Hortobágyi földmutyi - Vesztettek a helyi gazdák

Publikálás dátuma
2017.09.13. 15:40
A kép illusztráció. FOTÓ: Molnár Ádám
A Kúria az utolsó, negyedik esetben is fenntartotta hatályában a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóság nem sértett jogszabályt a korábban a felperesek által vitatott haszonbérleti szerződések megkötésekor - ismertette a Kúria döntését a HNP szerdán.

Közleményük szerint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, szeptember 5-én ismét megállapította, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szabályosan és helytállóan foglalt állást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által lefolytatott haszonbérleti eljárások és annak nyomán megkötött haszonbérleti szerződések érvényessége ügyében. Ez alapján a bírói fórumok egységesek abban, hogy a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.

A közlemény emlékeztet rá, hogy 2014 decemberében több, a haszonbérbeadási pályázati eljárásban nem nyertes pályázó kezdeményezett peres eljárást a Hortobágyi Nemzeti Park és a nyertes haszonbérlő ellen a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.

A Debreceni Törvényszék lefolytatta a bizonyítási eljárást és mind a négy esetben elutasította a felperesek keresetét. Az ítéletek ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be. A Debreceni Ítélőtábla elutasította a felperesek fellebbezését és jogerős ítéletével helyben hagyta a Debreceni Törvényszék döntéseit, melyek mindegyike megállapította, hogy a HNP és a nyertes pályázó a pályázati eljárás és a szerződéskötés során nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe.

A felperesek felülvizsgálati kérelme kapcsán a Kúria ezeket a döntéseket hatályban tartotta. Tekintettel arra, hogy a Kúria döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs, az ügyben a pereskedés vélhetőleg befejeződött - írta a Hortobágyi Nemzeti Park közleményében.

Mint korábban megírtuk: bebizonyosodott, hogy több esetben hamis címet adtak meg a pályázók, és így nyertek a hortobágyi földbérleti pályázaton. Olyan romos épületekbe voltak bejelentve a későbbi nyertesek, amelyek egyértelműen alkalmatlanok voltak emberi tartózkodásra.

A hoppon maradt gazdák és Gőgös Zoltán (MSZP) feljelentést tett, mert nagyjából 300-400 hektár legelő került így olyanok birtokába, akik hamis cím bejelentéssel játszották ki azt az előírást, hogy csak 20 kilométeres zónán belül lakóknak lehetett pályázni. A pályázók a területre járó kiemelt környezetgazdálkodási támogatás miatt hektáronként akár 200 ezer forintot is felvehettek az elmúlt években. 

Szerző

Befuccsolt az „érpataki modell”

Publikálás dátuma
2017.09.13. 15:11
Forrás: Facebook/Orosz Mihály Zoltán
Három hónapja nem kapnak fizetést az érpataki közalkalmazottak, közmunkások, mert a település  számláját zárolta a kormányhivatal. A különös rendteremtési módszereiről elhíresült polgármester szerin „sátáni fideszes ármánykodás” van a háttérben. 

Teátrálisan morbid kép fogadja kedd óta azokat, akik belépnek az érpataki polgármesteri hivatalba: egy fehér koporsó díszeleg az aulában, rajta mécsesekkel, virágokkal, a település nevével, és négy ellenzéki képviselő fotójával. A cigányok megrendszabályozásáról és darutollas kalapjáról elhíresült polgármester, Orosz Mihály Zoltán szerint ezek a képviselők megásták Érpatak sírját, mert a településnek két éve miattuk nincs elfogadott zárszámadása, a település finanszírozása leállt, nem utal pénzt az államkincstár.

A polgármester múlt vasárnapra már többedik alkalommal hívott össze rendkívüli testületi ülést abból a célból, hogy a képviselők fogadják el a 2015-ös zárszámadást. Ők azonban - mint az egyik helyi ellenzéki politikustól a Népszava megtudta - ezt ismét megtagadták, arra hivatkozva, hogy olyan tételek szerepelnek a költségvetésben, amelyről fogalmuk sincs. A polgármester nem hajlandó elárulni, mire költöttek el 47 millió forintot ”egyebek” címszó alatt, s az is kérdés, miért nem tud elszámolni az Érpatakért Nonprofit Kft. az önkormányzattól 2012-ben kölcsönkapott pénzekkel.

A falut lassan tönkretevő folyamat évek óta húzódik. Miután a többségben lévő ellenzéki képviselők nem fogadták el a 2015-ös zárszámadást, Orosz Mihály Zoltán kezdeményezte a testület feloszlatását, abban bízva, hogy őt újraválasztják. Csakhogy a képviselők több alkalommal visszapattintották a labdát, és nem voltak hajlandók megszavazni az önfeloszlatást, pedig ennek érdekében a polgármester még a közunkásokat is bevetette: egy viharos testületi ülésen síró cigány asszonyok követelték a képviselőktől az önkormányzat feloszlatását, arra hivatkozva, hogy másképp nem kapják meg a segélyt, a kormányhivatal ugyanis érvényes zárszámadás nélkül zárolja a település számláját. Végül az egyik ellenzéki képviselő elfáradt az idegi harcban, s „átszavazott” így a testület 2016-ban feloszlatta önmagát. Új választásokat azonban mégsem írtak ki, mert a kormányhivatal szerint törvénysértő módon szavaztak a testület feloszlatásáról, így az nem emelkedett jogerőre. Idén májusban pedig a törvénysértés miatt zárolták falu számláját, így a közalkalmazottak és közmunkások immár nem kapnak fizetést.

Az érpataki polgármester közleményt juttatott el lapunkhoz az ügyről, ismertetve saját álláspontját. Ebben azt írja: fideszes "sátáni megoldással" akarják kivéreztetni Érpatakot, pedig a falunak „soha semmilyen hitele nem volt és mindig minden évben megtakarítással rendelkezett, soha és semmilyen könyöradományban és csókos pénzben nem részesítette egyik kormány sem az elmúlt tizenhárom év alatt!” Orosz szerint azzal, hogy a helyi képviselő-testület nem fogadja el a zárszámadási rendeletet, megfosztják a települést az őt megillető pénzügyi forrásoktól, s fizikailag ellehetetlenítik a falut. Harmadik hónapja nem tudnak bért fizetni, nem utalták át a közintézmények villany-, gáz-, víz-, és fűtés számláit, s nem tudják biztosítani az alapvető szolgáltatásokat. Hozzátette: megoldásként eddig már tíz alkalommal javasolta a képviselő-testület feloszlatását, s azt is megígérte, hogy ő maga nem fog elindulni az új választásokon. Ezt azonban helyben senki nem hiszi el, többen is azt mondták lapunknak: Orosz Mihály Zoltán csak trükközik, így akarja megúszni az elszámoltatást.

Szerző

DK: El a kezekkel Göncz Árpádtól!

A Demokratikus Koalíció bocsánatkérésre szólította fel Gulyás Gergelyt, miután a fideszes politikus azt mondta, Göncz Árpád egykori köztársasági elnököt és az Alkotmánybíróságot is felelősség terheli azért, hogy a rendszerváltozás után nem lépett életbe az igazságtételi törvény.

"El a kezekkel Göncz Árpádtól!" - fogalmazott az ellenzéki párt szóvivője, aki a DK nevében azt várja, hogy az Országgyűlés alelnöke kérjen bocsánatot a demokratikus közélet szereplőitől, az Alkotmánybíróság tagjaitól és mindenkitől, aki részt vett a rendszerváltozásban.

Gréczy Zsolt szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt 1991-ben fogadta el az Országgyűlés, miközben arra a Fidesz frakciója egységesen nemmel szavazott. Göncz Árpád ezután államfőként előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, az Ab pedig megsemmisítette a törvényt, a döntést előadó alkotmánybíró Sólyom László volt - emelte ki.

A politikus szerint a mostani eset legfontosabb tanulsága, hogy Gulyás Gergely, aki "Göncz Árpádnak a cipőjét nem pucolhatná meg", "szájára vette 1956 hősét" és a rendszerváltozás szimbolikus alakját. A DK azt üzeni Gulyás Gergelynek, hogy a "fiatal, nyikhaj beszéd" nem menti fel a történelmi ismeretek hiánya alól - jelentette ki Gréczy Zsolt.

Gulyás Gergely egy, a témában rendezett budapesti konferencián kedden beszélt arról, hogy Göncz Árpád akkori köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak (Ab) "negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége", hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény.

Szerző