Paks - Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

Publikálás dátuma
2017.09.11. 07:00

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja.

Mintha nem bíznának a győzelemben: a kormány kész helyzet elé akarja állítani a következő kabinetet az ország legdrágább beruházása ügyében, olyan állapotokat teremtve, hogy a választás eredményétől függetlenül semmiképpen se lehessen kifarolni a paksi bővítésből. Ennek legbiztosabb eszköze, ha elkezdik lehívni az orosz hitelt, és a 4000 milliárd forintnyira becsült költségek minél nagyobb hányadát elköltik vagy lekötik. Az igyekezetnek ugyanakkor határt szab, hogy még mindig rengeteg engedély hiányzik a reaktorok építésének megkezdéséhez.

A Népszava információi szerint idén ősszel – akár már szeptember folyamán – nyilvánosságra fogják hozni az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás (vagyis piaci szempontból meg nem térülő beruházásra készül a kormány), de ezt az állami támogatást összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, amennyiben a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket.

Mint korábban megírtuk, a bizottsági határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta (a kialakult gyakorlat szerint az érintett kormány és a Bizottság egyezteti a nyilvánosságra kerülő szöveget) abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig. Ennek azért van jelentősége, mert Ausztria már bejelentette, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja a paksi bővítés állami támogatását, az Európai Bíróságnál fogja megtámadni a döntést – amit viszont csak akkor tehet meg, ha a határozatot és az indoklást már nyilvánosságra hozták. A magyar kormány azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: forrásaink szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken (az ausztriai választásra október közepén kerül sor).

FOTÓK: Tóth Gergő

FOTÓK: Tóth Gergő

A kormány tervei szerint az ősz folyamán megindulnak a nagy összegű kifizetések az orosz fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom irányába, párhuzamosan az orosz hitel első részletének lehívásával. Immár semmilyen fórumon nem beszélnek róla, hogy az 5 százalék körüli kamatú orosz hitel kiváltható lenne olcsóbb piaci finanszírozással, pedig a gondolatot a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János vetette fel tavaly, és a magyar állam immár a tavalyi szintnél is kisebb kamattal tudna forrásokhoz jutni a nemzetközi pénzpiacon.

A hitel tehát orosz lesz, és a bővítésért felelős miniszter, Süli János minapi nyilatkozata szerint Magyarországnak semmilyen befolyása sem lesz arra, hogy kik lesznek az alvállalkozók, egyedül a Roszatomon múlik, hogy kikkel köt beszállítói szerződést (az orosz cég már meg is kezdte a tenderek kiírását). Ez azért ellentmondásos, mert egyrészt a kormány részéről többször elhangzott – és a magyar-orosz bővítési egyezményben is szerepel szándékként – egy 40 százalékos magyar beszállítói arány, másrészt a Népszava információi szerint az Orbán-kormány az állami támogatás engedélyezése érdekében nagyvonalú ígéreteket tett a német Siemens, illetve a francia Areva és Alstom felé, amelyeket a Süli-féle helyzetértékelés fényében igen nehéz lesz teljesíteni.

A tényleges építési munkálatok 2018 januárjában kezdődhetnek meg. Fontos megjegyezni, hogy itt még nem a reaktorok és a fontosabb erőművi épületek építéséről van szó, az azokhoz szükséges létesítési engedélyezés ugyanis még meg sem kezdődött. Így – bár a kommunikáció valószínűleg másról szól majd – leginkább a helyszín megtisztítására, illetve a felvonulási létesítmények építésére lehet számítani. Az atomtörvény szerinti olyan épületekkel kezdhetik a munkát, amelyeknek „nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében” – ezeket a munkálatokat is engedélyeztetni kell az Országos Atomenergia Hivatallal –, illetve sor kerülhet Paks 1 látogatóközpontjának arrébb helyezésére, a hűtővízrendszer kialakítására, de akár az erőmű nem nukleáris részének építésére is.

Év végén, vagy legkésőbb a jövő év elején benyújtják a létesítési engedélykérelmet, amelynek az elbírálása akár 15 hónapig is eltarthat. Emiatt a reaktorépítkezés megkezdésére 2019 tavasza előtt kicsi az esély. Érdemes felidézni, hogy a kormány átíratta a parlamenttel az atomtörvényt annak érdekében, hogy már a szükséges engedélyek beszerzése nélkül, illetve az engedélyektől eltérve is lehessen építkezni, ám időközben Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője panaszt tett az Európai Bizottságnál a nukleáris biztonságot sértő trükk miatt, és a kormánytöbbség uniós nyomásra kénytelen volt törölni a módosítást a szövegből.

Nyert a Fidesz
Szabó Péter

Szabó Péter

Szabó Péternek – a saját véleménykutatásunk alapján – már vasárnap reggel oda lehetett volna adni a Tolna megyei város polgármesteri tisztségét. Tucatnyi embert faggatva ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje toronymagas esélyes. Szabó Péter eddigi alpolgármester végül 3423 szavazattal nyert a választáson.
A független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott - közölte Blazsek Balázs, a helyi választási iroda vezetője vasárnap este. A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt - tette hozzá.

Megbocsátó az erőmű városa a Fidesszel szemben

Publikálás dátuma
2017.09.10. 23:25

Szabó Péternek – a saját véleménykutatásunk alapján – már vasárnap reggel oda lehetett volna adni a Tolna megyei város polgármesteri tisztségét. Tucatnyi embert faggatva ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje toronymagas esélyes. Szabó Péter eddigi alpolgármester végül 3423 szavazattal nyert a választáson.

A független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott - közölte Blazsek Balázs, a helyi választási iroda vezetője vasárnap este. A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt - tette hozzá.

– Szabó nyer – mondta az erőműben dolgozó Lisztmájer Balázs, aki áldott állapotban lévő feleségével és kétéves fiával ment szavazni. A férfi hozzátette: – Őt támogatja a korábbi polgármester, Süli János, s már ez is elég.

A kérdezettek többsége hasonló véleményen volt. Hogy Süli mennyire megkerülhetetlen ma Pakson, az már bebizonyosodott. A 62 esztendős villamosmérnök 31 évet húzott le az atomerőműben, 2009-től ő volt a cég első embere. Ismertségét és népszerűségét erősítette, hogy sikeres sportvezető volt a városban. Aztán 2010-ben – bár Orbán-szimpatizáns volt – leváltották, és egy múlva el is küldték az erőműtől. Vállalkozó lett, majd 2014-ben kormánypárti helyi képviselők őt szerették volna polgármesternek. Csakhogy a Fidesz saját pártjából akart jelöltet, s a korábbi kajakbajnokot, Kozmann Györgyöt indították. Süli is versenybe szállt, s az általa irányított – és Néppárt nevet felvevő – polgári összefogás rommá verte a Fideszt: mind a nyolc egyéni körzetben győztek, és Süli a szavazatok 78 százalékát megszerezve lett a Duna parti város első embere.

A csúf vereséget elszenvedő Fidesz próbálta móresre tanítani az engedetlen várost, ezért megkurtították az erőmű paksi sportra költhető százmillióit. Sülinek ez rosszul jött, ám a kormány a piti bosszúja nem erősítette a Fideszt a városban. Amint az várható volt, Süli és a Fidesz kereste a megegyezést. A polgármester ki is nevezte alpolgármesterré Szabó Pétert, aki a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének színeiben politizált, majd belépett a 2014-es választási vereség után újjászervezett helyi Fidesz-szervezetbe. A megegyezés újabb lépéseként 2017 májusában Süli lett a paksi erőműbővítésért felelős tárca nélküli minisztere, s emiatt le kellett mondjon a polgármesterségről. Ezért írtak ki időközi választást, aminek kormánypárti jelöltje lett – Süli ajánlásával – az ügyvezető polgármesterként dolgozó Szabó Péter.

A korábban tanárként szolgáló, történész-muzeológus végzettségű, 42 éves férfi köztiszteletnek örvend a városban, s ezen – tapasztalataink szerint – az se rontott, hogy lapunk cikkei nyomán a napokban kiderült: támadható lépéseket tett ügyvezető polgármesterként. A paksi képviselő-testület Szabó javaslatára kinevezte a Fidesz városi elnökét, Kovács Sándort az egyik önkormányzati cég igazgatóságába, ám ez a 637 ezer forintos állás – amint azt a kormányhivatal is megállapította – összeférhetetlen Kovács képviselőségével. Ráadásul amikor augusztusban a paksi testület – Szabó előterjesztésére – arról döntött, hogy a város mely részei lesznek kiemelt fejlesztési területek, az előnyt élvező földek közé bekerült két olyan birtok, ami Kovács Sándor tulajdona. Az egyiket alig fél évvel korábban vásárolta meg a Fidesz város elnöke. Az említett területek értéke lényegesen felmehet a döntésnek köszönhetően.

A paksiak általában tudnak ezekről az ügyekről, ám ennek okán az általunk kérdezettek nem szidták a Szabó-Kovács párost.

Szabó ellen egyébként három jelölt állt sorompóba a választáson. Mezősi Árpád – aki köztudottan tagja és volt már képviselője is az MSZP-nek, ám – függetlenként definiálta magát, mondván: pártérdek nélkül kívánja városát szolgálni. (A paksiak azonban ebben azt látják, hogy a szocialisták nem mernek pártjuk emblémájával indulni.) A munkáspárti Kerezsi László megválasztása esetén jobb utakat és járdákat építtetne, és szülészetet hozna Paksra.

Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának aspiránsa kórházat álmodott Paksra, és megtiltaná a migránsok idetelepedését, mivel az fokozná az atomerőműre leselkedő terrorveszélyt. Noha az európai fővonalba tartozó hazai környezetvédők elutasítják a paksi erőmű bővítését, Medveczkinél erről szó sincs, ami érthető, hisz a 20 ezer lelkes városban eddig még nem találkoztunk olyan emberrel, aki ellenezné a 4 ezer milliárd forintos beruházást. Itt minden családban akad olyan aktív korú, aki az erőműben dolgozik, vagy munkahelye valamilyen módon függ az ország villamosenergia-szükségletének csaknem felét megtermelő cégtől.

Az LMP nem is indított jelöltet, mivel a párt harcosan elveti Paks II-őt, viszont a városban az erőműbővítés támadhatatlan. A Jobbik se mozdult, ennek miértjére a párt nem adott magyarázatot, a helyi közélet szereplői úgy vélik, hogy azért nem, mert Pakson – épp az erőmű miatt – az életszínvonal magasan meghaladja a régió átlagát, így itt egy radikális párt nehezen tudja megszólítani a választókat.

Amúgy abban, hogy a tervezett és minden fontos részletében titkosított erőműbővítés százmilliárdok lenyúlásával járna, a paksiak is biztosak. Ebben – kinevezése előtt – Süli János sem kételkedett. De a lenyúlás nem zavarja a helybélieket, számukra az a fontos, hogy Paks II száz évre, vagyis három generációra szavatolhatja a város jövőjét. A paksiak hálásak a kormánynak és megbocsátók a Fidesszel szemben.

– Azért mondja az ellenzék, hogy a Fidesz lop meg lopni fog, mert magukból indulnak ki – vélekedett a 72 esztendős, egykor szobafestőként dolgozó Bócsi András, akit szavazás után, az utcán állítottam meg. – Ez a kormány sok jót tett az országgal, gondoljon a mezőgazdaságra meg a idegenforgalomra, mennyi pénzt adtak a vállalkozóknak?!

– Az se zavarja, hogy a saját embereiknek adták a legtöbbet? – vetettem közbe.

– Nem – rázta fejét az ősz hajú férfi. – Mert ezt minden párt így csinálja. Ebben sosem lesz változás.

Frissítve: 2017.09.10. 23:38

"Mit jelent civilnek lenni?" - Erre keresi a választ az ARC kiállítás (Fotógaléria)

Publikálás dátuma
2017.09.08. 21:31

A 17. ARC kiállítás szembeállít minket az elmúlt évek lényeges kérdéseivel: mit jelent civilnek lenni, mit jelent magyarnak lenni? A fő képre kattintva galéria nyílik. FOTÓK: Tóth Gergő.

"A suli ma Magyarországon börtön, vagy börtönre felkészítő hely. Természetesen van rengeteg kivétel, de ezt általában a tanárok jelentik, azok a pedagógusok, akik felszabadítanak. Maga az iskolarendszer egyértelműen arra tanítja a gyerekeket, hogy vonalon belül maradjanak, de arra nem, hogy a vonalon belül hogyan legyenek szabadok" – mondta lapunknak Glázer Attila, az ARC kiállítás fődíjas plakátjának alkotója.  Az általa készített kép egyetlen mondatot ismételget: „Engedély nélkül nem segítek senkinek.” Glázer Attila szerint az a legnagyobb baj, hogy nem keret-, hanem szabályrendszerek között élünk. Úgy látja, ahhoz, hogy ez megváltozzon, mindenkinek cselekednie kellene, és mindenki tehet is valamit. 

2. HELYEZETT Pásztor Dániel: Az értékes vödör

2. HELYEZETT Pásztor Dániel: Az értékes vödör

"A gond nem ezzel van, hanem azzal, amikor egy ember kijelenti, én mit miért nem tudok elintézni, én miért nem vagyok felelős. Abban a pillanatban ahogy hárítunk, egy rendszer kiszolgálói vagyunk” – teszi hozzá. Elmondása szerint azért fordult ilyen egyszerű kommunikációs jelrendszerhez alkotásában, mert az mindenkinek „beüt”, ezt a példát mindenki ismeri. Mindenki megküzdött azzal, hogy vonalon belül maradjon, hogy az a bizonyos „g” úgy görbüljön.

„A gyerekem tanárai mindennap értékelik a diákokat, mosolygós, egyenes szájú, vagy szomorú fejeket kapnak. A gyerek egyik nap megkérdezte, hogy miért került mosolygósból egyenesbe, és erre az volt a válasz, hogy „még feleselsz is? Akkor szomorú fejet kapsz.” – meséli saját történetét, majd hozzáteszi, ők úgy nevelik a gyereket, hogy kérdezze meg, mit csinált rosszul, annak érdekében, hogy azt kijavíthassa. Ezt elmondták a tanároknak is, azok azonban nem értékelték a kérdést, inkább megbüntették miatta. Glázer Attila hangsúlyozta, csak annak lehet válaszolni, akinek kérdése van. „A felnőtteknél a legnagyobb problémát annak érzem, hogy nincs kérdés. Mindenki borzasztóan meg van győződve a maga igazáról, és viseli, cipeli és terjeszti a sértődöttségét."

3. HELYEZETT Gollowitzer Szabina: …ments meg Uram minket!

3. HELYEZETT Gollowitzer Szabina: …ments meg Uram minket!

Aki kimegy az Ötvenhatosok terére szeptemberben, csupa kérdéssel találja szemben magát. Ezek tükrözik az összes olyan sérelmet, amelyeket a rendszerváltás előtti időszaktól kezdve, majd azóta is folyamatosan vonszolunk magunk után. Amit azonban nem volna szabad elfelejteni, hogy a nehézségekkel nem csak egyenként, hanem együtt kell szembenézni, és a megoldást is érdemes közösen keresni. Ezt nehezíti, ha azokat a szervezeteket is ellehetetlenítik, amelyek válaszokat követelnek közös kérdéseinkre.

„Ha a civilekről beszélünk, akkor igazából a demokráciáról is kell beszélnünk. A társadalom egészséges működéséhez szükség van arra, hogy civil szervezetek is segítsék annak működését, és vigyázzanak a demokráciára” – mondta el a díjátadó ünnepségen Papp Dóra, a Krétakör Alapítvány ügyvezetője. Ő úgy látja, hogy valami olyasmitől félünk, amit nem ismerünk. Abban segít az ARC és a MACIARC – amelyet a civil szervezetek és kreatív ügynökségek számára írnak ki –, hogy ezeket a sztereotípiákat lebontsuk. A kiállítás arra a problémára is kíván reagálni, hogy folyamatosan el kell magyarázni, miért van szükség civilekre, kik is azok a civilek, mit csinálnak – mutatott rá Papp Dóra.

Az alkotásokat látva számos értelmezési lehetőséget kap a néző arra, hogy mit is jelent az, ha valaki civil. A díjazottak közül van, aki szerint minden ember civil, más úgy látja, hogy az a polgár civil, aki nem az államot képviseli, illetve az is, aki megéli a helyzetet, de nem alakítja azt. A harmadik helyezett, Gollowitzer Szabina azt érzékeli, hogy a civil mára szitokszóvá vált, akárcsak a liberális.

A Pipa vagyok különdíjas. FOTÓ: Tóth Gergő

A Pipa vagyok különdíjas. FOTÓ: Tóth Gergő

A Felvonulási tér éjjel-nappal nyitva áll a látogatók előtt, legyenek azok bármely korosztály, bármely társadalmi réteg tagjai. Nincsenek keretek, nincs teremőr, falak és kerítések sem veszik körbe a plakátokat. A nyolcvanöt ötletgazdag alkotást nézve azonban mégis felmerül a kérdés, hol marad ez a szabadság és kreativitás a mindennapokban? Bár az ARC nem válaszokat ad, hanem még több és több kérdést vet fel, talán erre az egy dilemmára akadhat megoldás, a második helyezett plakát segítségével. A magyar kreativitás csúcsa, az eső esetén szakszerűen kihelyezett szalaggal körbevett sárga felmosóvödör mindannyiunk számára ismerős lehet. Ez sem sugall mást: vödör, civil, magyar. Egy kaptafára megy.

Díjak

ARC: Vigyázat, civilek!

I. helyezett: Glázer Attila: Engedély nélkül

II. helyezett: Pásztor Dániel: Az értékes vödör

III. helyezett: Gollowitzer Szabina: …ments meg Uram minket!

Hammer különdíj: Bartha László – „a legütősebb” Adj egy CSOK-ot, Barbi

Budapest Adschool különdíja: Heltai Ákos – Pipa vagyok

Borz-díj: „a legkedélyborzolóbb” Nagy-Balogh Györgyi – Zászlónk

MACIARC: Pályázat magyar civilszervezetek és kreatív ügynökségek számára

12 legjobb alkotás:

Adj hangot Egyesület, Amnesty International, Bagázs Egyesület. Egy Csepp Figyelem Alapítvány, Független Diákparlament, Hintalovon Alapítvány, Magyar Rett Szindróma Alapítvány, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Present Perfect Egyesület, Suhanj! Alapítvány, Unicef Magyarország, Vigyél Haza Alapítvány

Vizuális piknik

Az embereknek nem a plakátokból, hanem az utcákat eluraló harci propagandából van elegük - véli Geszti Péter, az ARC plakátkiállítás egyik alapítója.

- Mit jelent Önnek a fogalom: civil?

- Civil az, aki felismeri, hogy nincs sikeres individuális élet a közösség nélkül, tehát olyan ember, aki össze tudja és akarja egyeztetni az önérdekeit a közösség érdekeivel. Aktívan részt vesz az adott közösség alakításában. Felelősséget vállal azért, hogy ne csak történjenek vele a dolgok, hanem önmaga is részt vegyen a közös ügyekben.

- Az itt látható civilek plakátjai is csak együtt tudnak működni?

Nem gondolom. Minden egyes plakát egy-egy civil szervezetet képvisel, s amikor az ember ezeket egy csomagban tekinti, akkor valóban a magyarországi civil szféra szólal meg belőlük. Ez is nagyon sok atomizált részből áll, amelyeket ideje lenne összekapcsolni, de ez a civilek feladata.

- Lehetnének ezek az alkotások politikai plakátok is?

A kormányzati plakátok végtelenül leegyszerűsítettek, olyan üzeneteket hordoznak, amelyek minden társadalmi célcsoportnak érthetőek. Az ARC plakátok általában plusz jelentéstartalmat hordoznak, valamilyen kód kell hozzá, hogy az ember megfejtse őket, és legtöbbször humor rejlik bennük. Inkább reaktívak a politika húzásaira, és egyes emberek véleményét mutatják, nem egy megkonstruált politikai üzenet elemeit. Ez tehát teljesen más műfaj.

- Elegem van a plakátokból! – áll az egyik kiállított darabon. Mit tapasztal, mennyire van elegük az embereknek az ARC plakátjaiból?

- Szerintem nem az ARC plakátjaiból, hanem az utcákat elöntő, állandó harci helyzetet sugalló propagandából van elegük. Az ARC kiállítás, ha úgy tetszik egy vizuális piknik, ahol az emberek sétálgatnak, nézelődnek, gondolkodnak, és megszabadulnak bizonyos frusztrációiktól, azáltal, hogy találkozik a plakátok által megfogalmazottakkal. Az ARC egyik lényege, hogy párbeszédet teremt, a plakátok nem csak egy irányúan üzengetnek, hanem kérdéseket tesznek fel.

- Ha ez a szellemiség jelen van, akkor miért nincs politikai változás?

- Azért nincs, mert nincsen olyan alternatív politikai erő Magyarországon, amely képes lenne olyan mondást, programot vagy személyt produkálni, amely vagy aki maga köré tudja gyűjteni a sok fajta, a jelenlegi állapotokkal elégedetlen társadalmi csoportot. Ez ilyen egyszerű dolog.

Külföldről támogatottak
Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül – az idén érvénybe léptetett és sokat vitatott törvény értelmében. Amint a szervezet által kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszéknek. Az eddig bejelentkezettek listája megtekinthető a civil.info.hu -n.



Szerző