Orbán megállítaná a népességfogyást

Publikálás dátuma
2017.09.11 12:36
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: /
Sürgős választ kell adni az európai népesedési problémára, de a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésének nyitónapján.

A tömeges migrációval kapcsolatban Magyarország álláspontja az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, "nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt". Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben - fejtette ki.

A kormányfő ismertette a résztvevőkkel a Magyarországon jelenleg futó munkahelyvédelmi, demográfiai és népegészségügyi akciótervet. Előbbi célja a munkanélküliség felszámolása, mert ha nincs munka, akkor nincs önbecsülés, nincs jövőkép, nincs gyermekvállalás, és akkor nincs értelme egészséges életmódra törekedni sem - mondta, rámutatva ugyanakkor, hogy mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság.

A demográfiai programmal a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, a biológiai reprodukciót akarja elérni a kormány, amelynek gazdaságpolitikája középpontjában ezért a demográfiapolitika áll - közölte Orbán Viktor.

A népegészségügyi akcióterv keretében pedig küzdelem folyik a dohányzás és az egészségtelen élelmiszerek ellen, továbbá része a közétkeztetés reformja - részletezte a miniszterelnök. Az eredmények közül kiemelte, hogy - 2014-ben publikált adatok szerint - 2012-2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból befolyt összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Jelezte ugyanakkor, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.

Beszámolt emellett az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, a következő népegészségügyi feladatként pedig azt jelölte meg, hogy csökkenjen a daganatos megbetegedések okozta halálesetek magas száma.

Orbán Viktor Magyarország tiszteletét fejezte ki a WHO iránt, hangsúlyozva, hogy a globális intézményeket érő kritikák közepette az Egészségügyi Világszervezetről sosem hallani egyetlen bíráló hangot sem, ez ugyanis egy olyan szervezet, amelyre mindig szükség volt, van és lesz is.

Magyarország is úgy érzi - folytatta -, hogy meg kell védeni a szabadságát "birodalmi politikai törekvésekkel" szemben, ám ez az álláspont nem a globális intézmények szükségességét tagadja, sokkal inkább megpróbálja összehangolni a nemzetek feletti szintet a nemzeti szuverenitással.

"Önök a globális intézményeket gyakran bíráló ország vendégei ma, de ez a bírálat nem terjed ki a WHO-ra, sőt éppen fordítva: a WHO iránti nagyrabecsülés és tisztelet országában vannak" - összegezte a kormányfő, úgy fogalmazva: Magyarország - mint a szervezet elkötelezett tagja - a WHO mellett áll, "számíthatnak ránk, és mi is szeretnénk számítani a jövőben önökre".

Szerző
2017.09.11 12:36
Frissítve: 2017.09.11 13:15

Amíg Orbán a Honvédség gépével utazott, a katonák bérelt repülővel mentek Irakba

Publikálás dátuma
2018.09.20 10:30

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/
Sajnos tapasztalatlan még a személyzet, így a repülők egyszerre csak kevés embert szállíthatnak a honvédelmi miniszter szerint - csak a kormányfőt és az államfőt.
Hiába vásárolt a kormány már két Airbus A-319-es utasszállítót és egy Dassault Falcon business jetet a Magyar Honvédségnek, az iraki katonai kontingens szokásos váltását 2018. augusztus 28-án mégis egy ukrán bérrepülő segítségével oldották meg - írja a 444.hu.
Az LMP országgyűlési képviselőjének, Demeter Mártának a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor ezt azzal indokolta:
"a Magyar Honvédség két A-319-es szállító repülőgépe a hajózó és a repülőműszaki állomány repülési és üzemeltetési tapasztalatainak megszerzéséig korlátozott számú személyt szállíthat".
Egyvalakit biztosan vihetnek: ez Orbán Viktor. Számos korábbi alkalmat követően, a miniszterelnök legutóbb Moszkvába utazott kedden az egyik "nem-kormánygéppel", melyet a Zrinyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében vásárolt a honvédség.
A másikkal ugyanakkor utazott volna Áder János a bukaresti Három Tenger Kezdeményezés találkozójára, ám mint az MTI a Köztársasági Elnöki Hivatalra hivatkozva közreadta, meghibásodás miatt meghiúsult az út. A 444.hu úgy tudja, az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött: utóbbi felemelt rakománya nekicsapódott a kormánygép ajtajának, amely annyira deformálódott, hogy nem szállhatott fel.
2018.09.20 10:30

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00