojtó" jelzők illenek, olyan világnak értékelte, amelyben "semmi nem volt igaz, amiben minden pszeudo volt." A két alkotással a Hungarikon-gyűjteményen belül új - Panoptikon névre keresztelt - szekció nyílik.