Trükknek látszik a Római-parti mobilgátról szóló népszavazás

Publikálás dátuma
2017.09.12. 20:20
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Ha tényleg fordulópontot jelez a Tarlós István főpolgármester által bejelentett fővárosi népszavazási ötlet a Római-part ügyében, akkor a fordulatot bizonyosan nem az ártéri ingatlanok tulajdonosaihoz köthető (ál)civil szerveződés, a Római Partért Egyesület zsidózásba forduló mobilgátkampánya, hanem inkább a beruházás elleni vízügyes front megjelenése jelentette – legalábbis a Népszavát háttér információkkal segítő források szerint. 

A főváros korábbi érvelése – hogy a mobilgátnak nincs szakmailag komolyan vehető alternatívája – tarthatatlanná vált, miután neves vízügyesek nyílt levélben szólították fel az önkormányzatot az előkészítő munkálatok leállítására a mobilgát-koncepció hibái miatt, majd szintén jó nevű szakemberek közreműködésével elkészült egy alternatív védvonal-változatot tartalmazó tanulmány is.

Ellenzéki és civil körökben már a tanulmány bemutatásakor azt mondták lapunknak, hogy Tarlós megkezdte a kihátrálást a mobilgát-ügyből – ennek oka lehet, hogy a Fidesz saját használtra készült kutatásai szerint egyetlen fővárosi beruházás népszerűtlenebb csupán a Római-part bebetonozásánál: az Orbán Viktor Várba költözésével kombinált Liget Budapest projekt –, ugyanakkor azóta sem lett egyértelműbb, hogy valóban visszavonulót fújt-e, vagy csak a gátépítés ellenzőit igyekszik nehéz helyzetbe hozni.

Utóbbira a népszavazás bejelentése tökéletesen alkalmas. A Párbeszéd és az Együtt ugyanis már korábban bejelentett egy népszavazási kezdeményezést ugyanebben a témában (a főváros vezetése és a kormány pedig több nyilatkozatban is egyértelművé tette, hogy miért nem lehet népszavazni a Rómairól) – a párhuzamossági moratórium miatt Tarlósék most csak abban az esetben élhetnének új kezdeményezéssel, ha az ellenzék visszavonná a sajátját, vagy ha a Kúria kimondaná, hogy a fővarosnak nincs hatásköre dönteni a gát nyomvonaláról (ami viszont a Tarlós-féle népszavazás alól is kihúzná a szőnyeget).

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

A főpolgármester már tavaly is fölvetette a népszavazás lehetőségét, utána azonban verbális támadást intézett azok ellen, akik komolyan vették az ötletet. Vagyis a nép megkérdezése körül már egy éve folyik a pávatánc, és könnyen lehet, hogy a mostani bejelentés csak a színjáték újabb epizódja. Egy budapesti – vagyis nem kerületi – léptékű referendum nagy valószínűséggel érvénytelen lenne. Ráadásul az ellenzék akkor is kényelmetlen szituációba kerül, ha a Kúria átengedi a népszavazási kezdeményezésüket: egyelőre nem tudni, hogy a főváros milyen kérdésről szavaztatna, a főváros viszont azzal érvelhet, hogy a másik kérdésről aláírást gyűjtő ellenzék miatt lehetetlenül el a „saját” népszavazási próbálkozása.

Úgy tudjuk, a két ellenzéki párt a háttérben máris megkereste Tarlóst, hogy valahogyan áthidalják a kettős kezdeményezésből adódó problémát. Az ügy legvalószínűbb kimenetele jelenleg az, hogy nem lesz népszavazás – hiszen a budapesti közgyűlés, a választási bizottság és a Kúria is elkaszálhatja –, viszont sikerül vele elhúzni az időt a választásokig, elvéve a levegőt a további gátellenes akcióktól, illetve elérve, hogy a gát ügye ne válhasson forró kampánytémává.

Ugyanez a konklúziója a Maradjanak a fák a Rómain csoport friss Facebook-bejegyzésének is, azzal a kiegészítéssel, hogy a valódi szándék hamar kiderül: a főpolgármester a közgyűlésben bármikor meg tudja teremteni a szavazás kiírásához szükséges többséget, vagyis ha náluk akad el a terv, akkor a szándék biztosan nem volt komoly). Hasonlóképpen valószínű az is, hogy egyelőre mobilgát sem lesz, a népszerűtlen projekt erőltetésével ugyanis 2018-ban a körzetet, 2019-ben a kerületet bukhatná el a Fidesz.

Frissítve: 2017.09.12. 22:37

Áder horvát kollégája kiegyezett Orbánnal

Publikálás dátuma
2017.09.12. 19:49
Áder János fogadta a horvát államfőt MTI Fotó: Illyés Tibor
Magyarország nem  akarja zsarolni Horvátországot azzal, hogy nem támogatja csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), és a döntésnek nincs köze Szlovénia hasonló döntéséhez - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő kedden horvát újságíróknak nyilatkozva Budapesten. 

A nyilatkozatot az N1 televíziós hírcsatorna egyenesben közvetítette. A horvát elnököt, aki egynapos munkamegbeszélésre érkezett Magyarországra, fogadta Orbán Viktor kormányfő és Áder János államfő. Szavai szerint a magyar miniszterelnök és az államfő biztosította őt arról, hogy "nincs szó zsarolásról, csupán a befektetői környezet védelméről".

"Magyarország nem elégedett a Mol-INA-ügyben kialakult helyzettel, habár történtek előrelépések" - magyarázta. Grabar-Kitarovic hangsúlyozta: Magyarország csak saját üzleti érdekeit védi, mert az OECD nem politikai, hanem gazdasági szervezet. A horvát államfő jelezte, hogy a tárgyalásokról részletesen beszámol Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek, és bízik abban, hogy a két ország csendes diplomáciai úton folytatja a kapcsolatok rendezését. 

"Nagyon fontos volt számomra az elmúlt években, hogy megkönnyítsem a kommunikációt Horvátország és Magyarország között, ezért megjegyeztem magyar barátaimnak, hogy az ilyen helyzetek nem segítenek a nyitott kérdések megoldásában" - hangsúlyozta Grabar-Kitarovic, hozzáfűzve: reméli, hogy a tárgyalások a megbékélés szándékának szellemében folynak majd. 

Diplomáciai hadüzenet a szomszédoknak

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken közölte, hogy Magyarország nem támogatja Horvátország OECD-csatlakozási kérelmét a Mol magyar olajipari vállalat horvátországi beruházása körül kialakult helyzet, valamint a Mol vezetőjével szembeni horvát magatartás miatt. Szlovénia ezt megelőzően az EU-tagországok uniós nagyköveteinek ülésén jelentette be, hogy nem támogatja Horvátország OECD-tagságát, válaszul arra, hogy Zágráb nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott júniusi ítéletét. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint ezzel Horvátország megsérti a jogállamiságot és a nemzetközi jogot. "Ezért nem felel meg az OECD-felvétel követelményeinek" - szögezte le.

A Corvinus díszdoktorává is kinevezték
Doctor honoris causa, azaz díszdoktori címet adományozott a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Grabar-Kitarovicnek, a NATO korábbi főtitkár-helyettesének kedden. A fővárosi ünnepségen a szomszédos ország államfője angol nyelvű beszédében kijelentette, az elismerés arra kötelezi, hogy tudományos és politikai munkásságát egyaránt folytassa. Jobb jövőt kell teremteni a fiatalabb generációk számára - mondta, kiemelve a fenntartható fejlődés és a válságkezelés fontosságát. 

Szerző
Frissítve: 2017.09.12. 19:57

A Corvinus díszdoktora lett a horvát államfő - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.09.12. 19:36
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Doctor honoris causa, azaz díszdoktori címet adományozott a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnöknek, a NATO korábbi főtitkár-helyettesének kedden.

A fővárosi ünnepségen a szomszédos ország államfője angol nyelvű beszédében kijelentette, az elismerés arra kötelezi, hogy tudományos és politikai munkásságát egyaránt folytassa. Jobb jövőt kell teremteni a fiatalabb generációk számára - mondta, kiemelve a fenntartható fejlődés és a válságkezelés fontosságát. 

MTI Fotó: Balogh Zoltán

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Lánczi András, a BCE rektora a politikus életútját ismertetve jelezte, hogy a 2015 elején beiktatott köztársasági elnök Horvátország első női államfője az 1990-ben megtartott első többpárti választás óta. Kolinda Grabar-Kitarovic keményen dolgozott, hogy fenntartsa és megerősítse a magyar-horvát kapcsolatokat - tette hozzá, megjegyezve: a politikus a konfliktusok helyett a közös kötelékekre, a közép-európaiságra összpontosítva hozzájárult az együttműködés megerősítéséhez.

Kiegyezett Orbánnal 

Magyarország nem  akarja zsarolni Horvátországot azzal, hogy nem támogatja csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), és a döntésnek nincs köze Szlovénia hasonló döntéséhez - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő kedden horvát újságíróknak nyilatkozva Budapesten. A nyilatkozatot az N1 televíziós hírcsatorna egyenesben közvetítette. A horvát elnököt, aki egynapos munkamegbeszélésre érkezett Magyarországra, fogadta Orbán Viktor kormányfő és Áder János államfő. Szavai szerint a magyar miniszterelnök és az államfő biztosította őt arról, hogy "nincs szó zsarolásról, csupán a befektetői környezet védelméről".

"Magyarország nem elégedett a Mol-INA-ügyben kialakult helyzettel, habár történtek előrelépések" - magyarázta. Grabar-Kitarovic hangsúlyozta: Magyarország csak saját üzleti érdekeit védi, mert az OECD nem politikai, hanem gazdasági szervezet. A horvát államfő jelezte, hogy a tárgyalásokról részletesen beszámol Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek, és bízik abban, hogy a két ország csendes diplomáciai úton folytatja a kapcsolatok rendezését. 

"Nagyon fontos volt számomra az elmúlt években, hogy megkönnyítsem a kommunikációt Horvátország és Magyarország között, ezért megjegyeztem magyar barátaimnak, hogy az ilyen helyzetek nem segítenek a nyitott kérdések megoldásában" - hangsúlyozta Grabar-Kitarovic, hozzáfűzve: reméli, hogy a tárgyalások a megbékélés szándékának szellemében folynak majd. 

Diplomáciai hadüzenet a szomszédoknak

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken közölte, hogy Magyarország nem támogatja Horvátország OECD-csatlakozási kérelmét a Mol magyar olajipari vállalat horvátországi beruházása körül kialakult helyzet, valamint a Mol vezetőjével szembeni horvát magatartás miatt. Szlovénia ezt megelőzően az EU-tagországok uniós nagyköveteinek ülésén jelentette be, hogy nem támogatja Horvátország OECD-tagságát, válaszul arra, hogy Zágráb nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott júniusi ítéletét. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint ezzel Horvátország megsérti a jogállamiságot és a nemzetközi jogot. "Ezért nem felel meg az OECD-felvétel követelményeinek" - szögezte le.

Szerző