Vészhelyzetben az egészségügyi büdzsé

Publikálás dátuma
2017.09.18. 07:01
AKUT BAJOK - Politikai fertőtlenítésre, majd pedig sürgős orvosságra lenne szüksége a rendszernek - FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
A kormány 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni az egészségügy erősen alultervezett költségvetését. A betegellátás kerül veszélybe ha ezt nem teszi meg a kabinet.

Csak extra-támogatással tartható fenn a hazai egészségügy működése: a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)költségvetését azért, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg terápiáját sem.

Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség. Bár az elemzők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a járó és fekvőbeteg ellátóknak jóval több esetet kell ellátniuk, mint amennyire finanszírozást kapnak, a költségvetések tervezésekor nem jut nekik elegendő pénz. Becslések szerint évente általában egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához.

Az idén az így „megszokotton” felül extra-hiány is keletkezett miután a kormányzat év közben adott plusz forrást a kórházi szakrendelőknek, hogy több egynapos ellátást végezhessenek, így megtakarítva a drágább kórházi kezeléseket. A járóbetegen végzett ilyen műtétek aránya azonban hiába nőt 63 százalékkal, mert a kórházak teljesítménye nem csökkent ennek arányában.

A gyógyszer-kassza szintén évről-évre kiegészítésre szorul, idén 28 milliárddal, és csak azért ennyivel, mert a gyógyszergyártók júliusig már hozzájárultak a gyógyszerek támogatásához csaknem 40 milliárd forinttal. Az idei évre a terápiákra tervezett – a tavalyinál amúgy 6,7 százalékkal bővebb - 247 milliárd forintos keret már szeptember közepére elfogyott. A támogatott orvosságokból 5-7 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban.Az újonnan befogadott korszerű és drága orvosságok mellett, a daganatos betegségek, a trombózis, a cukorbetegség és szklerózis multiplex kezeléséhez szükséges orvosságokra kellett a legtöbbet költenie az egészségbiztosítási alapnak.

AKUT BAJOK - Politikai fertőtlenítésre, majd pedig sürgős orvosságra lenne szüksége a rendszernek - FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

AKUT BAJOK - Politikai fertőtlenítésre, majd pedig sürgős orvosságra lenne szüksége a rendszernek - FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

A kassza túlköltése az egyedi méltányosság keretében finanszírozott orvosságokkal is magyarázható. Ez az ellátási forma azt jelenti, hogy az orvosnak időről-időre - hosszas adminisztrációs procedúrával - kérelmeznie kell, hogy egy adott páciense megkaphassa az orvosságot. Az egyéb terápiákkal együtt összesen mintegy öt-hatezer beteg kap így gyógyszert évente, miközben csak tavaly 13 ezren nyújtottak be ilyen kérelmet, főként rákbetegek a NEAK-hoz. Adataik szerint az ilyen gyógyszerekre 2012-ig évente 6,5 milliárd forintot költöttek, 2016-ra ez az összeg 22,8 milliárdra nőtt. Idén még a remélt tízmilliárddal szemben, azután is csak 18,5 milliárdra esett vissza, hogy 11 készítményt kivettek ebből a csoportból és könnyebben hozzáférhetővé tettek. A nem várt túlköltés a melanoma, a prosztata és a vérképzőszervek daganatos betegségének kezelésénél alkalmazott egyes készítményeinek nagyobb keresletéből jött össze.

A gyógyászati segédeszközökre is az eredetileg tervezettnél 3 milliárd forinttal kell többet kifizetnie a biztosítónak. Itt egyebek mellett a korszerű kötszerek, a gerincgyógyászati segédeszközök, a pelenkák fogytak a vártnál jobban.

Bár a kormányzat nemigen érti, hogy bár a legutóbbi években már a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a lakosság mégis elégedetlen az ellátással. A választ erre Orosz Éva, az ELTE professzora adta meg egy augusztus végi szakmai konferencián, ahol arról beszélt, hogy a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal elmarad a 2006-os mértéktől. Azt ő is elismerte, hogy ugyan 2016-ban nőtt a forrás, a természetbeni kiadás részesedése a GDP-ből, de még ezzel együtt sem éri el a 2006-os értéket, miközben minden más európai országban nőtt az egészségügy közfinanszírozása. Hozzátette azt is, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon hullámvonalat írnak le, lényegében azonban 1992-től csökkennek, miközben Lengyelország utolérte Magyarországot, Szlovákia és Csehország pedig jobb eredményt produkál, vagyis a V3 felzárkózik, Magyarország viszont leszakad.

Szerző
Frissítve: 2017.09.18. 16:53

Úri muri - Játék a kastélyokkal Fidesz-módra

Publikálás dátuma
2017.09.18. 07:00

Kormányközeli körökben népszerűvé vált a kastélyvásárlás, és ezzel egy időben rugalmassá tették a felújítások elszámolhatóságának határait.

Azt sem tudjuk, miért kerültünk be, ahogy arról sem beszél senki, miért raktak ki minket – tárja szét a kezét Fentős Zoltán, Somogysárd polgármestere, amikor a falubeli Somssich-kastély sorsáról kérdezzük. A XVIII. század közepén épített impozáns épületegyüttes, amely a XIX. századtól a honi lótenyésztés egyik bölcsőjének számított 2014 végén került be az akkor meghirdetett Nemzeti Kastélyprogramba, hogy aztán a tavalyi év végén egy kormányhatározattal el is távolítsák onnan.

Nagyon rosszul jártunk teszi hozzá a polgármester –, hiszen a program előtt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) tartoztunk, s velük, ha lassan is, de folyamatosan haladt a felújítás. Kétszázmillió forintból új tetőt kapott a kastély, s megújult az egykori cselédház is, rendbe tettük a tizenhat hektáros parkot, ahol ezer méteres lovaspálya is található, továbbá megújult a magtár. A következő lépés az egyik istálló renoválása lett volna, s ha az kész, be tudtunk volna kapcsolódni a lovas turizmusba, ami komoly kitörési lehetőség lett volna a falunak.

Azzal azonban, hogy bekerültek a kastélyprogramba, az MNV-től átkerültek a Forster Központhoz, majd annak megszűnése után az év elejétől a Budavári Ingatlanfejlesztőhöz. Utóbbi jelenleg a fenntartó, a falu az üzemeltető. A kapcsolat korrekt, csak éppen a falu vezetésének fogalma sincs arról, most épp mi a szándék a kastéllyal, nagyjából a park gondozásában kimerül a közös munka.

Arról viszont nem beszélnek, mi lesz a sorsunk, lehet, nem is tudják. Csak annyit mondtak, amikor érdeklődtünk, miért kerültünk ki a programból: sajnáljuk, így szólt a kormányhatározat – magyarázza Fentős Zoltán.

A Nemzeti Kastélyprogramot 2014-ben hirdette meg a kormány: 33,8 milliárd forint uniós és 9,9 milliárdos költségvetési forrásból 35 hazai komplexum felújítását jelentették be. Cél volt, hogy a rekonstrukciók után különféle programom révén a kastélyokat önfenntartóvá tegyék. Az elképzelések alapján az egyes projektekre maximum 1,5 milliárdot – világörökségi helyszínek esetén 3 milliárdot – lehetett fordítani. A határozat szerint a kormány elrendelte, hogy az érintett műemlék-együttesek 2015. március 1-ig kerüljenek át az MNV-től a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ kezelésébe, amely az állami támogatás mellett a program előkészítésére 679 millió forintot kapott – a programra emellett uniós pénzeket is fel akartak használni.

Kúriák országa
Magyarországon a második világháború előtt több mint 1500 kastély és kúria állt, jelenleg 615 kastély és 343 kúria áll műemléki védelem alatt, ezekből 204 van állami tulajdonban, emellett 26 nem védett épület is az államé. A hazai kastélyállomány európai viszonylatban számában nem, építészeti örökségként viszont meglehetősen jelentős. Országosan valamivel több mint 14,5 ezer építmény áll műemléki védelem alatt, ezek hét százaléka hajdani nemesi kastély vagy kúria.

A kormány hamarosan kétszer is megváltoztatta a kastélyfelújítások feltételrendszerét: tavaly tavasszal előbb 50, majd 100 százalékra emelte az eredetileg 30 százalékos felújítási előleg mértékét. A költségeket műemlékek esetében négyzetméterenként 400 ezer, nem műemlékeknél 320 ezer forintig lehet elszámolni – a változtatást az Európai Bizottságnál is gyanúsnak találták, hiszen a pénzköltés is nehezen nyomon követhetővé vált, a grémiumnak kétségei támadtak az uniós pénzek rendeltetésszerű felhasználása felől. A szakemberek emellett azt is értetlenül fogadták, hogy az uniós utófinanszírozással szemben a kormány miért bocsátja a teljes összeget a Forster-központ rendelkezésére. További komoly engedménynek számított, hogy a 2017-es adótervek szerint a felújítási költségeket az épületek tulajdonosai – bérlői, vagyonkezelői – 100 millió euróig, vagyis 31 milliárd forintig levonhatják az adóalapból, s az üzemeltetői kiadások fele a társasági adóalapból is leírható lett.

A változtatásokat gyanússá tette, hogy kormányközeli körökben hirtelen igencsak népszerűvé vált a kastélyvásárlás. Nagy port vert fel például az: a turai Schossberger-kastély Orbán Viktor veje, Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör kezébe került potom 200 millió forintért, a Mészáros Lőrinchez köthető Felcsúti Alapítvány pedig az alcsútdobozi arborétumban található Habsburg-kastélyok egyik kiemelt védettségű épületéhez, a Mosóházhoz jutott hozzá, s a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank és alapítványai is több kastélyt és műemléképületet vásároltak.

Magánerőből is lehet
Az alsóbogáti kastélyt a XVIII. század közepén építtette a Vrancsics-család, aztán a Lengyel-, a Boronkay-, később a Festetics-, majd a Zichy-, végül az Inkey-család tulajdonába került. Jelenlegi birtokosai, az azóta elhunyt aukcióház-tulajdonos Nagyházi Csaba és felesége, Soóky Marietta 2007-ben vásárolták meg a 16 szobás ingatlant. Az épület felújítása lassan évtizede tart, mert azt elképesztő állapotból kell helyreállítani: a fürdőszobát például libafeldolgozónak használták korábban. A restaurációt Szentkirályi Miklós felügyelte, a tizenhat helyiségből kilencben találtak díszítő falfestést. A déli hálószobában bukkantak először freskóra, aztán a szalon mennyezetéről derült ki, szintén páratlan értéket rejt. Hosszú és fáradságos munka után bukkant elő Dorfmeister István, a XVIII. század második felének egyik legismertebb osztrák származású magyar festőjének különleges freskója: az 5-ször 9 méteres, 1771-ben készült alkotás a művész azon kevés munkái közé tartozik, amelyek nem egyházi témájúak. A freskóról amúgy még a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sem tudott. A kastély korhű felújítása és berendezése nem maradt elismerés nélkül, előbb az Unesco Icomos-díját érdemelte ki, majd 2013-ban Europa Nostra-díjat kapott – előtte fél évtizeden át nem akadt díjazott nemhogy Magyarországról, de Kelet-Európából sem.

Férfi kézilabda - Csak a kezdés volt jó

Remekül kezdett a Szeged a francia Nantes otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének első fordulójában: a magyar bajnoki ezüstérmes öt perc elteltével már 6-1-re vezetett, a hazaiak a 16. percben egyenlítettek (9-9) és a 22.-ben vezettek először (13-12). A folytatásban egyszer sem volt a szegedieknél az előny, és végül a franciák 30-26-ra győztek.

A veszprémiek már szombaton pályára léptek a szlovén Celje vendégeként, ahol a második felvonásban megtörték riválisuk ellenállását és 39-31-re győztek.

Szerző