- A gólya tanuljon

Nagyon szíven ütött Falus Ferenc Miféle orvosokat nevelünk? című cikke. Sajnos a latin nyelvű verset is értettem. Ha magyarul közlik, talán durva szexizmusnak számítana (az is, ennél jóval kevesebbért büntetnek!), de kiderült, a „másállapotban lévő” medikáknak sem volt kifogásuk ellene. A bajok azonban mélyebben vannak. Már az is katasztrófa, hogy gólyatábor egyáltalán létezik! Még nem is látták egymást a jövendő egyetemisták sem iskolapadban, sem laborokban, sem professzorok társaságában, pedig ezek az egyetem természetes és elsődleges helyei. A képzés itt folyik. Ünnepelni akkor kell, amikor már van mit. Így viszont a jövendő orvosainak (akiket ma is tisztelnek az emberek) az első élményük, hogy a versenyszerű ivásból következő részegségtől nem is emlékeznek semmire. A „jó példa” persze ragadós. Már a gimnáziumban is elsődlegesek a szalagavatók, az elő-bankettek, a különböző táncos mulatságok – és ha marad idő, akkor tanulnak is. Egyúttal panaszkodnak a magas felvételi követelmények miatt. Nagyon köszönöm, hogy erre a veszélyre akkor is felhívták a figyelmet, ha az orvoslásra nem feltétlenül látnak közelesen esélyt.