Bölénylottót vegyenek!

Publikálás dátuma
2017.09.12 10:35
A Yellowstone parkban békében élhetnek. FOTÓ: MLADEN ANTONOV / AFP
Önkénteseket keres az amerikai Grand Canyon nemzeti park a bölényállomány ritkítására.

A déli Arizona államban kanyargó Grand Canyon (Nagy Szurdok) nemzeti parkban túlzottan elszaporodtak a bölények, és ez részben az állatállomány korcsosulásához, részben pedig a nemzeti park természeti erőforrásainak kimerüléséhez vezet. Ezért a nemzeti parkok szövetségi hivatala - amely a belügyminisztériumhoz tartozik - úgy döntött, hogy önkéntes vadászokra bízza az állomány ritkítását.

A szerencsés vadászok személyét lottósorsolással választják ki. Munkájuk hosszadalmas lesz, hiszen három-öt év alatt kell 600-ról 200-ra csökkenteniük a kanyon körüli erdőkben barangoló bölényeket.

Az 59 nemzeti parkot működtető Amerikai Nemzeti Park Szolgálat a napokban adta meg az engedélyt a bölényvadászatra, ám a Grand Canyon park vezetői egyelőre még csak a részletek kidolgozásánál tartanak. Eddig már konzultáltak a coloradói, a dakotai, és a wyomingi nemzeti parkok illetékeseivel, megkérdezve őket egy másik faj, a jávorszarvas-állomány egészséges megőrzéséről és vadásztatásuk módjairól.

A Grand Canyon bölényeinek őseit még az 1900-as évek elején, Arizona északi vidékein honosították meg. Akkor azon a tájon még farmergazdálkodás folyt, és a bölényeket a szarvasmarhákkal keresztezték. A mai kószáló bölények e keresztezett fajta utódai. Valamennyi állat Arizona állam tulajdonát képezi, és évente 122 állatot lehet kilőni.

A bölények azonban az elmúlt évtizedekben a Grand Canyon területére költöztek, ahol viszont tilos a vadászat. Ezért elszaporodtak, és ha az állományt nem ritkítják, akkor tíz éven belül csaknem kétezerre növekszik a számuk.

A bölényvadászat kutyák nélkül, gyalogosan és nem szekérről, lóról vagy lesállásról történik. Az állatok alkonyatkor és hajnalban mennek ki a tisztásokra.

Szerző

Kacsát költött ki egy bagoly Floridában

Publikálás dátuma
2019.04.19 10:10

Fotó: Facebook/Laurie Wolf/ Laurie Wolf
Bagolyfióka helyett kiskacsa kandikált ki egy floridai ház mesterséges fészkéből. A karolinai récék fészekparaziták, azaz nem csak a saját fészkükbe tesznek tojásokat.
A kis szőrös madár láttán Laurie Wolf azt gondolta, kikelt annak a lármás füleskuviknak az első tojása, amely egy hónappal korábban költözött be floridai házuk mesterséges fészkébe. Sötétedéskor azonban kiderült, az új lakó nem bagoly, hanem egy sárga-fekete kiskacsa – írta a National Geographic alapján a Sokszínű Vidék.
Mivel a nő aggódott, hogy a bagoly megeszi majd a kiskacsát, egy ragadozómadár-szakértőhöz fordult, aki megerősítette, az állat veszélyben lehet. A házaspár meg akarta fogni a kiskacsát, hogy egy állatvédő szervezethez vigye, de az ijedtében elrepült a közeli tóhoz repült, és azóta nem látták. 
Azt már tudományosan is bizonyították, hogy a karolinai récék (vagy más néven kisasszonyrécék) ha kell, megférnek a lármás füleskuvikkal, Christian Artuso kutató 2005-ben azt figyelte meg, hogy egy bagoly három kiskacsát is kiköltött.
A kisasszonyrécék fészek- vagy költésparazitiák, ez azt jelenti, hogy a szülő egy-két tojást más fészkébe pottyant. Több olyan esetet is dokumentáltak már, amikor ragadozómadarak költötték ki vízimadarak tojásait. Volt, hogy egy tarka vércse egy fehérfejű kercerécéről gondoskodott, és hogy egy halászsas segítette elő egy kanadai lúd világra jöttét.
Az azonban kérdés, hogy a nőstény bagolynak hogyan nem tűnt fel, hogy rossz, azaz oválisabb és dupla akkora tojáson ül, mint szokott. Artuso szerint lehetetlen megmondani, hogy mi járhat a vadon élő bagoly fejében, de egy evolúciós jelenség állhat a háttérben.
Frissítve: 2019.04.19 10:10

Majombébik születtek a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:25
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Fotó: Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) és zászlós farkú kolobusz (Colobus guereza) született a pécsi állatkertben - tájékoztatott a majomkölykök érkezésről az intézmény.
A Dumbó nevű hím szavannacerkóf április 11-én látta meg a napvilágot. A gondozók nem számítottak az új jövevényre, mivel a Dumbót megelőző cerkófkölyök tavaly augusztus végén - több mint 10 éves szünet után - született meg a pécsi vadasparkban. Mivel a szavannacerkófoknál a vemhességi idő 5 és 6 hónap között változik, a két kölyök születése között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el. A kis hím szépen cseperedik, egyre gyakrabban játszik a csapat felnőtt tagjaival. Az állatkert szavannacerkóf-állományát a szülőpáron és a két kölykön kívül egy idősebb nőstény alkotja.
A zászlós farkú kolobuszok, más néven gerezák kölyke a kis cerkóf után mindössze két nappal, április 13-án jött világra. Érkezésével héttagúra bővült a pécsi gerezacsapat, amely egy szülőpárból, a szülők négy kölykéből és egy fiatal, idegen vérvonalú hímből áll. A cerkófhoz hasonlóan a kis gereza is egészséges; az újszülött a fekete-fehér bundájú felnőttekkel ellentétben hófehér szőrű; körülbelül három hónapos korában ölti majd fel a kifejlett állatokra jellemző mintázatot.
A kölyök születése szakmailag is fontos esemény, mivel a zászlós farkú kolobusz védett majomfaj, az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik.
A közlemény arról is tájékoztat, Vadim, a közelmúltban érkezett rozsomák egyre aktívabb új otthonában. Idén először a hosszú hétvégén nyílik meg a gyűrűsfarkú makik kifutója a látogatók előtt.
Szerző