Tüntetések Macron reformja ellen

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:36
Fotó: AFP/Fabien Courtitarat

Tegnap kezdődtek meg Franciaországban a tiltakozó akciók Emmanuel Macron munkajogi reformjai ellen. Országszerte összesen 180 megmozdulást terveztek, az első jelentések szerint azonban távolról nem volt szó tömeges mozgósításról. A francia elnök nem tartózkodott Párizsban, tegnap a Francia Antillákhoz tartozó két szigetre, Saint-Barthélémyre és Saint-Martinra látogatott, hogy felmérje az Irma hurrikán által okozott károkat.

A reform révén egyszerűbbé válik az alkalmazottak elbocsátása és felvétele. Macron szerint ez az alapja annak, hogy rugalmasabbá tegyék a munkaerőpiacot, s ez által 9,5 százalékról 7-re csökkenjen az állástalanok aránya elnöki ciklusa végéig, 2022-ig. A szakszervezetek azonban tömeges elbocsátásoktól tartanak, ezért őszre megmozdulások sorát szervezik. A baloldali radikálisok „cinikus és szélsőséges” reformokról tettek említést.

A lakosság többsége elismeri ugyan, hogy változásokra van szükség a munkaerőpiacon, de a franciák nagy része úgy véli, beletörik az intézkedésekbe Macron bicskája már csak azért is, mert részben ezen elképzelései miatt zuhan népszerűsége július óta. Ezért – gondolják – nem viszi véghez a reformokat, mert meg akarja akadályozni, hogy elődje, Francois Hollande sorsára jusson, aki történelmien alacsony közkedveltségi mutatóval rendelkezett.

Macron azonban többször is elmondta, nem enged az utca nyomásának. Azokat pedig, akik meg akarják akadályozni reformjait, a közelmúltban, Athénban tett látogatása során, „naplopóknak” nevezte, amivel nem kis felháborodást okozott hazájában. A CGT szakszervezet vezetője, Philippe Martinez dühösen jegyezte meg: „Kire gondol az elnök, amikor naplopókról beszél? A több millió munkanélküliről?” A baloldal vezéralakja, Jean-Luc Mélenchon egyenesen úgy vélte, Macron „nem szereti a franciákat”.

Szerző

Fellélegezhet Theresa May

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:32
Fotó: Alberto Pezzali
Theresa May brit kormányfő „történelmi” jelentőségűnek nevezte, hogy a parlament keddre virradóra elfogadta a „visszavonási törvény” második olvasatát. A kilépés bonyolult jogalkotási folyamatának java azonban még hátravan.

Ha csak percekre is, de Theresa May lélegzetvételnyi szünethez jutott, miután a westminsteri parlament alsóháza kétnapos szenvedélyes vita után a vártnál meggyőzőbb 326-290 arányban megszavazta az 1972-ben, Nagy-Britannia csatlakozásával életbe lépett Európai Közösségi Törvény visszavonását. Ezzel a kormány egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy az európai törvények a kilépés napjára, 2019. március 29-re átkerüljenek a brit jogrendszerbe. A kormány továbbá abban bízik, hogy a parlamenti döntés eredményeképp „zavartalan” lesz a távozás az Európai Unióból. A voks után Steve Baker kilépési államtitkár megjegyezte: nagyra értékeli, hogy a szavazás eredménye „az ország minden táján biztonságot ad a vállalkozásoknak, a szervezeteknek és a magánszemélyeknek is”.

A voks kimenetele leginkább a „főfegyelmezőnek” is nevezett Gavin Williamson konzervatív politikus érdeme, aki meggyőző erejével megakadályozta, hogy a frakció egyetlen tagja is „nemmel” voksoljon. A következetesen Európa-párti Kenneth Clarke, sokszoros tory miniszter, tartózkodott a szavazástól.

Kevésbé lehet elégedett Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére. A törvény elutasítására vonatkozó szigorúbb utasítását hét munkáspárti képviselő, köztük Caroline Flint, hagyta figyelmen kívül. A korábban Európáért felelős államtitkár, a Labour egyik hangadója jól érzékeltette saját frakciója, valamint oly sok más képviselő dilemmáját. Nehéz volt például azoknak a munkáspárti honatyáknak a helyzete, akiknek választókörzete a távozás mellett voksolt a Brexit-népszavazás során. Hasonlóan nagy kihívással kellett szembenéznie azon konzervatívoknak, például a londoniaknak, akik választókörzetében a többség az EU-tagság folytatása mellett állt ki. Flint a BBC-nek adott rádióinterjújában elmondta, „respektálja a referendum üzenetét, így azon kell fáradoznia, hogy a kilépés a lehető legsimább legyen”.

Theresa May olvasatában a parlament “a brit emberek akaratát kifejezésre juttatva történelmi döntést, egyben a kilépéshez vezető úton bizonyosságot és világosságot hozott”. A Munkáspártnak és a Liberális Demokratáknak – továbbá nagyon sok konzervatívnak – ugyanakkor az a véleménye, hogy a „visszavonási törvény” a parlament rovására óriási jogokkal ruházza fel a végrehajtó intézményeket.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyék Brexit-minisztere „végzetesen elhibázottnak” minősítette a „parlamenti demokrácia megcsúfolásával” felérő törvényt, mely „nem biztosítja majd a dolgozók jogait és figyelmen kívül hagyja a környezetvédelem szempontjait is”. A toryk volt koalíciós partnerei, a lib-demek a történteket úgy fogták fel, mint „sötét napot a parlamentek anyjának életében”.

A „visszavonási törvényre” még komoly megpróbáltatások várnak a rövidesen kezdődő bizottsági szakaszban. Alig néhány órával a szavazás után a képviselők 139 módosító javaslatot és 29 záradékot nyújtottak be, összesen 59 oldal terjedelemben. Theresa May lényegében elvesztette az északír Demokratikus Unionistáknak köszönhető 13 fős parlamenti többségét, miután a beterjesztők között befolyásos tory politikusok is voltak. A követelések egyike, hogy a parlament a korábban megígért „deal vagy nem deal” jellegű voksolásnál érdemibb szavazást tarthasson a végső kilépési törvényről. A képviselők biztosítékokat követelnek, hogy megmaradjon a fékek és ellensúlyok rendszere: vagyis miniszterek ne kormányozhassanak rendeletek útján.

A Munkáspárt el akarja érni a kormánynál, hogy konzultáljon a parlamenttel és szerezze meg annak jóváhagyását az átmeneti állapot időtartamáról és feltételeiről szóló tárgyalásokon képviselt pozíciójához. Hilary Benn, a Brexitért felelős állandó bizottság munkáspárti elnöke a Sky News hírcsatornának nyilatkozva biztosította az aggodalmaskodókat, hogy az összesen 64 órányi éles vita nem múlt el nyomtalanul. „A kormánynak nem lehet kétsége afelől, hogy meg kell változtatni a ’visszavonási törvényt’. A bizottsági szakasz befejezése után egészen másként fog kinézni, mint most”.

Hadgyakorlatdömping a szomszédban

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:32
Fotó: AFP-Sputnik
Ukrajna, majd Oroszország is felvonultatja katonai arzenálját. Nő a feszültség.

Tizenöt ország részvételével kezdődött meg hétfőn az ezévi Rapid Trident. A nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) megyében, a lengyel határ közelében, Javorivban zajló hadgyakorlat szeptember 23-ig tart. Ugyancsak hétfőn a nem NATO-tag svéd hadsereg is megkezdte az elmúlt 20 év legnagyobb hadgyakorlatát, az Aurora 17-et, közel 20 ezer katona részvételével.

Az ukrán védelmi tárca előre jelezte, az idén a korábbiaknál is nagyobb méretű lesz a Rapid Trident, 2500 ukrán katona vesz részt a tréningen. Tavaly június 27. és július 8. között ugyancsak a javorivi lőtéren rendezték meg a Rapid Trident-2016-ot, akkor is Ukrajna és 14, főként NATO-tagország és 1800 ukrán katona részvételével. Az idei hadgyakorlat parancsnoka Szergej Litvinov, aki a megnyitón elmondta, a NATO-partnerországok támogatása felbecsülhetetlen segítség az ukrán hadsereg számára. Sztyepan Poltorak védelmi miniszter közleményében azt hangsúlyozta, a NATO tagországokkal való közös felkészülésre az ukrán hadseregnek azért van szüksége, mert az lehetőséget ad a szövetség kritériumainak és szabványainak átvételére.

Ez az idei nyár második nagy ukrajnai hadgyakorlata, júliusban Odessza megyében került sor a nagyszabású fekete-tengeri Sea Breeze–2017 nemzetközi hadgyakorlatra.

A Rapid Trident 2017 különlegessége azonban az, hogy szinte egybeesik az orosz-fehérorosz Zapaddal, amelyet a balti országok és Lengyelország aggodalommal figyel és tiltakozik megrendezése ellen. A Zapad szeptember 14-én kezdődik, zömében fehérorosz területen zajlik, s bár Moszkva többször hangsúlyozta, hogy kizárólagosan védelmi jellegű és terrorelhárítási rendeltetésű, a balti államok és Varsó félelme nem enyhül. A nemzetközi sajtóban megjelent az a hír is, hogy a Zapad mintegy 100 ezer katonát vonultat fel, de ezt Moszkva többszörösen tagadta, leszögezve, hogy 12700 orosz és fehérorosz katona illetve 700 harci eszköz, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában, a kalinyingrádi, a leningrádi és a pszkovi megyében zajló gyakorlatokon.

A legnagyobb aggodalmat nyilván a kalinyingrádi manőverek okozzák, hiszen az orosz enklávé a balti államok közé ékelődik. Júliusban az Egyesült Államok a Zapad menetrendjének ismeretében első alkalommal Patriot rakétaelhárító üteget telepített Litvániába, a 11-én kezdődött „Tobruq Legacy 2017” elnevezésű hadgyakorlatra. A vilniusi védelmi minisztérium közleménye szerint a légvédelmi rendszer telepítésével Washington elkötelezettségét bizonyította Litvánia biztonsága mellett, s készségét, hogy stratégiai csapásmérő képességet telepítsen a régióba, hangoztatta a közlemény. A három balti államnak ugyanis csak rövid hatótávolságú légelhárító eszközei vannak, és ez annak fényében sem megnyugtató számukra, hogy a NATO négy harccsoportot, több mint ezer katonát állomásoztat a régióban.

Törökország tovább ingerli a NATO-t
Oroszország és a NATO-tag Törökország aláírta az Sz-400-as (Triumf) típusú orosz légvédelmi rakéták megvásárlásáról szóló szerződést – nyilatkozta kedden Vlagyimir Kozsin, az orosz elnök „haditechnikai együttműködési" ügyekben illetékes tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek. Az Sz-400-as rakétarendszer repülőgépek, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas – emlékeztet az MTI. A NATO-n belül ugyanakkor nem fogadták kitörő örömmel, hogy Törökország mind szorosabbra fűzi a szálakat Oroszországgal.

Hasonlóképpen tart a Zapadtól Varsó is. Lengyelország a moszkvai cáfolatok ellenére tart attól, hogy Oroszország és Fehéroroszország a jelzett nagyobb haderőt vonultatja fel, de amint Michal Dworczyk lengyel nemzetvédelmi miniszter-helyettes sajtótájékoztatón elmondta, mindenekelőtt attól, hogy a gyakorlat után az orosz haderő teljes egészében visszavonul a lengyel és a balti országok határainak közeléből. Dworczyk megfogalmazása szerint a Zapad-17 sok kétséget és aggodalmat ébreszt, Oroszország „eddigi lépéseire való tekintettel” is. A tisztségviselő egyben kiemelte, hogy mindezek ellenére a lengyelek teljes biztonságban érezhetik magukat, a NATO keleti szomszédságában a fejleményeket nemcsak a lengyel hatóságok, hanem az észak-atlanti szövetség egésze is „éber figyelemmel kíséri”.

Oroszország mindenkit biztosított, hogy hadereje szeptember 30-ig visszatér eredeti állomáshelyére. Emlékeztetett arra is, hogy Moszkva előre értesítette az EBESZ tagállamait a készülő hadgyakorlatról, és augusztus 1-jén meghívót küldött a megfigyelőknek is a katonai manőverek záró szakaszára, bár a gyakorlat mérete alapján a bécsi egyezmény erre nem kötelezi. A gyakorlaton a nemzetközi média meghívott képviselői is jelen lehetnek.

A NATO, legalábbis az utóbbi hetek nyilatkozatai alapján nem aggódik különösebben. Augusztus végén Jens Stoltenberg főtitkár közölte, a szövetség figyelemmel kíséri majd az orosz-fehérorosz hadgyakorlatot, a napokban pedig újra megerősítette, hogy nincs félelemre ok. Stoltenberg augusztus 25-én Varsóba utazott a lengyel aggodalmak eloszlatására, a Beata Szydlo kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón arra szólította fel Moszkvát, hogy tartsa be a fegyveres erők átláthatóságáról szóló megállapodást. A főtitkár ez alkalommal elmondta: minden államnak joga van hadgyakorlatokat szervezni, Moszkva júliusban tájékoztatást adott róla, a NATO pedig figyelemmel fogja kísérni. A szövetség e héten is megismételte álláspontját.

Stoltenbergnek leginkább Litvániát nem sikerült megnyugtatnia. Múlt héten Linas Linkevicius litván külügyminiszter felszólította Oroszországot, vessen véget a kardcsörtetésnek a NATO keleti peremén, és hagyjon fel a tervezett Zapad hadgyakorlatokkal.

Itt nincs vodka!
Mintegy 300 fehérorosz aktivista tiltakozott múlt hét végén Minszkben az „Egy békés Fehéroroszországért!" jelszó alatt. A demonstrálók többek között „Orosz katonák menjetek haza, itt nincs vodka” feliratú molinókkal vonultak fel.
A résztvevőket nem tartóztatták le, ami nem szokványos dolog Aljakszandr Lukasenka elnök országában. Egy márciusi szociális jellegű megmozduláson több száz embert hurcoltak el és több mint százat rövid börtönbüntetésre vagy magas pénzbírságra ítéltek.

Szerző