Szerbek a koszovói kormányban

Publikálás dátuma
2017.09.11 07:37
Fotó: AFP

Ha csekély többséggel is, de megválasztották az új koszovói kormányt, amelynek nem kis meglepetésre a Szerb Lista is tagja lett. Ez azért hatalmas fordulat, mert Európa legfiatalabb államának miniszterelnöke az a Ramush Haradinaj lett, akit Belgrádban háborús bűnösnek tartanak, s néhány napja kiadatását kérték a francia hatóságoktól.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori tisztje által vezetett hárompárti koalícióra 62 képviselő voksolt a 120 tagú pristinai törvényhozásban. A döntő szavazás előtt az ellenzék látványosan kivonult az ülésteremből.

Koszovóban még június 11-én rendeztek parlamenti választást. Bár Haradinaj pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot, lehetetlennek tűnt a kormány megalakítása, mert az egyes pártok közötti ellentétek kibékíthetetlennek látszottak. Arra pedig senki sem számított, hogy végül éppen a szerb kisebbség pártja segíti ki a közösség által esküdt ellenségnek tartott Haradinajt. A Szerb Lista tíz honatyával képviselteti magát a törvényhozásban.

A kormány megalakulása hosszú patthelyzetnek vetett véget. A szerbek kabinetbe való bevétele nem feltétlenül Haradinaj nagyvonalúságának a jele. Koszovó jelentős uniós támogatástól esett volna el, ha nincs új kabinet, s előrehozott választást kellett volna kiírni. A Szerb Lista képviselői előzőleg azt közölték, egyebek mellett a földművelési és vidékfejlesztési, illetve az úgynevezett visszatérési tárcát kaphatják meg, továbbá az önkormányzati miniszteri posztokat. Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy – amint Goran Rakic, a Szerb Lista elnöke elmondta – megvalósul a szerbek minden olyan követelése, amelyről korábban még Brüsszelben kötött megállapodást Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói elnök. A megegyezés értelmében számos különleges jog illeti meg a szerb közösség tagjait. Előre borítékolható azonban, hogy ez további belpolitikai feszültségekhez vezet majd Koszovóban.

Az új kormánynak más nehézségekkel is meg kell küzdenie. Európa államai közül Koszovóban a legmagasabb a munkanélküliség, a korrupció mértéke pedig elképesztő.

Szerző

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30

Az izraeli külügyminiszter nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait

Publikálás dátuma
2019.02.22 07:44

Fotó: AFP/ JANEK SKARZYNSKI
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét.
Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint "a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust". Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban. "Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom" - jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este. "Sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban"- közölte Kac. "De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben"- tette hozzá. A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző