Bérre menő küzdelem

Publikálás dátuma
2017.09.14 07:20

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) már az idén is nehezen gazdálkodták ki a kötelező bérelmeléseket.

Jövőre 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és 12 százalékkal a garantált bérminimum. Idén ez 15, illetve 25 százalék volt. A hazai kkv-k egy jelentős része már az idei költségnövekedést is nehezen tudta kigazdálkodni. Ezek a gondok az újabb kötelező béremelések miatt tovább súlyosbodhatnak 2018-ra.

Figyelmeztető jel, hogy a fogyasztás a bérkiáramlás mértékénél jóval nagyobb mértékben, 4-5 százalékkal bővült. A jelentős különbözet okát az elemzők részben abban látják, hogy a hazai kkv-k egy része trükközésre kényszerült. Például papíron csökkentették a munkaidőt, de zsebbe kifizették a korábbi bérnek megfelelő különbözetet. Vagyis a munkavállaló egy forinttal sem kapott többet, mint tavaly. Máskor pedig a szakképzett munkaerőt visszaminősítették és csak a kötelező minimálbért fizetik ki. A bérminimumok feletti fizetéseket sok vállalkozás nem tudta jelentősen emelni, így e körben se növekedett drámai módon az elkölthető szabad forrás. A magasabb jövedelmek egy részéből hitelt törlesztenek, ami visszafogja a költekezést.

Az erőltetett kötelező béremelések a magasabb járulékbefizetések miatt stabilizálták a költségvetést és természetesen az 1,1-1,2 millió érintett munkavállaló is jól járt. A kkv-k, mikrovállalkozások azonban az idei első 8 hónap tanulságai szerint - főleg a Tiszántúli megyékben, illetve a nagy élőmunkát igénylő ágazatokban - már az idei béremeléseket is csak nehezen tudták kigazdálkodni. E körben nem javult annyira a versenyképesség, ami megteremtené a kötelező béremelések forrásait - jegyezte meg a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakember szerint a nem kellően megalapozott, jelentős béremelések a fekete-, illetve a szürkegazdaság növekedésével járnak, különösen a szolgáltatóiparban. Miközben két év alatt a kötelező emelések majd' 40 százalékkal növelik a minimálbért és a garantált bérminimumot, a fogyasztás ez idő alatt még a 10 százalékos bővülést is alig éri el. Márpedig béremelést csak a bevételek fedezhetik.

Ha nem is kizárólag a kötelező béremelések miatt, de idén is folytatódott a kisboltok fogyatkozása - válaszolt lapunk érdeklődésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A 2018-as újabb kötelező béremelések még nagyobb terhet rónak majd főleg a vidéki kkv-kre. A helyzetüket tovább súlyosbítja az egyre égetőbb szakemberhiány. Jó néhány kisbolt esetében ez a lépés lehet az utolsó csepp a pohárban és le kell húzza a rolót. A kereskedelemben is előfordul, hogy a vállalkozó a bezárást az előírások megszegésével kerüli el, de ez torzítja a versenyt, előnyhöz juttatja a trükközőket. Vámos György hangsúlyozta, a béremelések nagy részét amúgy is a munkaerőhiány kényszerítette ki.

A kormányzat szívesen hivatkozik arra, hogy a kötelező béremelésekkel párhuzamosan csökkentették a járulékfizetési kötelezettséget és évente 2-2,5 százalékkal vágják vissza ezt a közterhet. Ezt a mértéket a megkérdezett szakmai szervezeti vezetők nem tartották elegendőnek: korántsem ellensúlyozza a vállalkozók növekvő járulékterheit. Szerintük rövidebb távon és nagyobb mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, elsősorban a kkv-k és a mikrovállalkozások érdekében.

Ráadásul az úgynevezett adóék, vagyis a béreket terhelő személyi jövedelemadó, a munkavállalói és a munkáltatói járulék aránya Európában a legmagasabbak közé tartozik: az európai 36 százalékos átlaggal szemben nálunk 48,3 százalék. A magas adóterhekre a drága és nem elég hatékony állam fenntartása miatt van szükség.

A vállalakozásoknak - és nem csak a kicsiknek - már idén is gondot jelentett, hogy a bérkiegyenlítődés elkerülése érdekében a kötelező emelések feletti kategóriákban is növelni kellett a dolgozók fizetését és ez jövőre már szélesebb körben okozhat szinte megoldhatatlan gondokat. A szakemberek úgy vélték, a béremelési hullámnak van ugyan visszatartó hatása, de nemigen csábítja haza a külföldön még mindig nagyságrendekkel magasabb fizetésekért dolgozókat.

Minimálbér-kisokos
A minimálbér és a garantált bérminimum a kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér összege, amit a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára köteles fizetni. Utóbbi a legalább középfokú képzettséghez kötött munkakörre vonatkozik. Ez esetben nem a munkavállaló képzettsége számít, hanem az általa betöltött munkakör képzettségi igénye.

Szerző

Elmúlóban a magyar gazdaság kegyelmi állapota, csökkennek az uniós források

Publikálás dátuma
2019.03.21 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén megtörik a hazai gazdasági növekedés lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP a tavalyi 4,9 százalékkal szemben – közölte előrejelzésük fő megállapítását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. (PK Zrt.) tudományos tanácsadója. A múlt évben kedvezőek voltak a külső feltételek, bőséggel áramlott az országa az uniós forrás, és a lakossági fogyasztás növekedése az 5 százalékot is meghaladta. Ez utóbbit a több mint 8 százalékos reálkereset növekedés is serkentette, amiből a kormányzat mellett a versenyszféra is kivette részét. A Pénzügykutató előrejelzése szerint a fogyasztás bővülése idén várhatóan 4,5 százalékra esik vissza. Idén lanyhul a külső konjunktúra, a világgazdaságban nőnek a feszültségek. Növekedési gondokkal küzd a magyar  gazdaság exportpiacának 80 százalékát adó Európa is. Az eurózóna motorjának számító Németország növekedési üteme valószínűleg legföljebb 1 százalék közelében lesz. Nagy kérdés, mi lesz európai autóexport sorsa, ha Donald Trump amerikai elnök mégis bevezeti-e a 25 százalékos vámtarifát.  A kutatók szerint 2019-ben 3,2 százalék lesz az átlagos infláció, ami az év végén felkúszhat 3,3 százalékra is. A forint árfolyama a legfőbb valutákkal szemben az utóbbi időben erősödött, nem függetlenül a nagy hitelminősítő intézetek kedvező döntéseiről. A forint-euró árfolyam például tavaly átlagosan 320 forint volt, de előfordult, hogy a 330 forintos sávba is ellátogatott. Ebben az évben várhatóan a 318-as szint lesz a mérvadó. A bérnövekedés már így is megelőzte a termelékenység bővülését, s ez gátat szabhat a kormány belföldi keresletnövelő lehetőségeinek. Ezt egyébként a jegybanki inflációs cél és az államháztartás 3 százalékos hiánykorlátja is visszafogja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a második félévben már szigoríthat a monetáris politikáján, de az egyre súlytalanabbá váló alapkamat valószínűleg marad a 0,9 százalékos szinten. Szűkítheti a kamatfolyosót, az egynapos betéti kamatot pedig a jelenlegi mínusz 0,15 százalékról nullára emelheti. Várhegyi Éva úgy vélte, erősen túlfűtött a magyar gazdaság. Az egyre drámaibb szakemberhiány, a munkaerőpiac helyzete is ezt bizonyítja. A nagyjából 60 százalékos foglalkoztatási rátán már nem igen lehet tovább erősíteni. A munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben nehezíti a beruházásokat és a gazdaság fejlődését. Sokatmondó, hogy mindegyik program azzal indul, hogy a jelenlegi növekedési ütem nem fenntartható, a versenyképesség növelésére erre meg erre van még szükség - tette hozzá Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató kutatója. Ehhez képest a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB egymástól független, összehangolatlan versenyképességjavító programcsomagot készített. Ráadásul Lengyel László, a PK Zrt. vezérigazgatója szerint a végső döntés Orbán Viktor kezében van, a szakmai szempontokat felülírhatják a politikai megfontolások. A hatástanulmányok, háttérelemzések között szemezgetni pedig kockázatos. Arról nem is szólva, hogy ha újra szükség lesz kormányzati élénkítő lépésekre, arra nem lesz költségvetési mozgástér. A sikeres Audi-sztrájk fontos üzenet: a nagy béremelés szokássá válhat - fogalmazott Herczog László kutató. Új jelenség, hogy mind több multinacionális cégnél egyre inkább az országok közti bérkülönbségeket nézik, s ez további béremeléseket jelenthet. A növekedés dinamikája azonban kissé lassulhat. Ami a multiknak még nem okoz gondot, a hazai, főleg kis és közepes vállalkozásokat (kkv) nehéz helyzetbe hozhatja. Ahogy a foglalkoztatás már nemigen növekedhet, úgy a munkanélküliségi viszont elindulhat fölfelé. A kutató szerint a külföldön dolgozó, magyarok a hazai foglalkoztatottak legalább 10-15 százalékát adják, ráadásul elsősorban éppen a legképzettebbek hagyták el az országot. A munkaerőpiacról hiányzó 400-600 ezer ember jelentős gondot okoz, s a munkanélküliek ezt a hiányt nem képesek pótolni, mindez további bérfelhajtó hatású lehet. Az elvileg a szakember utánpótlást adó szakoktatás „rángatása”, néhány éven belüli újabb jelentős átalakítása sem segíti a versenyképességet. Egy oktatási reform hatása legkevesebb 5-6, de inkább még hosszabb idő után lesz érezhető, rövid távon a bizonytalanság inkább elriasztja a fiatalokat a szakiskoláktól – mondta a Népszava kérdésére válaszolva Herzog László. 
Frissítve: 2019.03.21 09:30

A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait

Publikálás dátuma
2019.03.21 08:15
A létesítési engedélyek kiadása előtt megépülhetnek a felvonulási épületek a kormány szerint
Fotó: PAKS2.HU
Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot.
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek áll a zászló a háromezermilliárdos paksi blokkok első érdemi beruházására, az építkezéshez szükséges úgynevezett felvonulási épületek kivitelezésére kiírt pályázaton – bányászható ki az orosz Roszatom kiírási oldalának mélyéről. A beruházás mögött lévő, állami Paks II Zrt. oldala szerint a Roszatom fővállalkozást végző leányvállalata, a JSC ASE szeptemberben írt ki pályázatot egy 300, illetve egy 360 fős iroda, valamint egy százfős étterem-főzőkonyha kivitelezésére. Ezek azok az ingatlanok, amiket az orosz fél a teljes beruházásból elsőként igyekezett engedélyeztetni az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH), ám tavalyelőtti beadványukat – Fichtinger Gyula OAH-főigazgató szavai szerint - „kisebb-nagyobb kérdések” miatt átdolgozásra visszadobták. Mint azóta kiderült, az orosz fél terveiben kevéssé veszi figyelembe a magyar előírásokat és – vélhetőleg erőforráshiány miatt - alapvetően mindent a Paks 2-es fejlesztés Oroszországban már megépített „mintaerőművének” irataiból emel át. Ugyanakkor a tavaly újra beadott kérvényt az OAH már engedélyezte. A felvonulási épületek több ezer iratból álló, nyilvános pályázati anyagának legutolsó, március 1-i dokumentuma a leendő nyertesre is erőteljesen utal. Eszerint eredetileg négy társaság jelentkezett a munkára. A KÉSZ 9,5 millió eurót (3 milliárd forintot), a török Pasifik Gayrimenkul 11,4 millió eurót (3,6 milliárd forintot), az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közel álló Paár Attila tulajdonolta West Hungária Bau 19,7 millió eurót (6,2 milliárd forintot), az orosz OES pedig 23,6 millió eurót (7,4 milliárd forintot) kért. Ám a KÉSZ versenytársai lassan kiszóródtak. A legutolsó körben a török céget győzte le, magasabb megbízhatósági pontszámmal. Így a kiíró döntőbizottsága a KÉSZ-t javasolja szerződéskötésre. A KÉSZ Csoport valóban indult a Paks 2-es fejlesztés felvonulási épületeire kiírt pályázaton, ahol a legkedvezőbb ajánlatot tette – közölte megkeresésünkre Pintyőke Marcell szóvivő. Jelenleg további értékelés és műszaki egyeztetés zajlik – fűzte hozzá. A Kod Média-HG Média keddi energetikai konferenciájáról távozóban alkalmunk adódott Süli Jánost, a Paks 2-es fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztert is megkérdezni a felvonulási épületekről. Habár korábban lapunknak márciusra tette a munkálatok megkezdését, erre ezúttal már nem kívánt határidőt megadni. Ám rögzítette: a szerződés további egyeztetéseket követően, hamarosan aláírásra kerülhet a leendő kivitelezővel. Azt követően pedig már vélhetőleg semmi se hátráltatja a munkálatok megkezdését. (Pedig tavalyelőtt még 2018 év eleji "első kapavágást” se zártak ki.) Süli János a parlamentben is rendszeresen védi a felvonulási terület kialakítását. Többen észlelték ugyanis, hogy már megindultak a tereprendezési munkálatok. A miniszter szerint ugyanakkor ez pusztán a felvonulási épületek megvalósítását készíti elő, aminek építészetileg nincs köze magához a nukleáris erőműhöz. Így, bár a blokkok kivitelezéséhez alapvetően szükséges úgynevezett létesítési engedélykérelmet még be sem adták, a felvonulási épületek ettől függetlenül is megépülhetnek – érvel a kormányzat. Tavaly már megépült a területen egy, a munkálatokhoz szükséges transzformátorállomás, de nem az oroszok, hanem a Paks II Zrt. saját beruházásában.

Az alapítvány is Varga Mihályé

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. áttételes gazdája, a Priori Zrt. közvetlen részvényese tavaly június óta nem a csoport tulajdonosaként ismert Varga Mihály vállalkozó, hanem az osztrák Vitalis Privatstiftung elnevezésű alapítvány – derül ki a cégbírósági adatokból. Bár a váltásról a társaság mindeddig nem adott hírt, Pintyőke Marcell szóvivő lapunknak úgy fogalmazott, hogy Varga Mihály a KÉSZ Csoport alapítója. Ugyanakkor kérdésünkre rögzítette: a Vitalis mögött szintén Varga Mihály áll alapítóként. (Offshore-ügyekkel foglalkozó oldalak tanúsága szerint ilyen alapítványokat elsősorban adómérséklési okokból hoznak létre, Európán belül főképp Ausztriában és Lichtensteinben. A Piac és Profit korábbi anyaga szerint ezen keresztül a vagyonadó elkerülésével pontosabban megtervezhető az örökhagyás, adómentessé tehető a vagyontárgyak eladása, de alkalmas családi tulajdonváltozások lebonyolítására, a céges tulajdonrész családon belüli adómentes átruházására, illetve az esetleges örökösödési viták megelőzésére. A legfontosabb döntésekre az alapító jogosult. Az építőipari profilú KÉSZ Csoportot 40 milliárd forint körüli tavalyelőtti árbevételével Magyarországon a 200 legnagyobb forgalmú vállalkozás között tartották számon. A HVG tavalyi Top 500-as kiadványa szerint a társaság hárommilliárdos csoportszintű eredménye a 14. legmagasabbnak számított a hazai szakvállalatok körében.

Frissítve: 2019.03.21 08:15