Szerelem és közélet a legszebb pár leveleiben

Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolatáról eddig nem sokat lehetett tudni. Ezen változtat a levelezésüket tartalmazó és az irodalmi bulvárnál jóval távolabb mutató A bilincs a szabadság legyen című kötet.

“Ilyen szép emberpárt még sohasem láttam” - mondta Örkény István Mészöly Miklósról és Polcz Alaine-ről. Tökéletesek voltak, kívülről. A levelezésüket tartalmazó közel 900 oldalas kötet viszont kapcsolatukat belülről is láttatja. Közös életük tele volt bántással, kétséggel, vágyott magánnyal, önállóságuk őrzésével és a végzetes egymáshoz tartozás biztos tudatával. A kötet címe - ami idézet egy levélből - szintén ezt jelenti: Mészöly elköteleződik és folyamatosan elvágyódik, rövidebb-hosszabb viszonyai vannak és ezzel együtt kétségbeesetten és fenyegetőzve ragaszkodik az írót sokszor döntéshelyzetbe kényszerítő, majd mindig elengedő Alaine-hez.

ÖNSZÁNTUKBÓL KIADTÁK MAGUKAT

POLCZ ALAINE - Egy asszony a fronton – feledhetetlen regény FORRÁS: SZEBENI ANDRÁS FOTÓNAPLÓJA

A leveleket is tartalmazó hagyatékot a házaspár 1998-ban adta át a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. - A most megjelenő kötetben szereplő 744 levél és cédula mellett volt a hagyatékban 10-20 dokumentum, ami kimaradt. Ezek olvashatatlanok vagy egyszerű háztartási üzenetek voltak - mondta lapunknak Nagy Boglárka, aki sajtó alá rendezte a dokumentumokat és megpróbált minden, a levelekben szereplő eseményt és személyt beazonosítani. - Polcz Alaine kézírása is nehezen olvasható. - tette hozzá a szerkesztő. - Egy összegyűjtött levelezés esetében filológiai elvárás, hogy benne legyen minden, amit a szerzők hátrahagytak. Mészölyék leadták a múzeumnak az anyagot és nem korlátozták a hozzáférést. Értelmetlen is lett volna cenzúrázni ezt a kiadást, mert fura szakadékokat hoztunk volna létre ebben a regényben."

REGÉNYKÉNT IS OLVASHATÓ

A bilincs a szabadság legyen – 1948–1997, Jelenkor.

A kötet jóval több két ellentétes személyiség se veled se nélküled szerelmi látleleténél. Lenyomata annak is, hogyan élték mindennapjaikat: mikor, ki, hol, kivel találkozik, ki, kinek milyen ételt küld, és főleg, hogy honnan lesz pénz. Mindezt tűrt író-értelmiségiként az aczéli kultúrpolitika légkörében élik meg, miközben a súlyos magánéleti válságok összekapcsolódnak Mészöly írói válságaival. A tehetségtelenségtől való félelem, a sikertelenség érzése végig ott van, de Mészöly a sikerrel sem tud igazán mit kezdeni, depresszióját pedig tovább mélyítik Alaine második világháború okozta betegségei.

KÁDÁRI MAGYARORSZÁG

A levelek tágabb tere a kádári Magyarország, több közéleti eseményt is említenek. Például amikor Mészölyt, Örkényt és Pilinszky Jánost nem akarták kiengedni az osztrák Irodalmi Társaság meghívására Bécsbe és hogy általában mennyi bonyodalommal jár útlevelet kapni. Látóterükben benne van a szélesebb szovjet befolyási övezet, és írnak például arról, milyen mélyen érintette őket, amikor Jan Palach egyetemista felgyújtotta magát Prágában 1969 januárjában, így tiltakozva a prágai tavasz eltiprása ellen. De szóba kerül a Charta 77 aláírása, a Bibó Emlékkönyv összeállítása és az is, Mészöly hogyan találkozik Soros Györggyel, akinek nyílt társadalmat támogató alapítványa 1984-tól kezdett el tevékenykedni Magyarországon, többek között Mészöly közreműködésével. A még szélesebb környezet pedig egész Európa.

Nádas Péter a házaspár életében

1969-től emelkedik ki a levelekből Nádas Péter alakja, akinek egy esszéje is szerepel a kötetben, és aki a levelekhez képest kívülről, mégis nagyon mélyen és belülről látta a házaspár nyugtalan viszonyát. Ha valaki oda-vissza szeretne járkálni az idei magyar irodalmi kínálat súlyos kötetei között, akkor a Mészöly-Polcz levelezést össze is olvashatja Nádas Világló részletek című művével. “Péterrel nagyon összemelegedtünk. Ritka tiszta gyerek – és teljesen zöld (és tehetséges).” - írja ezt Mészöly 1969-ben Szigligetről. Ebben a baráti, szinte apa-fiú viszonyban fontos helyszín Kisoroszi, a házaspár menedéke, ahol 1970 óta tartózkodtak folyamatosan, és ahová Nádas Péter is hosszú időre kiköltözött.