Az ukrán parlament csaknem egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amelynek érelmében a kárpátaljai magyar kisebbséghez tartozó gyerekek csak az általános iskola alsó tagozatában tanulhatnak anyanyelvükön, a felső tagozatban, a közép- és a felső fokú tanintézetekben számukra is kötelezően az ukrán lesz az oktatás nyelve.
Nyilvánvaló, hogy ez a döntés ütközik a józan ésszel, az ukrán alkotmánnyal, számos nemzetközi egyezménnyel. Igazán nem kifogásolható tehát, ha a magyar állam és közvélemény tiltakozik a törvény életbe léptetése ellen. Azzal is csak egyet lehet érteni, hogy az ügyben hétfőn bekérették a külügyminisztériumba a budapesti ukrán nagykövetet távollétében helyettesítő ideiglenes ügyvivőt. Az ilyenkor szokásos tiltakozáson kívül azt is megüzenhették volna vele, hogy ha a szóban forgó törvény valóban hatályba lép, a nemzetközi fórumokon (mindenekelőtt az Ukrajna számára egyre fontosabb Európai Unióban) a magyar diplomácia nem fog támogatni semmiféle Ukrajna számára fontos döntést. Ez ugyan nyomásgyakorlás – magyarán fogalmazva: zsarolás – lett volna, de hát ez, valljuk be, belefér a nemzetközi diplomácia csöndes eszközeibe.
Csakhogy. Huszonnégy órával az ukrán diplomata bekéretése előtt Szijjártó Péter külügyminiszter szájából és a magyar külügyminisztérium szóvivője részéről ez a fenyegetés nyilvánosan is elhangzott. Ha valóban csak diplomáciai csatornákon át, diszkréten üzenték volna meg a várható magyar ellenlépéseket, azokat megfontolva Kijevnek esetleg módjában állt volna módosítani, finomítani a törvényt, vagy legalábbis csendben elszabotálni annak a hatályba léptetését. Annál is inkább, minthogy az új rendszabály eredendően nem is a másfélszázezer főnyi kárpátaljai magyar kisebbségnek, hanem alapvetően az ukrajnai lakosság csaknem egyharmadát kitevő orosz vagy orosz ajkú kisebbségnek szól.
Mit tehet azonban a kijevi kormányzat a nyílt csatornákon elhangzott magyar fenyegetések után? Mit szólnának ahhoz Porosenko elnök nacionalista hívei és ellenfelei, hogy kormányzatuk meghátrál a szomszédból jövő nyomás elől? A történtek után tehát Kijev aligha tehet mást, mint hogy foggal-körömmel ragaszkodik az iskolai nyelvtörvény következetes életbe léptetéséhez. Akkor pedig túl azon, hogy végső soron a kárpátaljai magyarság megmaradása kerülne veszélybe, haladéktalanul megromlana Magyarország és Ukrajna viszonya, aminek viszont értelemszerűen csak Putyin örülne.
A kardcsörtetéssel, az idő előtti hangos kiabálással a magyar diplomáciai hatalmas öngólt lőtt.