Előfizetés

Sürgős volt a döntés Putyin díszpolgárságáról

Publikálás dátuma
2017.09.11. 21:19
Debreceni Egyetem - Google Street View
Bár 90 százalékos többséggel támogatta a Debreceni Egyetem szenátusa Putyin díszpolgári címét, mindössze a testület "több mint 60 százaléka" adta le, a "sürgősség" miatt csak elektronikusan a szavazatát – derült ki a voksolási eljárás dokumentumaiból, amit a hvg.hu kért ki a felsőoktatási intézménytől.

A portál az előterjesztést is megszerezte, amelyben többek közt azzal indokolták az elismerést, hogy a Paks II. beruházásra hazánkba érkező orosz szakemberek gyerekeit okító tanárokat Debrecenben képzik majd.

Sz. Bíró Zoltán történész lapunknak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin elnök egyre gyakoribb magyarországi látogatásai azt bizonyítják, hogy Oroszország nagyon elszigetelt. Ha konszolidálódik az unió és Oroszország kapcsolata, Magyarország már nem lesz fontos Moszkva számára. Remélem, ez mielőbb bekövetkezik – nyilatkozta egyebek mellett a Népszavának az Oroszország-kutató.

"Senki ne legyen szegény, mert megbetegedett"

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.09.11. 20:16
A WHO-konferencia FOTÓ: Vajda József/Népszava
Hogyan lehet mindenki számára elérhetővé tenni az egészségügyi szolgáltatásokat, és miként vehetők rá az emberek, hogy maguk is tegyenek jóllétükért – e kérdésekre próbálnak válaszokat találni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai vezetőinek hétfőn kezdődött budapesti négy napos konferenciáján a politikusok, az egészségügyi közgazdászok, a népegészségüggyel foglalkozó szakemberek.

Jakab Zsuzsa regionális igazgató a több mint 600 küldött előtt arról beszélt, hogy 2030-ig olyan programot készít a világszervezet, melynek nyomán mindenki számára elérhetővé válhat a méltányos keretek között az ellátás és fenntartható marad az egészségügyi rendszer. Mindehhez az egyes országoknak javítaniuk kell a közegészségügyön, az esélyegyenlőségen a rendszereik finanszírozásán, a gyógyszerek hozzáférésén, a megfizethetőségén. Sőt, a kormányoknak pénzügyi védelmet kell nyújtaniuk a polgáraik számára, hogy azoknak ne kelljen túl nagy önrészt vállaniuk a gyógyítás költségeiből.

Miután az egészségügyi rendszerek megszervezése, finanszírozása nemzeti hatáskör, így nincs hivatalos WHO ajánlás arra, hogy az egyes nemzetek mennyit költsenek erre a célra. A kívánatos az lenne – a világszervezet szerint –, ha a tagállamok nemzeti összjövedelem 7 százalékát fordítanák közpénzből az egészségügyi közkiadásokra. (Az Európai Unió országainak átlagos költése 9,4 százalék, Magyarországé 4,8 százalék). 

A konferencián Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO Europe patrónusa arról beszélt, hogy az európai polgárok hosszú és egészséges életéhez biztosítani kell az anya- és gyermekvédelem, a jó védőoltási rendszert, valamint jó gyakorlatot alkalmazni az antibiotikumok használatában. Szerinte jó jel, hogy a régió országainak többsége megállította a rubeolát és kanyarót. Azonban sok országban még így is alacsony az átoltottság, ennek köszönhetően tavaly 41 gyermek halt meg kanyaróban.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus arról beszélt, hogy a rendezvényen fontos szerep jut a nem fertőző betegségeknek. Hangsúlyozta a prevenció fontosságát és megdicsérte Magyarországot, amely szerinte az egészségtelen ételekre kirótt adóval próbál tenni az elhízás ellen. Ösztönzőnek nevezte, hogy hazánkban komolyan veszik a túlsúlyosság okozta veszélyeket, és így más országok is tanulni tudnak tőlünk.

A küldöttek felszólalási sorában elsőként kapott szót Balog Zoltán humán miniszter, aki úgy vélte: Magyarország sokat tett a népegészségügyi mutatók javításáért. Pozitív példaként említette a dohányzás, és az egészségtelen ételek fogyasztásának visszaszorítására tett kormányzati lépéseket. Hozzátette: Európában mindennapos testnevelés keretében a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet. 

A tanácskozásra a WHO külön meghívta valamennyi a magyar egészségügyi ágazati vezetőt, hét volt miniszterből (Surján László, Gógl Árpád, Kökény Mihály, Csehák Judit, Székely Tamás), az államtitkárok közül kettő (Szócska Miklós, és a most hivatalban lévő Ónodi-Szűcs Zoltán) vett részt a fórumon.

Orbán háttéralkuja - Cáfol a kormányszóvivő

Publikálás dátuma
2017.09.11. 19:19
FOTÓ: Népszava
„Német választási lufi” a Frankfurter Allgemeine Zeitung azon cikke, amely szerint megállapodás körvonalazódik az unión belül a menekültek elosztásáról – nyilatkozta Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn.

A frankfurti lap vasárnap írt arról, hogy kompromisszum körvonalazódik az EU-s tagállamok között a menekültek elosztásáról, a formálódó megoldáshoz ráadásul nagymértékben hozzájárultak a visegrádi négyek a rugalmas szolidaritás fogalmának bevezetésével. 

A FAS kitért arra: az alkalmas időpont külső tényezőktől is függ, hiszen Magyarországon 2018 tavaszán parlamenti választást tartanak. Utána erősödhet Orbán Viktor készsége a kompromisszumra. A lap szerint a kormányfő szűk körben többször jelezte már, hogy átgondolhatja a menekültek befogadásának kategorikus elutasítását, ha biztosított a külső határok védelme.

Lásd még: Orbán mégis kiegyezik Brüsszellel?

A kormányszóvivő a FAZ cikkét úgy kommentálta: egy szó sem igaz belőle. Szerinte a magyar kormány "elvi alapon, elvi okokból ellenzi a beletelepítési kvótát, a magyar kormány és miniszterelnök álláspontja szerint ugyanis egy olyan szabad ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy mások döntsék el, kik jöjjenek az ország területére".