Nem enged a munkajogi reformból a francia kormány

A francia kormány figyel a munkajogi reform elleni tiltakozásra, de nem vonja vissza a tervezett intézkedéseket - mondta szerdán Edouard Philippe miniszterelnök a kormánnyal szembeni előző napi, első jelentősebb szakszervezeti megmozdulást követően.

A belügyminisztérium összesítése szerint kedden országszerte 223 ezren tiltakoztak, a tiltakozást szervező CGT szakszervezet szerint 400 ezren vettek részt a mintegy kétszáz megmozduláson. A francia sajtó felemásként értékelte a tüntetést, miután sem a többi nagy szakszervezet, sem a parlamenti pártok nem támogatták az utcai tüntetést, a CGT-nek ugyanakkor egyedül sikerült mindenhol az országban tömegesen embereket vinnie az utcára. A részvétel azonban nem érte el az előző kormányok elleni szakszervezeti megmozdulások mértéket.

"A tiltakozást tiszteletben tartom, létezik, itt van, odafigyelek. A tüntetés szabadsága alapjog Franciaországban, és azoknak, akik aggódnak vagy ellenzik ezt a szöveget, teljesen joguk van tiltakozni" - mondta a kormányfő a France 2 közszolgálati televízióban. "Hallom, figyelmes vagyok, de azt is szeretném megjegyezni, hogy azoknak a franciáknak, akik a szavazataikkal fejezik ki a véleményüket a választásokon, is joguk van a tisztelethez. A reformot, amelyet most indítunk el, a köztársasági elnök már az elnökválasztási kampányban bejelentette" - tette hozzá. Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter is kizárta, hogy a kormány visszavonná a javaslatait.

"Nem fogunk meghátrálni. Meghátrálni mihez képest? Az egyeztetéshez képest, amelyeket végigcsináltunk (a szakszervezetekkel), a parlamenthez képest, amely felhatalmazást adott nekünk (a rendeleti kihirdetéshez)? Nem." - mondta a tárcavezető a BFM hírtelevízióban. Azt is elmondta, hogy a reformnak köszönhetően csökkenésnek indulhat a tömeges munkanélküliség Franciaországban.  Muriel Pénicaud elmondta, hogy 300 órát egyeztetett a szociális partnerekkel. 

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a vitás kérdésekről még mindig folynak az egyeztetések a szakszervezetekkel. "Ez nem erőjáték, én nem úgy képzelem el" - mondta a miniszter.

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a reform részleteiről, amelyeket öt rendelet formájában a szeptember 22-i kormányülésen fogad majd el a francia kormány. A 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával és azzal nem értenek egyet, hogy csökkenni fog a vitatott elbocsátások eseten a jogorvoslati idő annak érdekében, hogy rugalmasabbá váljon a munkaerőpiac.

Szerző
2017.09.13 17:52

Hasogdzsi-ügy: öt embert ítélhetnek halálra az újságíró meggyilkolásáért

Publikálás dátuma
2018.11.15 13:20

Fotó: AFP/
21 embert vettek őrizetbe a szaúdi hatóságok. Nincs köztük a trónörökös: az államügyész szerint a hírszerzés helyettes vezetője adott parancsot a leszámolásra.
Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása miatt öt gyanúsítottra kéri halálbüntetés kiszabását a szaúdi államügyész - írja a Sky News. Mint Saud al Mojeb egy sajtótájékoztatón elmondta, a Szaúd-Arábiai nyomozás szerint az október 2-án elkövetett gyilkosságban a legmagasabb rangú gyanúsított a hírszerzés korábbi helyettes vezetője.
E szerint Ahmad al Assiri rendelte meg a leszámolást, amit méreginjekcióval hajtottak végre az ország Ankarai követségén. Hasogdzsit arra próbálta előtte sikertelenül rávenni al Assiri, hogy térjen vissza Szaúd-Arábiába.
Az ország ügyészsége felmentette a trónörökös herceget, Mohammed bin Szalmánt, aki az  amerikai hírszerzés szerint megrendelte az újságíró-gyilkosságot.
Jelenleg 21 embert tartanak őrizetben, közülük 11-en vádlottként várják tárgyalásukat.
2018.11.15 13:20
Frissítve: 2018.11.15 13:20

Navalnijt két év alatt hétszer vették jogtalanul őrizetbe, egy vagyon kártérítést kaphat

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:34
Alekszej Navalnij
Fotó: AFP/ Mladen ANTONOV
Elmarasztalta Oroszországot csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért csak 2012 és 2014 között 7 alkalommal is jogsértő módon, az ellenzékiség elnyomásának céljával vették őrizetbe és ítélték el Alekszej Navalnij ellenzéki politikust.
Az orosz ellenzéki vezető és korrupcióellenes aktivista kis híján részt sem vehetett az ítélethirdetésen, miután először feltartóztatták a moszkvai repülőtéren.
Az EJEB tavaly februárban első fokon már kimondta, hogy a hatóságok több ponton is megsértették Navalnij jogait, az ítélet ellen azonban mindkét fél fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták. A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította, hogy
a "politikailag motivált" oroszországi eljárás során megsérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, a tisztességes tárgyalás jogáról, a gyülekezési szabadságról és a jogkorlátozás alkalmazásának megszorításáról szóló cikke.
Rámutattak, hogy az őrizetbe vétel célja több esetben is a "politikai pluralizmus elnyomása" volt. A strasbourgi bírák ezért mintegy 64 ezer euró - körülbelül 20 millió forint - kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak.
A szóban forgó letartóztatások után öt esetben pénzbírságot szabtak ki Navalnijra, kétszer pedig elzárásra ítélték, hét, illetve tizenöt napra.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam, köztük Oroszország számára.
A bíróság csak a 2012 és 2014 közötti őrizetbevételeket vizsgálta. Az azóta eltelt négy év számtalan alkalmával kapcsolatban, mikor Navalnijt őrizetbe vették, megbüntették és elítélték, az EJEB most nem foglalhatott állást.
2018.11.15 12:34