Alakul a néppárti kerítéspaktum

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:05
FOTÓ: Tóth Gergő
Manfred Weber szerint az EU-nak hozzá kell járulnia a magyar határon emelt kerítés költségeihez - mondták a Népszavának az Európai Parlament néppárti frakcióvezetőjéhez közeli források. 

Weber keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján kitért az Európai Bíróság múlt heti döntésére, amely helyben hagyta a menedékkérők EU-n belüli elosztását előíró tanácsi határozatot. "Jó látni, hogy Magyarország és Szlovákia tiszteletben fogja tartani az ítéletet" - mondta a frakcióvezető, aki egyben hosszútávú megoldást szorgalmazott a migráció kezelésére. Aláhúzta, hogy a határvédelem része az országok közötti tehermegosztásnak. "Értékelnünk kell minden erőfeszítést, amit a tagállamok tesznek a menekültáradat kezelésére" - tette hozzá.

Ez azt jelenti, hogy a frakcióvezető egyetért Orbán Viktorral, aki szerint a menedékkérők befogadását ki lehet váltani a külső határok védelmében tett erőfeszítésekkel? - kérdeztük a Manfred Weberhez közel álló néppárti illetékeseket. "Weber úr álláspontja egyértelmű: úgy véli, hogy Magyarországnak szolidaritást kell tanúsítania a uniós partnerei iránt azzal, hogy kiveszi a részét a közös terhekből, egyebek között a menekültek áthelyezésével. Ugyanakkor a tagállamoknak és az EU intézményeinek is szolidaritást kell vállalniuk Magyarországgal" - mondták forrásaink. A frakcióvezető szerint a magyar kormány az utóbbi években többet tett a menekültáradat megfékezéséért, mint sok más állam. Kérdésünkre, hogy az elmúlt napokban történt-e kapcsolatfelvétel Weber és Orbán között, az illetékesek csak annyit mondtak, hogy az Európai Néppárt és a Fidesz rendszeres kapcsolatban áll egymással. Weber a kompromisszum szükségességére utalva sajtótájékoztatóján azt mondta: most, hogy a jogi vitának vége, minden felelős európai vezetőnek asztalhoz kell ülnie, hogy közösen begyógyítsák a menekültválság által ejtett sebeket.

A szocialisták frakcióvezetője, Giovanni Pittella ugyanakkor "teljesen nevetségesnek" ítélte, hogy Orbán Viktor az EU-tól várja a kerítés költségeinek részbeni ellentételezését. Az olasz politikus - aki hétfőn telefonon beszélt Donald Tuskkal, az állam- és kormányfői testület néppárti elnökével - annak a véleményének adott hangot, hogy Tusknak kellene meggyőznie a magyar kormányfőt a bírósági döntés végrehajtásának szükségességéről. "Ha a diplomácia csődöt mond, akkor jöhetnek a pénzügyi szankciók" - szögezte le Pittella, aki Weberrel ellentétben nem látja a magyar kormány készségét a bírósági döntés végrehajtására.

Megkerestük az Európai Tanács elnökének szóvivőjét is, hogy megérdeklődjük: Tusk felvette-e a kapcsolatot Orbán Viktorral, de eddig nem kaptunk választ.

A tranzitzónák gyakorlatilag börtönök
Magyarország túlságosan kevés menekültet enged át a határon, és a tranzitzónákat inkább afféle börtönnek kellene hívni, mert gyakorlatilag azok. Főleg a gyerekek, illetve a kísérő nélküli kiskorúak szempontjából aggályosak – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Fillippo Grandi. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa kedd reggel meglátogatta a röszkei tranzitzónát, ahol beszélt egy szír és egy afgán menedékkérővel is.
A problémák között említette, hogy a menedékkérők alig kapnak Magyarországon védelmet a többi európai államhoz képest. Érthető ugyan a kormány óvatossága, hogy erősen limitálja az országba érkező menekültek számát, de a kerítésépítés gyakorlatát meg kell változtatni. Grandi szerint az országoknak joguk van megvédeni a határaikat és polgáraikat, de ez nem állítható szembe a menekültek védelmével.
A főbiztos üdvözölte, hogy a magyar kormány védi és támogatja a keresztényeket, de ezt a védelmet a többi menekültre is ki kell terjeszteni. Arra is buzdította a kormányt, hogy fogadjon be menekülteket olyan szegény országokból, ahol menekülttáborban élnek százezrek. A főbiztos egy újságíró kérdésére azt válaszolta: Orbán Viktorral nem találkozott, más elfoglaltsága miatt, amely kedden derült ki. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) egyébként nem a teljesen szabad mozgásért, hanem az ellenőrzött szabad mozgásért emeli fel a szavát – tette hozzá. - Z. Á.



„Ne írd alá, Porosenko!” - Tiltakoznak a hazai ukránok is

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:03
Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelv-órát tart szeptember 11-én FOTÓ: MTI/NEMES JÁNOS
Elhibázott lépésnek tartjuk az új ukrán oktatási törvénynek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét, amit mindenképpen ki kell javítani – nyilatkozta Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke a Népszavának. A magyarországi ukránok képviselete is azzal a kéréssel fordul Petro Porosenko ukrán elnökhöz, hogy ne írja alá a nagy tiltakozást kiváltó jogszabályt.

Kravcsenko György elmondta, majdnem egy éve tudomásuk van arról, hogy készül az új oktatási törvény. Többször is jelezték Ukrajnának, hogy ebben a kérdésben óvatosan kell eljárni, semmiképpen sem szabad olyan jogszabályt alkotni, ami a kisebbségek rovására megy. A megfelelő egyeztetés ennek ellenére elmaradt.

A múlt héten elfogadott törvény – mint ismeretes – három év átmeneti idő után az általános iskola 5. osztályától felfelé az ukrán nyelv használatát tenné kötelezővé minden ukrán állampolgár, így a kárpátaljai magyarok számára is.

Többször írtunk arról, hogy általános vélekedés szerint a törvény elsősorban az orosz kisebbség ellen irányult. A hazai ukránok vezetője máshogyan látja. Kravcsenko György maga is ukrán területen, a Dnyeper folyó partján lévő Zaporizzsje (oroszul: Zaporozsje) városában született. Felidézte, hogy a történelem során – már a cári birodalomban idején is – számtalan intézkedést hoztak, hogy „eltöröljék az ukrán nyelvet”. Személyes tapasztalatai alapján állítja, hogy a Szovjetunió létezése idején is sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az orosz nyelv oktatása, „próbálták eloroszosítani” a később független országgá váló Ukrajnát.

A mostani törvényről Kravcsenko úgy vélte, a cél eredetileg nem az orosz kisebbség elleni fellépés, hanem az ukrán nyelv védelme volt. Az ukrán parlament azonban rossz döntést hozott. Egyetlen megoldás van: a törvényt vissza kell vonni, és olyat alkotni, amely tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. A magyarországi nemzetiségi iskolák működése szerinte jó példaként szolgálnak. Az oda járó diákok, miközben nemzetiségi oktatásban részesülnek, tökéletesen elsajátítják a magyar nyelvet is.

Az Ukrán Országos Önkormányzat – azon túl, hogy Porosenko elnökhöz fordul – rövidesen állásfoglalásban is egyértelművé teszi álláspontját. Kérdésünkre, mennyi esélyt ad rá, hogy az ukrán elnök nem írja alá a törvényt, Kravcsenko közölte: ötven-ötven százalék.

Tájékoztatása szerint az ukrán parlamentnek 15 napja van rá, hogy megküldje a törvényt az elnöknek. Neki további 15 nap áll rendelkezésére. Porosenko is nehéz helyzetben van – magyarázta. Ha nem írja alá, akkor belpolitikai támadásoknak teszi ki magát, ha viszont aláírja, akkor magára (és Ukrajnára) haragítja a külföldet. Magyarország mellett Románia és Lengyelország is tiltakozik – emlékeztetett. Kravcsenko abban bízik, Ukrajna elnökének lesz bátorsága, és nem írja alá a törvényt.

Szijjártó Péter külügyminiszter az állami tévében kedden kijelentette: ideje a „legkeményebb eszközökhöz” nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében.

Szerző

Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák

Publikálás dátuma
2017.09.13. 07:02

Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

Ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. Az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként - Facebook-posztjában, illetve az ahhoz melléket tanulságos diagramban azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei. Az LMP-s képviselő szerint a legújabb kori földkoncentráció nyomán kialakult birtokszerkezetnek semmilyen kimutatható társadalmi haszna nincs, hiszen az érintett birtokok a földterülethez, illetve a felszívott támogatásokhoz képest nagyon kevés embert foglalkoztatnak. A létüket nem a gazdasági, hanem a politikai racionalitás indokolja: korábbi állami földeken jöttek létre, kialakulásuk és fennmaradásuk nem lett volna lehetséges a mindenkori kormányok gyámkodása nélkül. Hogy konkrét bizonyítékot említsünk, a Sallai diagramján szereplő nagybirtokok mind sokkal nagyobbak a hatályos földtörvényben szereplő birtokmaximumnál, a különböző cég- és személyneveken lévő földek kötelező egybeszámítását előíró üzemszabályozási törvény elfogadását pedig évek óta szabotálja a fideszes kormánytöbbség.

A képviselő szerint az utóbbi években a magyar agrárium két kulcsszereplője, a privatizátor-bankvezér Csányi Sándor és a 2010-es kormányváltás óta feltűnt Mészáros Lőrinc növelte a leglátványosabb ütemben a birtokméretet és a megszerzett agrártámogatások mennyiségét, és ez a tendencia az idén sem tört meg. Az év első felében kiosztott 200 milliárd forintnyi agrártámogatásból a gazdálkodók kevesebb, mint 4 százalékának (3,8) fizették ki az támogatások majdnem 60 százalékát (55,68), vagyis a földhasználók 96 százaléka osztozott a maradék 40 százalékon. (Ez az egyenlőtlen eloszlás nem új trend, mindig a legtöbb termőfölddel és legnagyobb gazdasággal bíró agrárérdekeltségek kapják a legtöbb pénzt, míg a maradékon a kisebb gazdálkodók osztoznak.) Csányi és Mészáros érdekeltségei fél év alatt összesen csaknem kétmilliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak január óta.

Sallai arra is felhívta a figyelmet, hogy az annak idején Alcsúton székelő Habsburg József királyi hercegnek 8670 hektárnyi birtoka volt – mára majdnem beérte őt Mészáros Lőrinc cége és családja 6500 hektárnyi termőfölddel. Frigyes herceg 24 300 hektárt birtokolt Békés megyében – korábbi földjeinek zöme ma a Bólyi Zrt. révén Csányi Sándor uradalmához tartozik. Csányinak külön is gratulált Sallai R. Benedek, mivel a Forbes magazin szerint érdekeltségei révén ő vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját. A cikk szerint a Csányi család tulajdonában lévő Bonafarm csoport, KITE Zrt. és MCS Vágóhíd Zrt. becsült cégértéke 113,4 milliárd forint.

Szerző