Juncker: mindig Európáért harcoltam

Publikálás dátuma
2017.09.13 11:33
FOTÓ: AFP / ALEXANDROS MICHAILIDIS / SOOC
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker megtartotta szokásos évértékelőjét az Európai Parlamentben. A beszédet idén az tette különösen fontossá, hogy Nagy-Britannia kiválik, illetve ősszel várhatóan felpörög a francia-német együttműködés, hiszen a háttérben már készítik a reformterveket. Szabadság, egyenlőség, jogállamiság. E három fogalom köré építette évértékelő beszédét, illetve programját Juncker.

Az eredményekről

Jean-Claude Juncker először az eredményekről beszélt.  Tíz évvel a gazdasági válság kezdete után ismét szél dagasztja az EU vitorláit. Az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja - jellemezte a helyzetet. Elmondta, hogy nyolcmillió munkahely jött létre, a gazdasági növekedés két százalék fölé emelkedett és jelentősen csökkent a tagállamok államháztartási hiánya. A kereskedelemről szólva a szabadkereskedelmi egyezmények fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy  „nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei. Európának meg kell védenie az érdekeit.”

Menekültek - Európa nem lehet erőd

Az elnök emlékeztetett arra, hogy erősítették a határvédelmet, létrejött az uniós határ- és parti őrség. Az irreguláris migráció visszafogása érdekében megállapodásokat kötöttek külső országokkal, a török-uniós egyezmény például 97 százalékkal fogta vissza a migrációt. Ugyanakkor „Európa nem egy erőd és nem is lehet az”, azoknak, akiket „elfogadhatatlan okok miatt üldöznek”, menedéket kell nyújtani. Megjegyezte természetesen azt is, hogy nem minden tagállam mutatott egyformán szolidaritást.

A hatodik forgatókönyv

„Európa jövőjét nem diktálhatják felülről”, ezért is mutatott be az Európai Bizottság öt változatot az EU jövőjére. Most viszont „ideje megtenni a következő lépést”: az elnök egy hatodik forgatókönyvet vázolt.

Jean-Claude Juncker itt közvetlenebb, személyesebb hangnemre váltott és hosszú politikai pályafutására emlékeztetett. „Soha nem veszítettem el a szeretetemet Európa iránt”- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy persze „nincs szerelem csalódás nélkül”. 

Az EU több, mint egy belső piac, értékekről, a szabadságról szól. Európának az egyenlőségről kell szólnia a tagállamok között is, legyenek azok kicsik vagy nagyok.” Itt kitért a kettős élelmiszerminőség kérdésére, amit például Magyarország is kifogásol, 
amellett is kiállt, hogy Románia, Bulgária és Horvátország mielőbb legyen a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagja. Az eurót -két kivétellel-  minden tagállamnak be kell vezetnie, amihez viszont a még kint lévőknek támogatásra van szükség. A bankuniót is meg kell reformálni hozzá - mondta Juncker.

A magyar kormánynak is üzent, amikor  arról beszélt, hogy az Európai Bíróság ítéleteit tiszteletben kell tartani. Az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. "Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes" - mondta.

Meg kell erősíteni a demokráciát

Az uniós demokrácia megerősítésére van szükség Juncker szerint, ezért támogatja Emmanuel Macron francia elnök ötletét, miszerint jövőre demokratikus konvenciókat tartsanak. Úgy véli, hogy az EU-nak valódi elnök kellene, és őt úgynevezett csúcsjelölti rendszerben kellene kiválasztani. Ez azt jelenti, hogy a pártcsaládok a parlamenti választások előtt állítanak jelöltet, majd a győztes pártcsalád embere kerül a posztra. Azt azonban Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy ő már nem indul újra a posztért.

Szerző

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52