MSZP: tandíjat nem, ösztöndíjat igen

Ingyenessé tennék a hallgatók számára az első diploma megszerzését a szocialisták - mondta az MSZP felsőoktatási programjának ismertetésekor Hiller István. A párt választmányi elnöke kijelentette: az elmúlt hét év felsőoktatási politikája mind minőségi, mind finanszírozási szempontból kudarc, az egyetemisták száma 2010 óta 20 százalékkal csökkent.

- Kiszámoltuk, a tandíj eltörlésének 27-30 milliárd forint lenne a költségvonzata, ezt a pénzt a központi költségvetésből biztosítanánk. Az intézményeknek ez nem jelentene kiesést, az egyetemeknek juttatott támogatások kompenzálnák - fogalmazott Hiller, hozzátéve: a Fidesz kormányzásában ez az összeg üresen kongó stadionokra költött "aprópénznek" számít.

Programjukban - amely a felsőoktatással foglalkozó szakértők, oktatók, professzorok véleményén alapul - helyreállítanák az egyetemi autonómiát, az ösztöndíjrendszert, és jobban kihasználnák az EU nyújtotta lehetőségeket. - Nagy problémát jelent, hogy nyelvvizsga hiányban sokan nem kapják meg a diplomájukat. A kormány mégsem gondolkodik azon, az EU ezen hogyan tudna segíteni - mondta a politikus. Jó lehetőségként említette az Erasmus Plus programot, de az MSZP a 2020/2021-es tanévtől - uniós támogatással - egy olyan programot is útjára indítana, ami jelentős mértékben javítaná az egyetemisták nyelvvizsgához jutásának lehetőségeit.

Lapunk kérdésére Hiller elmondta: az érettségizők elől minden olyan akadályt elhárítanának, ami gátolja a felsőoktatásba való bekerülésüket. Ez egyebek mellett a szakgimnáziumok érettségi struktúrájának megváltoztatását, többcélú intézmények - ahol egyszerre folyik szakképzés és gimnáziumi oktatás - kettéosztását, a közoktatásban valódi decentralizációt jelent. A kétszintű érettségi rendszert ugyanakkor megtartják, azon nem akarnak változtatni.

- Az MSZP célja, hogy minél többen kerülhessenek be a felsőoktatásba, minél többen szerezzenek diplomát. Ez alapvető felfogásbeli különbség köztünk és a Fidesz között - hangsúlyozta Hiller.

Szerző

Római-part - Civilek üdvözlik a népszavazást

A Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport és számos, a Római-partot védő civil közös nyilatkozatban üdvözli, hogy Tarlós István főpolgármester budapesti ügydöntő népszavazás kiírását kezdeményezi a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről - olvasható a közleményükben.

A szervezetek azt várják a Fővárosi Önkormányzattól: azonnal állítsa le a környezetvédelmi és vízjogi engedélyezési eljárást, utasítsa a Fővárosi Vízműveket a Sentab-cső kiváltásának leállítására, és készíttessen alapos, az ökológiai, a társadalmi és az árvízi biztonsági szempontokat egyaránt tartalmazó tervet a Nánási úti nyomvonalra. Így egyaránt garantálható a lakosság védelme és megőrizhető Budapest rendkívül értékes, természetközeli Duna-partja - vélik a közlemény aláírói.

Szerző

Ügyészség: rendben van a CÖF félmilliárdja

Publikálás dátuma
2017.09.12. 14:08
A CÖF "vezérkara". (b-j) Fricz Tamás, Bayer Zsolt, Csizmadia László, Széles Gábor, Bencsik András, Stefka István. Fotó: Népszava
Nem merült fel bűncselekmény gyanúja az ügyészség szerint annak kapcsán, hogy a többségében állami tulajdonban álló Magyar Villamos Művek (MVM) több mint 500 millió forinttal támogatta a kormánypropagandát népszerűsítő Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványát – tudta meg a Magyar Nemzet a Fővárosi Főügyészségtől. 

Az ügyben – mások mellett – az MSZP-s Nyakó István tett feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és ugyancsak különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság miatt. A szocialista politikus beadványában arra hivatkozott, hogy az MVM által nyújtott támogatás „egyértelmű pénzosztás a politika részéről a hozzá hű szervezet és annak alapítványa részére”. Ezt többek között azzal is igyekezett alátámasztani, hogy a villamos művek 2016-ban nagyjából 1,1 milliárd forintot költhetett támogatásokra, ennek az összegnek lényegében a felét a CÖF alapítványa „vitte el”. Ráadásul egy „nyíltan pártpolitikus álcivil szervezetről” van szó, miközben az MVM a saját honlapján azt állítja magáról, hogy a kultúrát, a sportot, az oktatási tevékenységet vagy éppen a környezetvédelmet szponzorálja.

A Fővárosi Főügyészség azonban – mint azt lapunkkal közölte – a feljelentések áttanulmányozása után úgy látta, azok nem tartalmaznak konkrét adatot a vagyonkezelői kötelezettség megszegésére. Így pedig nem is merül fel szerinte bűncselekmény gyanúja, vagyis nem indult nyomozás sem.

Szerző