Prima Primissima - Ők az idei jelöltek

Publikálás dátuma
2017.09.13. 14:45
Forrás: Prima Primissima Alapítvány
Közzétették a 2017. évi Prima Primissima díj tíz kategóriájának három-három jelöltjét szerdán Budapesten.

A Prima Primissima díj 15 éve változatlan formában, sikeresen működik és a magyar társadalomban, a kulturális, tudományos életben jelentős presztízst vívott ki - közölte a jelöltek kihirdetése előtt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke. Csányi Sándor hozzátette, a díj struktúrája nem változott: minden kategóriában három jelölt (Prima) közül kerül ki a Prima Primissima díj nyertese.

A Junior Prima díjak a fiataloknak jelentenek biztatást és anyagi segítséget, míg a megyei Prima díjak a helyi kiválóságokat ismeri el. A Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forintot vehetnek át a díj mellé, a Junior Prima díj 2 millió, a megyei Prima díj pedig 1 millió forint jutalommal jár. Eddig összesen 1900 ember vehette át ezeket a díjakat csaknem 4 milliárd forint értékben - összegzett az alapítvány elnöke.

Csányi Sándor megemlékezett az idén elhunyt Jókai Annáról is: személyében a magyar irodalmi élet nagy alakját veszítette el; az írónő 2003 óta az alapítvány munkájában is kuratóriumi tagként vett részt - közölte. Beszámolója szerint a támogatói körben az FHB-t a Takarékbank váltotta, az OTP továbbra is maradt főtámogató.

Idén 750 főt - köztük először határon kívülieket is - jelöltek a korábbi díjazottak, az alapítók, a szakmai szervezetek. Politikai újságírók eddig nem lehettek jelöltek, mostantól azonban, ha munkásságuk erre alkalmassá teszi őket, ők is kaphatnak jelölést - jegyezte meg.

Magyar irodalom kategóriában Kányádi Sándor költő, író, műfordító; Kiss Benedek költő, műfordító és Szilágyi István író, míg a magyar színházművészet kategóriában Blaskó Péter színművész; Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró és Hegedűs D. Géza színművész, rendező, egyetemi tanár kapott jelölést.

A magyar képzőművészet Primái Birkás Ákos festőművész, Haris László fotóművész és Horkay István képzőművész lettek, a magyar tudomány kategóriában pedig Blaskó Gábor gyógyszerkutató vegyész, az MTA rendes tagja; Pintz János matematikus, akadémikus, kutatóprofesszor és Vicsek Tamás fizikus, akadémikus közül választják meg az idei Prima Primissimát.

A magyar oktatás és köznevelés kategóriában Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgatót, Lukács István irodalomtörténészt, intézetigazgatót és Sótonyi Péter Tamás rektor, állatorvos-anatómust jelölték, míg a magyar építészet kategóriában Csomay Zsófia építész, belsőépítész; Farkas Gábor építész és Pazár Béla építészmérnök szerepel a jelöltek között.

A magyar sajtó kategória Primái ebben az évben Baló György szerkesztő, műsorvezető, a Hazajáró turisztikai magazinműsor és Kopeczky Lajos újságíró, riporter; a magyar sport kiválóságai közül Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző, Kocsis Ferenc olimpiai bajnok birkózó, mesteredző és Wichmann Tamás világbajnok, olimpiai ezüstérmes kenus kapott jelölést.

Bálint György kertészmérnök, Erdélyi Tibor táncművész, koreográfus, népi szobrász és a folkMAGazin népművészeti folyóirat a magyar népművészet, közművelődés kategória díjáért versenghetnek, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Antal Mátyás fuvolaművész;, karmester, Eötvös Péter zeneszerző, karmester és Várdai István csellóművész közül kerül ki a Prima Primissima.

Az ünnepélyes díjátadót december 1-jén tartják, addig a közönség is kiválaszthatja saját díjazottját a harminc jelölt közül a www.primaprimissima.hu honlapon.

Szerző

Erősítené a szakszervezeteket az MSZP

Az MSZP kormányra kerülve szövetkezni fog a szakszervezetekkel és a munkaadói érdekképviseletekkel is, mert ez hozhatja el a munkabékét, amely a tisztes megélhetéshez szükséges fizetés mellett a legfontosabb dolog - közölte az ellenzéki párt alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Gúr Nándor a Váci úti Tesco előtt jogosnak nevezte a cég munkavállalóinak bérkövetelését és létszámbővítésére vonatkozó igényét. Szerinte a dolgozók nagyon leterheltek, ez pedig munkabalesetekhez vezethet.

Az ellenzéki politikus szólt arról is, hogy 2012-ben a Fidesz-kormány jelentősen csökkentette a munkavállalók jogait, nekik nem a munkavállalók, hanem saját hatalmuk fenntartása a fontos. Ezen változtatni kell - hangoztatta.

Gúr Nándor közölte, az MSZP a dolgozók pártján áll, a 2018-as választások után biztosítani szeretné, hogy a tisztes megélhetés szükséges pénzt mindenki meg tudja keresni az országban. Hozzátette: csökkenteni akarják a kockázati tényezőket, például a leterheltség miatti munkabaleseteket. Megjegyezte: 2011-ről 2017-re 30 százalékkal nőtt a munkabalesetek száma, miközben 2002 és 2011 között negyven százalékkal csökkent ez a szám.

Azt mondta, erősíteni fogják a szakszervezeti jogosítványokat is, visszaállítják a korábbi érdekegyeztetési rendszert és jogsegélyszolgálatot működtetnek.

Szövetkezni fogunk sokakkal, mindazokkal, akiknek fontos a munkavállalói érdekek érvényesülése - közölte Gúr Nándor.

Szerző

Nagy "biznisz" a parlagfű

Publikálás dátuma
2017.09.13. 13:55
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Csaknem 40 milliárd forintot költenek az allergiások évente a tüneteik enyhítésére Magyarországon. Legalább kétmillió ember küzd parlagfű-allergiával, de egyelőre eredménytelen a harc a gyomnövénnyel szemben - írja a Világgazdaság.

Ha minden olyan földtulajdonost megbüntetnének, akinek parlagfűvel szennyezett a földterülete, akár 10 milliárd forintra is rúghatna a bírságok összege. Becslések szerint mintegy ötmillió hektár területen van parlagfű, ebből 700 ezer hektár erősen fertőzöttnek számít.

Szeptemberben Magyarországon minden ötödik ember szenved a parlagfűtől. A parlagfű-allergia ma már népbetegség, ezért az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) is a parlagfű hatékonyabb visszaszorítását sürgeti a jelentésében. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arra hívta fel a kormányzat figyelmét, hogy a több tízmilliárd forintos költségek mellett a parlagfű okozta megbetegedések tetemesen terhelik az állami egészségügyi ellátórendszert, a betegek kiesnek a munkaerőpiacról, ez pedig csökkenti a gazdaság teljesítőképességét, ami összességében sokkal többe kerül az államnak, mint ha megfelelően működtetne egy hatékony rendszert a probléma megoldására.

A gyógyszergyártók bevétele jelentősen megugrik az allergiaszezonban. Egy vényköteles allergia elleni gyógyszer szezonja áprilistól szeptemberig tart, ezekben a hónapokban csaknem 70 százalékkal nő a termék iránt a kereslet.

Szerző