Előfizetés

E-autó-töltés pénzért

M. I.
Publikálás dátuma
2017.09.08. 07:24
Illusztráció: Shutterstock
Elektromos autók töltőinek telepítését engedélyezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Húsz engedélyt az Elmű-ÉMÁSZ kapott meg, 19 fővárosi és egy miskolci helyszínnel. Az áramszolgáltató csoport ez esetben kivitelezőként várja a megrendeléseket – közölte az ügy kapcsán lapunkkal Boross Norbert szóvivő.

Noha a cég eddig elsősorban reklámcélból néhány ingyenes e-töltőt üzemeltetett, a most engedélyezettek esetében már térítés ellenében juthatnak áramhoz az autósok. A tarifarendszer még kidolgozás alatt áll, de szakértők szerint az e-üzemanyag költsége a benzin és a gázolaj töredéke. A közműhivatal a Szekszárdi Vagyonkezelő számára helyben, az E.ON számára Győrben, a Főtaxinak pedig egy VIII. kerületi, illetve egy, a Liszt Ferenc Repülőtéren telepítendő töltőállomásra kapott engedélyt.

Összeköti őket a dohány

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.09.08. 07:09
Lázár János és felesége ritkán jelennek meg együtt a nyilvánosságban – a Sánta-családdal is titkos a barátság. FOTÓ: Népszava
A trafikmilliárdos Sánta János egyik hozzátartozója és Lázár János felesége együtt viszi az 1,2 milliárddal megtámogatott, koraszülötteket segítő alapítványt.

Kicsi a világ: nemcsak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felesége ül az 1,2 milliárd forintnyi uniós támogatással megsegített, ám közpénz-herdálással hírbe hozott alapítványban, de az alapítvány kuratóriumi elnöke, Csíkosné Bakos Boglárka is a kancelláriaminiszterrel igen közeli kapcsolatot ápoló Sánta-családhoz kötődik. Konkrétan ifjabb Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezetőjének a sógornőjéről van szó, aki maga is trafiknyertes, illetve egy tucat trafikos cégben érdekelt. Lázár és a Sánta család kapcsolata régi és szoros, ebből a nagyközönség 2013-ban kapott egy kis ízelítőt, amikor egy technikai malőr kapcsán kiderült, hogy a Lázár által benyújtott trafiktörvényt egy „Sánta János” nevű felhasználó számítógépén írták.

A koraszülött gyerekeken segítő, rövidített nevén „Korábban Érkeztem” alapítványt 2012-ben alapította Csíkosné, aki a szervezet honlapján vall arról, hogy gyermeke révén ő maga is érintett. Az alapítvány sokáig évi néhány millió forinttal gazdálkodott, ám tényleges szakmai munkát végzett: többek között a koraszülött osztályok számára vásároltak életmentő berendezéseket. Ám néhány hónapja megnyílt az uniós pénzcsap a miniszterfeleség és a continentalos kötődésű elnök nevével fémjelzett civil szervezet számára.

A Széchenyi 2020 program részeként ugyanis a "Mentorházak és Mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik részére" című projektben az alapítvány arra kapott 1,2 milliárd forintot, hogy három városban – Szegeden, Kecskeméten és Gyulán – kialakítson mentorházakat, mentorálási módszertant hozzon létre, és segítse a 6 év alatti koraszülöttek fejlődését, beilleszkedését.

„A cél nemes” – mondta lapunak Hadházy Ákos. Az LMP korrupcióellenes ügyvivője által megszerzett megvalósíthatósági tanulmány azonban mást mutat: a megítélt összegnek csak a tizede jutna a családokhoz, illetve a tényleges mentorálási tevékenységre, míg az összeg 90 százaléka megfoghatatlan, ám annál túlárazottabbnak tűnő, gyanús költségtételekre menne el. Így például az alapítvány a három városban 30 hónapra 80 millióért bérelne ingatlant, azaz havonta több mint 2,5 millióért, házanként 888 ezer forintért, ami a vidéki bérleti árakhoz mérten meglehetősen magas összeg. Pláne, hogy még 18 millió forintot elköltenének a bérelt ingatlanok felújítására is.

A mentorházakban nyújtott „szakértői díjként” további 205 millió forintot, azaz óránként 60 ezret fizetnének ki, a mentorprogram vezető munkatársainak a fizetésére pedig 176 milliót költenének, amiből átlagosan, fejenként havi nettó egymilliós juttatás jön ki. De születne „strukturált riportokra” épülő értékelő tanulmány 95 millióból, 50 milliót költenének jogi szakértőkre, újabb 50 milliót laptopok, telefonok, projektorok, nyomtatók beszerzésére, további 50 milliót pedig adatbázis készítésére és fenntartására fordítanának. Az alapítvány emellett 6 millióért akar weblapot fejleszteni – ez is éppen a piaci árak tízszerese.

„Nem látok semmilyen szabálytalanságot ebben az ügyben, de ha a feleségem lemondása szükséges, hogy az ügy előre menjen, akkor azt megteszi” – előlegezte meg Lázár János a felesége lelépését az RTL kérdésére a kormányinfón. Érthető módon nem tért ki a Sánta-kapcsolatra. A mára dohánymilliárdossá lett család jórészt a kancelláriaminiszternek köszönhetően emelkedett fel: a Continental lett ugyanis a legnagyobb nyertese a Lázár által létrehozott trafikrendszernek, majd később gyanús körülmények között az ő kezükbe került a hazai dohány-nagykereskedelem jelentős része is.

Cigányozással terelt volna
A roma-integrációs pénzeket elherdáló Farkas Flórián miniszterelnöki biztos működéséhez hasonlította Hadházy a „Korábban Érkeztem” alapítvány pályázatát. Mindezt azonban Lázár János az ügy félre vitelére használta. "Mondták már a családomra, hogy kulák, hogy zsidó, most éppen cigányoznak” – mondta indulatosan a miniszter erről a kormányinfón.

Alibibizottság a milliárdok nyomában

Rendkívül tényfeltáró bizottságot hozott létre Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, s ennek az öttagú testületnek lesz a dolga, hogy megvizsgálja: miért adósodott el az elmúlt két-három évben a baranyai megyeszékhely önkormányzata. Ezt Páva jelentette be csütörtökön a pécsi közgyűlésen. A polgármester Hoppál Pétert, Pécs kormánypárti parlamenti képviselőjét bízta meg a grémium vezetésével.

Pécs fideszes irányítói – mint arról már írtunk –, sokáig titkolták az adósságot, majd Páva három hónapja bevallotta, hogy van a városnak 5 milliárdos a mínusza, amit Csizi Péter, fideszes parlamenti képviselő, a napokban 7,5 milliárdra módosított. Csizi – köznevetséget okozva – kijelentette, hogy minderről a Pécset 2009 előtt vezető szocialisták tehetnek.

A tegnapi közgyűlésen Gulyás Emil szocialista képviselő alibi-bizottságnak nevezte a Páva által felállított csapatot, és – amint az előre bejelentette – indítványozta, hogy oszlassák fel a közgyűlést, mivel csak egy új testület képes kezelni az adósságot, és új fejlődési utat találni Pécsnek. Gulyás szerint Pécs fő gondja, hogy nem jön ide befektető. – De ki a fene is jönne egy olyan városba, ahol nincs biztonságban vállalkozói vagyona? – utalt arra, hogy a fideszes irányítású önkormányzat háromszor is einstandolni próbálta a város cégeit üzleti partnereitől. A szocialisták javaslatának napirendre vételét a közgyűlés fideszes többsége leszavazta, így annak megtárgyalása szóba sem kerülhetett.

Az ülés szünetében Gulyás sajtótájékoztatót tartott, s azon, újságírói kérdésre, hogy a feloszlatás után egy, esetleges ellenzéki városvezetés miképp tudna javítani a város helyzetén azt felelte: folyamatosan szembesítené a kormányt azzal, hogy súlyos pénzeket von el az önkormányzatoktól, így a kormány kénytelen lenne Pécset hozzájuttatni a neki járó forrásokhoz. A város mostani vezetői nem Pécs érdekeit képviselik, hanem a kormányét, ezért nem képesek kikövetelni a Fidesszel szemben azt, ami Pécsnek jár.

A közgyűlés a továbbiakban arról szavazott, hogy bevételei növelés érdekében emel bizonyos adónemeket. Ez főképp a multi kereskedelmi vállalkozásokat érinti. Emellett a város intézményeinek takarékossági célú összevonásáról is döntött a testület. Az ellenzék szerint mindez nem elég a város gondjainak megoldásához, hisz legfeljebb 100-150 milliót hoz. Mellesleg az ellenzék az önkormányzat teljes tartozását továbbra is lényegesen nagyobb összegre, mintegy 15-24 milliárdra teszi.