Visszarántotta az autógyártás az ipart

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:22
Fotó: Népszava

A tegnap pontosított statisztikai adatok is arról tanúskodnak, hogy - elsősorban a járműgyártás visszaesése miatt - a magyar ipar gyengélkedik. Az összkép vegyes: vannak jól teljesítő alágazatok, de a rendelésállomány egyelőre kedvezőtlenül alakul - közölte lapunkkal Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője annak kapcsán fejtette ki a véleményét, hogy a KSH tegnap közzétette második becslését.

Ebből kiderült, hogy az esztendő hetedik hónapjában az ipari termelés csak 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Júniushoz képest a csökkenés jelentős mértékű, 4,2 százalék volt. Kedvezőtlen az is, hogy két egymást követő hónapban negatív tartományban maradt az ipar éves teljesítménye. A jelentős visszaesésért elsősorban az egyébként húzóágazatnak tekintett autóipar a felelős: itt júliusban 7,9 százalékkal csökkent a teljesítmény. Az iparág kivitele még ennél is rosszabb képet mutat, 8,3 százalékkal esett vissza. Németh Dávid szerint most az a nagy kérdés: augusztusban folytatódott-e ez a kedvezőtlen ív, a lassulás tartós vagy csak átmeneti-e. Az autóiparban a nyár a szabadságolások időszaka. Ezért fontos kérdés az autóipar augusztusi teljesítménye.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az ipar összesített rendelésállománya csökkent, mégpedig éves szinten 2,9 százalékkal. Ez a jövőbeli teljesítményt is kedvezőtlenül érintheti. Ennek ellenére Németh Dávid a második félév egészében 4 és 5 százalék közötti bővülésre számít.

Szerző

Bérre menő küzdelem

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:20

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) már az idén is nehezen gazdálkodták ki a kötelező bérelmeléseket.

Jövőre 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és 12 százalékkal a garantált bérminimum. Idén ez 15, illetve 25 százalék volt. A hazai kkv-k egy jelentős része már az idei költségnövekedést is nehezen tudta kigazdálkodni. Ezek a gondok az újabb kötelező béremelések miatt tovább súlyosbodhatnak 2018-ra.

Figyelmeztető jel, hogy a fogyasztás a bérkiáramlás mértékénél jóval nagyobb mértékben, 4-5 százalékkal bővült. A jelentős különbözet okát az elemzők részben abban látják, hogy a hazai kkv-k egy része trükközésre kényszerült. Például papíron csökkentették a munkaidőt, de zsebbe kifizették a korábbi bérnek megfelelő különbözetet. Vagyis a munkavállaló egy forinttal sem kapott többet, mint tavaly. Máskor pedig a szakképzett munkaerőt visszaminősítették és csak a kötelező minimálbért fizetik ki. A bérminimumok feletti fizetéseket sok vállalkozás nem tudta jelentősen emelni, így e körben se növekedett drámai módon az elkölthető szabad forrás. A magasabb jövedelmek egy részéből hitelt törlesztenek, ami visszafogja a költekezést.

Az erőltetett kötelező béremelések a magasabb járulékbefizetések miatt stabilizálták a költségvetést és természetesen az 1,1-1,2 millió érintett munkavállaló is jól járt. A kkv-k, mikrovállalkozások azonban az idei első 8 hónap tanulságai szerint - főleg a Tiszántúli megyékben, illetve a nagy élőmunkát igénylő ágazatokban - már az idei béremeléseket is csak nehezen tudták kigazdálkodni. E körben nem javult annyira a versenyképesség, ami megteremtené a kötelező béremelések forrásait - jegyezte meg a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakember szerint a nem kellően megalapozott, jelentős béremelések a fekete-, illetve a szürkegazdaság növekedésével járnak, különösen a szolgáltatóiparban. Miközben két év alatt a kötelező emelések majd' 40 százalékkal növelik a minimálbért és a garantált bérminimumot, a fogyasztás ez idő alatt még a 10 százalékos bővülést is alig éri el. Márpedig béremelést csak a bevételek fedezhetik.

Ha nem is kizárólag a kötelező béremelések miatt, de idén is folytatódott a kisboltok fogyatkozása - válaszolt lapunk érdeklődésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A 2018-as újabb kötelező béremelések még nagyobb terhet rónak majd főleg a vidéki kkv-kre. A helyzetüket tovább súlyosbítja az egyre égetőbb szakemberhiány. Jó néhány kisbolt esetében ez a lépés lehet az utolsó csepp a pohárban és le kell húzza a rolót. A kereskedelemben is előfordul, hogy a vállalkozó a bezárást az előírások megszegésével kerüli el, de ez torzítja a versenyt, előnyhöz juttatja a trükközőket. Vámos György hangsúlyozta, a béremelések nagy részét amúgy is a munkaerőhiány kényszerítette ki.

A kormányzat szívesen hivatkozik arra, hogy a kötelező béremelésekkel párhuzamosan csökkentették a járulékfizetési kötelezettséget és évente 2-2,5 százalékkal vágják vissza ezt a közterhet. Ezt a mértéket a megkérdezett szakmai szervezeti vezetők nem tartották elegendőnek: korántsem ellensúlyozza a vállalkozók növekvő járulékterheit. Szerintük rövidebb távon és nagyobb mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, elsősorban a kkv-k és a mikrovállalkozások érdekében.

Ráadásul az úgynevezett adóék, vagyis a béreket terhelő személyi jövedelemadó, a munkavállalói és a munkáltatói járulék aránya Európában a legmagasabbak közé tartozik: az európai 36 százalékos átlaggal szemben nálunk 48,3 százalék. A magas adóterhekre a drága és nem elég hatékony állam fenntartása miatt van szükség.

A vállalakozásoknak - és nem csak a kicsiknek - már idén is gondot jelentett, hogy a bérkiegyenlítődés elkerülése érdekében a kötelező emelések feletti kategóriákban is növelni kellett a dolgozók fizetését és ez jövőre már szélesebb körben okozhat szinte megoldhatatlan gondokat. A szakemberek úgy vélték, a béremelési hullámnak van ugyan visszatartó hatása, de nemigen csábítja haza a külföldön még mindig nagyságrendekkel magasabb fizetésekért dolgozókat.

Minimálbér-kisokos
A minimálbér és a garantált bérminimum a kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér összege, amit a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára köteles fizetni. Utóbbi a legalább középfokú képzettséghez kötött munkakörre vonatkozik. Ez esetben nem a munkavállaló képzettsége számít, hanem az általa betöltött munkakör képzettségi igénye.

Szerző

Százmilliárdokkal tartoznak a Gazpromnak

Publikálás dátuma
2017.09.13. 16:32
FOTÓ: ERIC LALMAND / BELGA MAG / BELGA
A Gazprom gázipari cégnek jelentős összeggel, 179 milliárd rubellel, átszámítva több mint 800 milliárd forinttal tartoznak orosz vásárlói. 

A Gazprom honlapján azt szerepelt, hogy az adósság az idei első hét hónapban 18,2 milliárd rubellel (1 rubel=4,5 forint) nőtt. A Gazprommal szembeni tartozás több mint kétharmadát a háztartások és a távfűtő művek együttes tartozása teszi ki.

A Gazprom az idei első nyolc hónapban 302,6 milliárd köbméter földgázt termelt, 20,1 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Az orosz energiaipari óriáskonszern 48 milliárd rubel adózott eredménnyel zárta az idei második negyedévet. Túlnyomórészt a kedvezőtlen árfolyamhatások következtében 80 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az árbevétel 4 százalékkal nőtt.

Szerző