Orbán bajára nem a WHO ad gyógyszert

Publikálás dátuma
2017.09.12 07:01
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Fotó: /
Önök ma egy globális intézményeket bíráló ország vendégei, de ez a bírálat nem terjed ki a WHO-ra – kezdett erősen Orbán Viktor miniszterelnök az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) Budapesten megrendezett, 67. európai regionális bizottsági ülésén tegnap. 

A kormányfő a négynapos tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: a politikai viták központjában ma a nemzetállamok ügye és a globalizmus és áll. Számos globális szervezet él át nehéz napokat ma, de mindeközben soha egy bíráló hangot nem hallunk a WHO kapcsán, mindenki belátja, hogy erre a szervezetre szükség van – fogalmazott Orbán.

A kormányfő beszéde a későbbieken sem nélkülözte az aktuálpolitikai fordulatokat. Az európai népesedési problémái kapcsán például arról értekezett, hogy a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani. S ha már szóba hozta a menekültügyet, el is időzött a témánál. Kifejtette, Magyarország álláspontja az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, "nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt". – Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben – igyekezett legalább látszólag a szakmai tanácskozáshoz kötni nyilatkozatát.

Azért a miniszterelnök szakmai kérdésekről is szót ejtett. Öndicséretekkel nem fukarkodva szólt kormánya eredményeiről. Arról például, hogy szerinte mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság, a demográfiai programmal pedig a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, "a biológiai reprodukciót" akarja elérni a kormány. A népegészségügyi akciótervről szólva – nem tudni, milyen adatokra alapozva – kiemelte, hogy 2012 és 2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból származó összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Beszámolt az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, aztán némi önkritikát gyakorolva jelezte, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.

Orbán kampánybeszéde után a tanácskozáson többek között arra kerestek válaszokat: hogyan lehet mindenki számára elérhetővé tenni az egészségügyi szolgáltatásokat, és miként vehetők rá az emberek, hogy maguk is tegyenek jóllétükért. Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója a több mint 600 küldött előtt arról beszélt, hogy 2030-ig olyan programot készít a világszervezet, melynek nyomán mindenki számára elérhetővé válhat a méltányos keretek között az ellátás és fenntartható marad az egészségügyi rendszer. Mindehhez az egyes országoknak javítaniuk kell a közegészségügyön, az esélyegyenlőségen a rendszereik finanszírozásán, a gyógyszerek hozzáférésén, a megfizethetőségén. Sőt, a kormányoknak pénzügyi védelmet kell nyújtaniuk a polgáraik számára, hogy azoknak ne kelljen túl nagy önrészt vállalniuk a gyógyítás költségeiből.

Miután az egészségügyi rendszerek megszervezése, finanszírozása nemzeti hatáskör, nincs hivatalos WHO ajánlás arra, hogy az egyes nemzetek mennyit költsenek erre. A kívánatos az lenne a világszervezet szerint, ha a tagállamok nemzeti összjövedelem 7 százalékát fordítanák közpénzből az egészségügyi kiadásokra. (Az Európai Unió országainak átlagos költése 9,4, míg Magyarországé 4,8 százalék). Ennek ellenére Balog Zoltán humán miniszter – aki elsőként kapott szót – úgy vélte: Magyarország sokat tett a népegészségügyi mutatók javításáért. Miként Orbán, ő is a dohányzás, és az egészségtelen ételek fogyasztásának visszaszorítására tett kormányzati lépéseket említette pozitív példaként. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is megdicsérte Magyarországot, amely szerinte az egészségtelen ételekre kirótt adóval próbál tenni az elhízás ellen. A konferencián fölszólalt Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO Europe patrónusa, de jelen volt hét korábbi magyar egészségügyi miniszter és két államtitkár is.

Szerző
2017.09.12 07:01

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: Földművelésügyi Minisztérium/
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 09:58