Laza marad az európai monetáris gyeplő

Csalódniuk kellett azoknak, akik azt várták, hogy az európai monetáris politika irányítói szorítanak a gyeplőn, véget vetnek az olcsó pénz időszakának.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa kétnapos ülést követően úgy állt fel tegnap Frankfurtban, hogy gyakorlatilag semmi nem változott. Továbbra is nulla, illetve negatív kamatok maradtak érvényben, biztosítva a vállalkozások olcsó hitelezését. Nem szűkül a piaci likviditás sem, az EKB decemberig biztosan folytatja havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programját. Mario Draghi az ülést követő tájékoztatójában az euró izmosodását jelölte meg legfőbb bizonytalansági tényezőként.

Újabb döntés a következő hónapokban várható - fogalmazott óvatosan az elnök, és mint az elhangzott, szükség esetén, ha a gazdasági folyamatok rossz irányba fordulnak, akár növekedhet is QE-re (quantitativ easing- mennyiségi könnyítés) fordított összeg. Ami biztos a három esztendővel ezelőtt elindított felvásárlási program keretében év végéig összesen 2300 millárd eurót fordít a központi pénzintézet kötvényvásárlásra, amelynek már közeljövőbeli fékezését szinte biztosra vették az elemzők.

A gazdaságstatisztikák ugyanis kedvezően alakultak az utóbbi időszakban, az Eurostat tegnap publikált adatai szerint a június végén zárult második negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a 19 tagú euróövezet és 0,7 százalékkal bővült a 28 tagú Európai Unió hazai összterméke (GDP) az előző három hónappal összehasonlítva. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezet GDP-növekedése szezonális kiigazítással 2,3 százalék, az Európai Unió gazdasági növekedése pedig 2,4 százalék volt. Egy másik elem is a pénzáram szűkítése mellett szólt, nevezetesen az a szabály, miszerint egy ország piaci adósságának legfeljebb 33 százaléka lehet az EKB birtokában, megakadályozandó, hogy az intézmény domináns hitelezővé váljon.

Számítások szerint, ha a felvásárlás üteme folytatódik, hamarosan kiürül az egyik legfontosabb célpont, a német állampapírok kerete. Berlin amúgy is kifogásolja az EKB akcióját, és hatáskörtúllépéssel vádolja az intézményt, jogorvoslatot keresve az EU bíróságán. A német jegybank elnöke Jens Weidmann "gyors és rendezett" kilépést sürget következetesen az eszközvásárlási programból. Egyelőre azonban a laza pénzpolitika fenntartásának hívei győztek, akik szeme előtt a deflációveszély elfedi az egyéb mutatókat, ők arra figyelmeztetnek, hogy az infláció nem éri el a célszámot a következő években, és a mennyiségi enyhítés gyors lezárásával azt kockáztatnák, hogy kitolódik az alacsony infláció időszaka. Márpedig a jelenlegi 1,5 százalékos ráta messze van a kitűzött 2 százaléktól, és az előrejelzések egyelőre nem biztatnak javulással. Mindezen nem segít az év eleje óta töretlenül izmosodó euró, a januári 1,04 dolláros árfolyam napjainkra mintegy 15 százalékkal emelkedett.

A monetáris politika változatlanságának híre még rátett egy lapáttal, tegnap 1,2 százalékkal drágult az európai fizetőeszköz a tőzsdéken, áttörve ismét az 1,20 dolláros szintet, fokozva a deflációs aggodalmakat. Az egyre olcsóbb import ugyanis további árcsökkenéseket gerjeszt, miközben a munkaerőpiac lendülete, így a vásárlóerő kívánt izmosodása, az árakat emelő kereslet még várat magára. Az EKB 2018-ra 1,2 százalékra teszi az inflációs rátát, és 2019.-re is csak 1,5 százalék az előre jelzés. Az eurózóna problémái között feltétlenül meg kell említeni még egy gyenge pontot, és ez Olaszország, ahol a gazdaság dinamikája, az átlagot jóval meghaladó munkanélküliség, és a bankszektor gyengesége inti óvatosságra a döntéshozókat, amit még a jövő évi választások bizonytalansága is tetéz. Így több elemző már jó előre úgy vélte, májusig várni kell a déli országot levegőhöz juttató pénzforrások apasztásával. Az EKB következő ülésére október végén kerül sor.