Előfizetés

Tizenkét évi jövedelemből lehet lakást venni

Publikálás dátuma
2017.09.12. 14:42
A kép illusztráció. FOTÓ: Tóth Gergő
Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson; ez az arány rosszabb, mint három éve, mert a lakásárak kétszer olyan gyorsan nőttek ezalatt, mint a jövedelmek - derül ki az Otthontérkép friss felméréséből.

Idén a második negyedévben egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához átlagosan 20 millió forint kellett, így az átlagos nettó jövedelem alapján a megvásárláshoz 7,8 év volt szükséges. Ez az idő 2014-ben 6,8 év volt, a háttérben az áll, hogy a jövedelmek 20, a lakásárak viszont 40 százalékkal emelkedtek.

Az elemzés szerint az országon belüli népmozgás a keleti országrészből nyugat felé mutat, mert az emberek a magasabb jövedelem reményében változtatnak lakóhelyükön. Ugyanakkor - kizárólag az ingatlanárak és a jövedelem viszonyát vizsgálva - nem feltétlenül éri meg egy magasabb kereseti lehetőséggel kecsegető országrészbe költözni, mert ott arányaiban a lakásárak is jóval magasabbak.

Nógrád és Tolna megyében 4-6 év elegendő az ingatlanvásárláshoz a területi jövedelmekkel kalkulálva, Budapesten viszont csaknem 12 év, Veszprémben pedig 13,5 év kell ugyanehhez. Ritka, de van olyan megye is, ahol 2015-höz képest a jövedelmek nagyobb mértékben nőttek, mint az ingatlanárak, így például Bács-Kiskun megyében 2015-ben 10,6 év kellett egy közepes méretű ingatlan megvásárlásához, míg 2017-ben 9,1 év.

A lakásszerzési idő akkor csökkenhet, ha 3-5 éven belül valóban elkészül a magánszemélyek és a vállalkozók által tervezett 30-50 ezer új lakás. Ez az árak stagnálását eredményezhetné, miközben a nettó jövedelmek még nagyobb tempóban, évi 15-20 százalékkal emelkednek - fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője a közleményben. Hozzátette, feltétel az is, hogy tovább csökkenjenek a hitelkamatok és az állam újabb ösztönzőket vezessen be, illetve hosszabbítsa meg a mostani, 5 százalékos áfa hatályát.

Érdemes lakást kiadni Magyarországon

B. M.
Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:25
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A lakásbérleti hozam Budapesten és több egyetemi városban is meghaladta a bruttó 7 százalékos hozamszintet 2016-ban, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő. 

Londonban mindössze 2 százalékot lehet elérni, a piacvezető Dánia a maga 8,9 százalékával. A hazai magas hozamszint oka, hogy a szlovénok után nálunk a legalacsonyabb, 3,9 százalékos a bérelt ingatlanban élők aránya, szemben Németországban, ahol a fele. Ahhoz, hogy itthon hozzá lehessen jutni egy 70 m²-es saját lakáshoz, a magyaroknak 8 évnyi teljes átlagfizetésüket kell félretenniük - olvasható a Deloitte hatodik alkalommal megjelent Európai Ingatlan Index tanulmányában elérni a legmagasabb lakásbérleti hozamot 2016-ban.

„Csakúgy, mint a kereskedelmi ingatlanok bérbeadása esetében, a bérbeadás jövedelmezősége a lakásoknál is nagymértékben függ a település jellegétől és az ingatlan egyéb adottságaitól. A jól működő és érett ingatlanpiacra jellemző, hogy minél kockázatmentesebb egy adott helyszín és ingatlan - az ingatlan viszonylagos magas piaci árából adódóan – az ingatlant annál alacsonyabb hozam mellett lehet csak bérbe adni. Így az alacsonyabb elérhető hozamszint általában az érettebb és a vonzóbb befektetési környezetre utal" – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője.

A tanulmány az átlagos lakásárakat is vizsgálta a kiválasztott országok körében. Éves összehasonlításban rekordnagyságú növekedést mutattak a 26,5 százalékos szlovén árak, ezt követi Spanyolország a 15,2 százalékos, és Dánia a 10,8 százalékos árnövekményével. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az árak 9 százalékkal csökkentek a lakásárak, elsősorban a Brexit közvetlen és olyan közvetett hatásainak következtében, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.

A közel egy évtizedes lemaradás után 2016-ban Magyarországon végre beindultak a lakásfejlesztések, így ebben a tekintetben az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország. A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóak, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató. Deolitte-nál úgy gondolják, hogy 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország.

Bíróságra megy a Google

B. M.
Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:23
FOTÓ: BRITTA PEDERSEN / DPA
Fellebbezést nyújtott be hétfőn a Google amerikai internetes óriásvállalat az Európai Bizottság által a trösztellenes szabályok megsértése miatt kiszabott, mintegy 2,4 milliárd eurós bírság ellen - erősítette meg az Európai Bíróság, melynek egyik szóvivője úgy reagált a fellebbezés hírére, hogy a brüsszeli testület meg fogja védeni az álláspontját a bíróságon.

Az uniós versenyjogi hatóság azért szabta ki júniusban a rekordösszegű 2,4 milliárd eurós büntetést, mivel úgy látja, hogy a Google visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját kereskedelmi szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A döntés értelmében a társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, ha el akarja kerülni a további bírságokat.

A Google a múlt héten arról számolt be, hogy megpróbálnak eleget tenni az Európai Bizottság elvárásainak. Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos pedig úgy vélekedett, hogy a cég bizonyos javaslatai "nagyon jó irányba mutatnak". Brüsszel júniusban két másik, még vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével: az Android operációs rendszer és az AdSense hirdetési platform vonatkozásában. Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.