Harmadával csökkenhetne a gázár

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:22

Átlagos, vagyis évi 1200 köbméteres fogyasztásig, 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé - kizárólag az állami Magyar Földgázkereskedő (MFGK) tavalyi lecsökkent beszerzési és szinten maradt eladási ára között keletkezett többlethaszon felhasználása – jelentette be tegnap Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. 

Az ellenzéki párt néhány hete világított rá, hogy a négy éve állami tulajdonba került gáznagykereskedőnél – amelyen tehát minden lakosságigáz-molekula átfolyik – 51 milliárd forint többlet gyűlt össze a méséklődő beszerzési és változatlan eladási gázáruk miatt. Emiatt a családok az indokoltnál most évente átlagosan 22 ezer forinttal többet költenek rezsire – rögzítette a frakcióvezető. A többlethaszon szerinte 16 százalékos általános gázárcsökkentést fedezne. Ám a pénz fele a legtöbbet fogyasztó 20 százalékhoz folyna be. Az igazságosság végett így a kedvezmény csak évi átlagos, 1200 köbméteres fogyasztásig járna. Ez viszont már köbméterenként 35 forintos – az árra vetítve mintegy 32 százalékos – árcsökkentést tenne lehetővé. A szocialisták törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a nagycsaládosoknak külön kedvezményt adna. A gázalapú áram- és hőtermelés költségeinek lezuhanása okán az MSZP 10 százalékos villany- és távhőárcsökkentést is indítványoz. (Megjegyzendő: szakértők szerint 2015-ben az MFGK-többlet 85 milliárdra rúgott, ami még nagyobb rezsivágást tenne lehetővé.)

A Fidesz a felvetésekre – sokadszor is csak a szocialisták időszakának áremeléseire emlékeztetve - érdemben ismét nem reagált. Nyilatkozatuk színfoltját csupán egy freudinak tűnő elírás jelenti, mely szerint a „rezsiemelés” védelme mellett állnának ki. Eszerint: „A rezsiemelés eredményeit a stabil árral és a nemzeti közműszolgáltatóval azóta is megvédjük.” (Ez még a „rezsiemelést” „rezsicsökkentésként” értelmezve is fura érvelés, hisz a lakosságot lényegében a további árcsökkentéstől védenék.) A kormánypárt szerint a szocialisták „igazságos energiaszámlája” úgy nézett ki kormányzásukkor, hogy az EU-ban a magyar emberek fizették a fizetésükhöz képest a legmagasabb energiaárakat. (A hivatalos EU-statisztikák ezt se igazolják.) A külföldi közműszolgáltatók ezermilliárd forint profitot vittek ki az országból (ez szintén egy külső forrásból alá nem támasztott adat). Sokadjára is a szocialista időszak áremeléseit citálják (miközben akkortájt a nemzetközi energiaárak még a hazaiaknál is nagyobb mértékben ugrottak). Szerintük a szocialisták azt ígérték, nem lesz gázáremelés (bár ezt nem örökre értették). A Fidesz rezsicsökkentést hajtott végre: 25 százalékkal csökkentették a gáz, az áram és a távhő árát – érvelnek. (2014 közepe óta a külföldi tőzsdék a fideszes rezsicsökkentésnél jóval jelentősebb zuhanást szenvedtek el. Ám ennek hasznát az Orbán-kabinet az állam berkein belül tartva már nem adja át a lakosságnak.) Szerintük a szocialisták kezdettől támadják a rezsicsökkentést, és ha rajtuk múlna, eltörölnék azt. (Ez ellent mond annak, hogy a szocialisták az elmúlt két év során kilenc alkalommal indítványoztak rezsicsökkentést, aminek a Fidesz-frakció még csak a parlamenti megtárgyalását is ellehetetlenítette.)

Szerző

Ismét jön az aranyláz?

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:21
FOTÓ: Szalmás Péter
Bizonytalanság a világpolitikában, a monetáris szabályozásban, hurrikánok és rakéták - az álmoskönyv szerint manapság minden együtt van ahhoz, hogy az aranyláz, ha ne is az egekbe szökjön, de legalább is emelkedjen.

A napokban egyéves csúcson, unciánként 1337 dolláron jegyezték a sárga fémet, amely az év eleje óta 17 százalékkal drágult. (Tegnap 1324 dollár volt az árfolyam.) Az árutőzsdéken is rekordforgalmat bonyolítottak le, s a jelenlegi lendületnek egyaránt van érzelmi és racionális alapja is. Az emberek lelkéből kitörölhetetlen, hogy az arany birtoklása a biztonságot jelenti, vészhelyzetek esetén, s ilyesmiből az utóbbi időben bőven kijutott a világnak. Az észak-koreai fenyegetés mellé adalékként jött Irma hurrikán és a többi pusztító természeti csapás, ami a legnagyobb biztonságot ígérő befektetés felé terelte a pénzt. De az arany malmára hajtották a vizet az amerikai gazdaságstatisztikák, Donald Trump elnök következetlensége, és a nyomukban gyengülő dollár.

A "zöldhasú" elvesztette korábbi vonzerejét, és a jövőbeni kilátások sem erősítik a bizalmat az irányába. Napjainkban ugyanakkor nem valós forgatókönyv a kamatemelés, Európában semmiképp sem, de a tengerentúlon is csak kis lépésekre lehet számítani. A fejlett országok eladósodottsága ugyanis olyan mértékű, hogy, a jelenlegi nem elégséges infláció mellett, a kamatemeléssel dráguló adósságszolgálat érzékeny, a GDP-ben is mérhető, veszteségeket okozna az államkasszáknak.

Így semmi nincs ami az arany versenyképességét rontaná. Az év elején még a mostani állapot ellenkezőjére szavazott a piac, oly módon, hogy hallgatott Donald Trump ígéreteire, és egy iidei kamatemelési sorozatban bízva a dollár izmosodására számítottak. Az arany kereslete így a 2009-es szintre esett vissza, alig 2000 tonna aranyat vásároltak, ennek hatására az árfolyama, július táján csak 1260 dollár környékén mozgott, messze elmaradva a 2011. augusztusában feljegyzett 1915 dolláros csúcstól. A helyzet normális következménye lett az olcsó arany iránti érdeklődés fellendülése. Ismét visszatértek vásárlóként az ékszerpiac szereplői. bővült az ipari felhasználás, és a nagy jegybankok, nem utolsó sorban a kínai, de a török központi pénzintézet, is a napokban bevásároltak.

Az érdeklődés növekedése nyomán most már 1450-1460 dolláros aranyárat valószínűsítenek az elemzők az év folyamán. Várhatóan visszatéved a nemesfémpiacra az "elkóborolt bárányok" egy csoportja is, amelynek tagjait az új lehetőség, a digitális pénz csábított kalandra.

Különösen a fejlődő országokban kezdtek menedék befektetésként tekinteni a kriptovalutákra, lévén azok mobilizálhatók, és a hatóságok számára ellenőrizhetetlenek. Viszont most Kínából kijózanító intő jelet kaptak az érdekeltek, Peking ugyanis a napokban betiltotta ICO-t ( initial coin offering), azaz elsődleges bitcoinkibocsátással történő forrásgyűjtést, amely módszerrel idén 390 millió dollár tőkeinjekcióhoz jutottak elsősorban start up vállalkozások a kínai piacon. A hírek szerint a kriptopénzzel kereskedő, a világpiac 23 százalékát uraló helyi tőzsdék napjai is meg vannak számlálva. A bitcoin árfolyama csütörtökre 3600 dollárra süllyedt a hét eleji 4400-ról. Sok konzervatív elemző véli úgy, a digitális pénz egy bármikor kipukkanó buborék, sosem lesz belőle ékszer, ipari alapanyag, vagy numizmaták féltett kincse, léte csak a spekuláció függvénye. Bár kézzelfogható, de az arany is csak egy fémdarab, amikor nem kereskednek, spekulálnak vele. Vásárolj, ha az árfolyam alacsony és adj el, ha drága. Ez a tanács azonban figyelmen kívül hagyja az emóciókat, az eufóriát, vagy a pánikot, amely a többség tetteit irányítja. Amikor 2011-ben az arany unciáját 1900 dolláron jegyezték, tömegek gondolták úgy, a lendület lefékezhetetlen, és 2000 fölé emelkedik az árfolyam. Vásároltak tehát 1900-ért. Négy évvel később 1050 dollárra zuhant vissza az érték, 2015. végén néhány szakértő megkockáztatta, hogy rövidesen a kitermelési költségeket sem éri el a piaci érték, 800 dolláros árfolyamot jósolva. Akkor kellett volna venni, majd várni mostanáig az eladással.

Kiderült, ki rendezheti a Nemzeti Vágtát

Publikálás dátuma
2017.09.14. 23:06
FOTÓ: Népszava
A Lovas-Show Kft. rendezheti ismét a Nemzeti Vágtát, a hétvégi fővárosi rendezvény lebonyolításáért 140 millió forintot kap a társaság – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.

A hvg.hu ennek kapcsán azt írja, hogy a megbízás - amely hirdetmény nélkül, tárgyalás útján köttetett - nem különleges, a Lázár-testvérek által 2006-ban alapított cég régóta rendezője az idén 10. alkalommal megrendezett lovas eseménynek. A Nemzeti Vágtát 2011-ben adta el a Vágta G.T. Kft. a Lovas-Show Kft.-nek.

A Vágta G.T. Kft. két tulajdonosa Tamás István üzletember, az International Business School rektora és Geszti Péter volt, akik nem látták biztosítottnak a nyereséget. Azóta az állam is támogatja a rendezést, idén 180 millió forintot különítettek el a költségvetésből a rendezvényre.

A társaság a cégadatok szerint augusztusban tulajdonost váltott, a Lázár Holdingtól Gőz Lászlóhoz, a Budapest Music Center alapítójához került át. A zenész a rendezvény technikai igazgatója. Még áprilisban eladta részét a cég másik tulajdonosa, a Mondok Kft. is. Utóbbi cég Mondok József és felesége tulajdonában van. Mondok az év elején került a hírekbe, mikor kiderült, vadászháza építésére igényelt és kapott 35 millió forint uniós támogatást. Ennek visszafizettetéséről júniusban döntött a Miniszterelnökség.

Szerző