A Hezbollah már győztest hirdetett Szíriában

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:40

Győzelmi nyilatkozatot adott ki a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah. A szíriai háborúban a Bassar el-Aszad elnök oldalán harcoló síita radikálisok kedden este bejelentették a damaszkuszi rezsim győzelmét, írta a Reuters hírügynökség. Nasszan Hasszán Hezbollah vezető egy vallási ünnepen beszélt a győzelemről, úgy értékelte, hogy a háborúnak vége, már csupán elszigetelten kell egy-egy csatát megvívni Szíria teljes felszabadításához, számolt be a Hezbollah vezér szónoklatáról az al-Akhbar libanoni lap alapján a brit hírügynökség.

Aszad elnök első számú külföldi támogatója, Oroszország ugyancsak jelentős harci sikerekről beszél, állítva. az ország területének 85 százaléka fölött visszaszerezte az ellenőrzést a központi szíriai kormány.

A londoni székhelyű szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja, amely számos helyi aktivistával dolgozik, kevésbé derűlátó. Információi szerint Aszad csapatai nem az ország 85, csupán 48 százalékát tisztították meg az iszlamista terrorcsoportoktól.

A moszkvai védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint Aszad elnök kedden Damaszkuszban fogadta Szergej Sojgu orosz hadügyminisztert, akivel a további katonai együttműködésről egyeztetett az Iszlám Állam fölötti végleges győzelem érdekében.

Oroszország 2015 szeptemberében lépett be a szíriai háborúba Aszad elnök oldalán. Elsősorban az orosz katonai és haditechnikai támogatásnak köszönhetőek a rezsim győzelmei, az, hogy nem csak az Iszlám Állam, hanem más, terror és mérsékelt lázadócsoportokat egyaránt kiszorítottak vagy megsemmisítettek. Sojgu damaszkuszi látogatása vélhetően annak köszönhető, hogy múlt héten nagy jelentőségű katonai győzelmet könyvelhettek el az orosz légierő által támogatott szír kormánycsapatok Deir Ezzornál. A várost a dzsihádisták tartották megszállva három éven át és 90 ezer civil rekedt a településen. Múlt csütörtökön azonban megérkezett a városba az első, 40 kamionnyi humanitárius segély is.

Aszad rezsimje valóban a győzelem küszöbén áll. Az Iszlám Állam szíriai fővárosának végleges felszabadítása küszöbön áll – itt a nyugati koalíció támogatását élvező egyesült kurd-arab csapatok harcolnak. A szélsőséges iszlamista csoportokkal egyre inkább összevegyülő felkelők azonban már elveszítették Amerika, az öbölmenti gazdag arab országok és Törökország támogatását, Damaszkusz mögött viszont változatlanul ott van Irán és Oroszország valamint a libanoni Hezbollah.

Szerző

Köddé váló milliós segélyek

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:37
Fotó: AFP/Diego Cupolo
A szíriai menekült gyerekek oktatására ígért bőkezű nemzetközi adományból sok millió dollár későn vagy soha nem érkezett meg az iskolakezdésig.

Tavaly Londonban óriási médiafigyelem közepette fogadták meg a világ vezető országai, hogy a 2016-2017-es tanév végéig „minőségi oktatást” biztosítanak a szíriai menekült gyerekek számára, és pénzadományaik segítségével nem hagyják, hogy a gyerekek egy „elveszett generáció” tagjai legyenek. Az idő már rég lejárt, a Human Rights Watch (HRW) csütörtökön publikált jelentéséből azonban kiderül, hogy az ígért összeg töredéke jutott el oda, ahova szánták, s arra is fény derül, hogy mennyire átláthatatlan és követhetetlen a segélyezési rendszer.

Pedig minden biztatóan indult a tavalyi donorkonferencián, hiszen a legtöbbet adományozó „hatos”, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Japán és Norvégia közreműködésének köszönhetően hamar sikerült elérni és túllicitálni az 1,4 milliárdos célkitűzést. A tervek szerint ezt az összeget csak és kizárólag a Szíriában, valamint a környező országok – Libanon, Törökország és Jordánia – táboraiban élő menekült gyerekek oktatására fordították volna. A HRW nyomozása szerint azonban a pénz töredéke érkezett meg – szemléltetésképp, Jordániának 250 millió dolláros segélyt ígértek, Libanonnak pedig 350 millió dollárt, tavaly szeptemberben ehhez képest 171 millió dollár hiányzott a jordániai, és 181 millió dollár a libanoni segélyből –, s az is túl későn. A gyerekeket így nem tudták beiskolázni a tanév kezdetén.

Fontos lett volna, hogy az összeg 2016 szeptemberéig megérkezzen, hiszen sok esetben egy egész rendszert kellett volna kiépíteni: tanárokat felvenni, könyveket vásárolni, majd pedig összeállítani a tantervet. Hogy a pénznek miképpen tud „nyoma veszni”, és mennyire kevéssé transzparens a rendszer, azt az amerikai példa mutatja. Az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) beszámolója szerint 2016-ban 248 millió dollárt küldtek oktatási célokra Jordániába, de a hivatal adatbázisában csak 82 millió dollár van lekönyvelve, a jordániai kormányzati adatbázisban pedig ennek töredéke, mindössze 13 millió dollár szerepel amerikai, oktatási célra küldött segély címen.

Hogy mi történt a maradék 235 millió dollárral, azt senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy megérkezett, csak az amerikai vagy a jordániai bürokrácia útvesztőjében „elfelejtették” precízen lekönyvelni? Vagy más módon veszett nyoma? Pedig a gyerekeknek óriási szüksége lenne a pénzre, hiszen a családok általában mindenüket pénzzé teszik, mielőtt hátrahagyják otthonukat, s iskoláztatásra nem futja, már ha egyáltalán adottak a feltételek a befogadó országban.

A HRW jelentéséből az is kiderül, hogy a befogadó országokban is bőven akadnak problémák. Libanonban, Jordániában és Törökországban sem sikerült például pontosan felmérni, hogy hány olyan szíriai gyermek van, akit el kellene helyezni az oktatási rendszerben. Ennek a fő oka az, hogy csak a regisztrált szíriaiakat tartják nyilván, holott köztudott, hogy csak Libanonban és Jordániában közel egymillió menekült van, akiket nem regisztráltak.

„A donorok ígéretet tettek, hogy a szíriai gyerekek nem lesznek egy elveszett generáció tagjai. Most épp ennek vagyunk tanúi” – mondta Simon Rau, a Human Rights Watch szakértője. „Az adományozó országoknak sürgősen tenniük kellene valamit az átláthatatlan segélyezési rendszereikkel, mert ezzel aláássák a szíriai gyerekek megsegítésére irányuló törekvéseiket. Ők nem tudnak tovább várni az oktatással. Tény, hogy a nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a szíriai menekült gyerekek jövőjét illetően, de még mindig nincsenek válaszok a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy milyen oktatási szükségleteik vannak a gyerekeknek, és ezek teljesülnek-e.”

Szerző

Halasztás adhat lendületet a Brexit-tárgyalásoknak

Egyelőre csak találgatni lehet, miért tették át az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti egyeztetések negyedik fordulójának startját szeptember 18-ról 25-re. A The Independent az Európai Parlament elnökére, Guy Verhofstadtra hivatkozik, aki úgy tudja, a következő napokban „fontos intervenció” várható a brit kormányfőtől. A brit média sejteni engedte, de a Downing Street 10. nem erősítette meg, hogy Theresa May szeptember 21-én vagy 22-én fontos beszédet tart, amelyben újfent felvázolja kilépési stratégiáját. Várhatóan kitér arra, hogy a 2019. március végét követő átmeneti időszakban az EU és a szigetország közötti együttműködésnek minél inkább hasonlítania kell a jelenlegi feltételekhez.

Az EU-ból való kilépésért felelős minisztérium által kiadott közlemény szerint a későbbi dátum „nagyobb rugalmasságot ad a tárgyalópartnereknek, hogy előrehaladást érjenek el a szeptemberi fordulóban”. Az Egyesült Királyság korábban jelezte, hogy felgyorsítaná a tárgyalások menetét, és minél előbb rátérne a jövőbeni kapcsolatok kérdésére. A britek álláspontja szerint Brüsszel kevéssé rugalmas, s továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elsőként a pénzügyi rendezésről, az északír-ír határról és az európai munkavállalók jogairól kell megegyezni.