Erősítené a szakszervezeteket az MSZP

Az MSZP kormányra kerülve szövetkezni fog a szakszervezetekkel és a munkaadói érdekképviseletekkel is, mert ez hozhatja el a munkabékét, amely a tisztes megélhetéshez szükséges fizetés mellett a legfontosabb dolog - közölte az ellenzéki párt alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Gúr Nándor a Váci úti Tesco előtt jogosnak nevezte a cég munkavállalóinak bérkövetelését és létszámbővítésére vonatkozó igényét. Szerinte a dolgozók nagyon leterheltek, ez pedig munkabalesetekhez vezethet.

Az ellenzéki politikus szólt arról is, hogy 2012-ben a Fidesz-kormány jelentősen csökkentette a munkavállalók jogait, nekik nem a munkavállalók, hanem saját hatalmuk fenntartása a fontos. Ezen változtatni kell - hangoztatta.

Gúr Nándor közölte, az MSZP a dolgozók pártján áll, a 2018-as választások után biztosítani szeretné, hogy a tisztes megélhetés szükséges pénzt mindenki meg tudja keresni az országban. Hozzátette: csökkenteni akarják a kockázati tényezőket, például a leterheltség miatti munkabaleseteket. Megjegyezte: 2011-ről 2017-re 30 százalékkal nőtt a munkabalesetek száma, miközben 2002 és 2011 között negyven százalékkal csökkent ez a szám.

Azt mondta, erősíteni fogják a szakszervezeti jogosítványokat is, visszaállítják a korábbi érdekegyeztetési rendszert és jogsegélyszolgálatot működtetnek.

Szövetkezni fogunk sokakkal, mindazokkal, akiknek fontos a munkavállalói érdekek érvényesülése - közölte Gúr Nándor.

Szerző

Nagy "biznisz" a parlagfű

Publikálás dátuma
2017.09.13. 13:55
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Csaknem 40 milliárd forintot költenek az allergiások évente a tüneteik enyhítésére Magyarországon. Legalább kétmillió ember küzd parlagfű-allergiával, de egyelőre eredménytelen a harc a gyomnövénnyel szemben - írja a Világgazdaság.

Ha minden olyan földtulajdonost megbüntetnének, akinek parlagfűvel szennyezett a földterülete, akár 10 milliárd forintra is rúghatna a bírságok összege. Becslések szerint mintegy ötmillió hektár területen van parlagfű, ebből 700 ezer hektár erősen fertőzöttnek számít.

Szeptemberben Magyarországon minden ötödik ember szenved a parlagfűtől. A parlagfű-allergia ma már népbetegség, ezért az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) is a parlagfű hatékonyabb visszaszorítását sürgeti a jelentésében. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arra hívta fel a kormányzat figyelmét, hogy a több tízmilliárd forintos költségek mellett a parlagfű okozta megbetegedések tetemesen terhelik az állami egészségügyi ellátórendszert, a betegek kiesnek a munkaerőpiacról, ez pedig csökkenti a gazdaság teljesítőképességét, ami összességében sokkal többe kerül az államnak, mint ha megfelelően működtetne egy hatékony rendszert a probléma megoldására.

A gyógyszergyártók bevétele jelentősen megugrik az allergiaszezonban. Egy vényköteles allergia elleni gyógyszer szezonja áprilistól szeptemberig tart, ezekben a hónapokban csaknem 70 százalékkal nő a termék iránt a kereslet.

Szerző

Szijjártó azt mondja, komolyan veszik Merkel nyilatkozatát

Publikálás dátuma
2017.09.13. 13:34
FOTÓ: Molnár Ádám
Kudarcnak és zsákutcának nevezte a menekültek belső elosztását célzó európai uniós kvótaprogramot a Financial Timesnak adott nyilatkozatában Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter a londoni gazdasági napilap online változatában szerdán megjelent interjúban kijelentette, hogy Magyarország két éve pontosan ugyanazt mondja: a kötelező kvótarendszer veszélyes, betarthatatlan, és ellentmond a józan észnek.

A Financial Times felidézte, hogy Angela Merkel német kancellár előző nap egy német lapnak adott interjúban kijelentette: "nem lehet elfogadni, hogy egy kormány azt mondja, őt nem érdekli az Európai Bíróság ítélete". Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban a londoni lapnak azt mondta: a magyar kormány komolyan veszi Merkel nyilatkozatát és az Európai Bíróság által a kvótaperben hozott ítéletet egyaránt, de a bírósági végzés nem teremtett jogi kötelezettséget Magyarország számára. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország helye az EU-ban van, és ezt senki nem kérdőjelezheti meg. Hozzátette: az Európai Bíróság ítélete nyomán további jogi viták lesznek a kvótadöntés tartalmáról.

Szijjártó Péter szerint a kvótarendszer teljesítési rátája eddig 25 százalékos, így igazságtalan Magyarországot hibáztatni a siker elmaradásáért.

Az ukrajnai oktatási törvényről szólva kijelentette: Magyarország minden diplomáciai erőforrását beveti az ukrajnai kormány célkitűzéseivel szemben a nemzetközi szervezetekben, mivel Magyarország számára megdöbbentő a kisebbségi jogok ilyen jellegű csorbítása. "Nem tartom túlságosan európainak, hogy 11 éves kortól megvonják az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogot" - fogalmazott Szijjártó Péter.

"Oly sok európai politikus veti fel a jogállamiság kérdését a közép- és kelet-európai országokban - izgatottan várom, hogy ezek a politikusok most kifejezést adnak-e ugyanezen aggályaiknak ezzel az Európa-ellenes törvénnyel kapcsolatban" - mondta a brit lapnak a külgazdasági és külügyminiszter.

Szerző