Kételkednek a Hamász ajánlatában

Történelmi esélynek nevezte a Palesztin Hatóság szóvivője, Jusszuf al-Mahmúd a radikális Hamász előző nap közzétett felhívását, amelyben a palesztinok megbékélésére tett javaslatot tíz évvel azt követően, hogy erőszakkal vette át az irányítást a Gázai övezetben. A szóvivő szerint a „jó irányba tett lépésről” van szó. 

Ugyanakkor akadnak kétkedő hangok is, nincs mindenki meggyőződve arról, hogy a Hamász komolyan gondolja az ajánlatot annál is inkább, mert a fegyveres erők feletti ellenőrzést megtartaná. Mahmúd azt közölte, várják a Hamásztól a konkrét javaslatokat.

Előzőleg Mahmúd Abbász, A Palesztin Hatóság elnökének helyettese, Mahmúd Alul óvatos derűlátásának adott hangot. Hozzátette azonban, számos olyan részlet van, amelyet tisztázni kell. Eddig minden a Fatah és a Hamász közötti megbékélési kísérlet kudarcba fulladt, pedig 2014-ben az egységkormányról is megállapodás született. 

Szerző

Kemény német bírálat a magyar kormányfőnek

Publikálás dátuma
2017.09.18. 11:09
Martin Schulz Orbán Viktorral Brüsszelben FOTÓ: POOL DIDIER LEBRUN / BELGA MAG / BELGA
Martin Schulz, a német szociáldemokraták elnöke élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. 

Az SPD-nek a vasárnapi német parlamenti választásra készülő listavezetője a Spiegelnek adott interjújában közölte, Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök barátja, Orbán Viktor „hitet tett az illiberális demokrácia mellett”. Hozzátette, Ankarában, Moszkvában és Washingtonban is sokan hasonlóképpen gondolkodnak. Ezzel a gondolkodással azonban az „elvekhez hűen” kell szembeszállni. „Az autokraták gyűlölik az életvitelünket, lenézik a felvilágosult liberalizmusunkat, megmosolyogják a menekültpolitikánkat. Világossá kell tenni számukra: a gondolkodásuknak nem lehet helye (Európában)”.

Schulz azt is hozzátette, hogy Törökország és Oroszország között akad egy nagy különbség. Utóbbi ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így vétójoggal rendelkezik. „A reálpolitika azonban nem egyszerű dolog” - tette hozzá. Mint fogalmazott, Putyin számára is világossá kell tenni, hogy az Ukrán kérdésben tartania kell magát a megállapodásokhoz. „Ellenkező esetben nem oldjuk fel az országgal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket” - fejtette ki.

A német igazságügyi miniszter is nekiment Orbánnak

Heiko Maas Forrás: Faceboo<em style="font-size: 14px; background-color: rgb(255, 255, 255); color: rgb(0, 0, 0);"><strong><em><strong>agyobb nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, melyek úgy gondolják, hogy az érvényes jog fölé helyezhetik magukat. Ha valaki megsérti a jogot, azt szankcionálni kell"</strong>&nbsp;</em>- vélekedett Maas.&nbsp;A dpa azt írja: Maas nem akarja megengedni a magyar miniszterelnöknek, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére kitartson elutasító hozzáállása mellett a menekültek befogadása terén.</strong></em>

Heiko Maas Forrás: Faceboo

Legutóbb Heiko Maas szociáldemokrata német igazságügyi miniszter bírálta Orbánt annak kapcsán, hogy a magyar kormányfő kétkedve fogadta az Európai Unió Bíróságának a kvótaperben hozott ítéletét, és kijelentette: az semmire nem kötelezi Magyarországot. Maas szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, melyek úgy gondolják, hogy az érvényes jog fölé helyezhetik magukat. "Ha valaki megsérti a jogot, azt szankcionálni kell" - vélekedett.

"Ha valaki semmibe veszi a bíróság ítéletét, annak pénzügyi következményei kell, hogy legyenek. Aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra" - húzta alá a német miniszter, hozzátéve:"aki független bíróságok ítéletét nem tartja tiszteletben, az a jogállamiság minden elvének búcsút int".

Szijjártó vádaskodással reagált
Az Európai Bíróság döntése nem kötelezi Magyarországot semmire - reagált a német igazságügyi miniszter szavaira Orbán korábbi kijelentésével Szijjártó Péter. A Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással sumák dolog - közölte, hozzátéve: Ne hallgassuk el azt a tényt sem, hogy képmutatás Magyarországot számon kérni, amikor az uniós tagállamok a kvóta szerinti vállalásaik mindössze 25 százalékát teljesítették" - tette hozzá Szijjártó Péter.
A külügyminiszter teljes közleményét itt olvashatja el!

 

Az osztrákokkal is többször volt vitánk

Christian Kern balliberális osztrák kancellár többször is kemény bírálatot fogalmazott meg az Orbán-kormánnyal szemben. Szerinte Magyarország (és Lengyelország) felszámolja a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, valamint korlátozza a sajtószabadságot". Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy Kern Magyarország szidalmazásával próbál belpolitikai népszerűtlenségén változtatni, Martin Schulzhoz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjéhez hasonlóan. Elutasítjuk "ezt a liberális gőgösséget" - mondta.

Emlékezetes, hogy az osztrák szociáldemokrata kancellár először a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak azt mondta (Maashoz hasonlóan): az unió szabályainak megsértése esetén csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását. Mint fogalmazott: a demokráciának mindig a pluralizmuson kell alapulnia, azonban "gyújtogatók vannak a házunkban", ezért örvendetes, hogy az Európai Bizottság "nagyon határozottan nemet mondott". 

Christian Kern Orbán-kormányt bíráló első interjújáról bővebben itt olvashat!

Szerző

Schulzék koalícióba lépnének Merkel pártjával?

Publikálás dátuma
2017.09.18. 11:03
Martin Schulz Angela Merkellel FOTÓ: AFP
Bár a német szociáldemokraták politikusai a nyilvánosság előtt azt állítják, nem akarnak tovább nagykoalíciós együttműködést a kereszténydemokratákkal, a párt vezetésétől egyáltalán nem állna távol a CDU/CSU-val való házasság folytatásának gondolata – írta a Spiegel legutóbbi kiadásában. 

 A gondot az jelenti, hogy a tagság aligha támogatná a frigyet, s többségben vannak azok, akik úgy vélik, a nagykoalíciónál az ellenzékiség is jobb.

Martin Schulz, az SPD elnöke a Spiegelnek adott interjújában azt állította, nincs alapja azoknak a feltételezéseknek, amelyek szerint a nagykoalíció folytatását akarnák. Állítása szerint túl nagyok ehhez a pártok programjai közötti különbségek. Mint a hamburgi lap írja, a közvélemény-kutatások alapján ugyan félő, hogy az SPD gyengén szerepel majd, ami a jelenlegi pártvezetés sorsát is megpecsételheti, ugyanakkor egy elfogadható eredmény esetén a Schulzék felteszik majd a kérdést: hogyan lehetne mégis folytatni az együttműködést a kereszténydemokratákkal? Sigmar Gabriel volt pártelnök nem is titkolta a Handelsblattban, hogy szívesen maradna az ország külügyminisztere. Andrea Nahlestől sem állna távol a gondolat, hogy továbbra is a munkaügyi tárcát irányítsa. Thomas Oppermann pedig nagyon megszerette a frakcióvezetői tisztséget.

Csakhogy a párt tagsága most sokkal jobban ellenezne egy együttműködést a CDU-val, mint négy évvel ezelőtt. Az SPD balszárnya különösen hevesen ellenzi a nagykoalíció folytatását. Matthias Miersch kijelentette, nem tudja elképzelni azt, hogy a tagság ismét igent mondjon egy ilyen frigyre. Hasonlóképpen vélekedett Axel Schäfer frakcióvezető-helyettes, aki szerint a tagságot igen nehéz lenne meggyőzni erről. Schäfer a Spiegelben kifejtette: a szociáldemokratáknak nem kötelessége az, hogy „feláldozzák magukat”. Frank Schwabe SPD-s parlamenti képviselő is kerek-perec kijelentette, ha nem az SPD szerzi meg a legtöbb mandátumot, ellenzékbe kell vonulnia.

Csakhogy nem mindenki vélekedik így. Több szociáldemokrata illetékes úgy véli, „rosszabb lenne nélkülünk egy kormány, mint velünk”. A nagykoalíció hívei azzal érvelnek, hogy ha a párt maradna a szövetségi kormányban, megvédhetné azokat a vívmányokat, amiket elért az eltelt négy év folymán. Váratlan helyről kapott támogatást a vezetés: a szakszervezetek szerint is bölcsebb lenne a nagykoalíció folytatása.

Olyan forgatókönyvet is hallani, amely szerint az SPD belépne a nagykoalícióba, de ha a kormányzás nem úgy sül el, ahogy tervezi, akkor idő előtt lépne ki belőle. Igaz, ilyen feltételezéseket már négy éve hallani lehetett, mégsem lett belőle semmi.

Nagy kérdés, miként vélekedik a koalíciós szerepvállalásról az SPD keletnémet szárnya. Az egykori NDK-ban ugyanis befolyásosak a szociáldemokraták, öt tartományban a helyi kormánynak is tagjai. Brandenburgban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában pedig az SPD adja a miniszterelnököt is. Ugyanakkor a kormányzati szerepvállalás, mint a felmérések mutatják, nemcsak áldás, átok is. A kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy Kelet-Németországban nagyobb mértékben csökkent a szociáldemokraták támogatottsága, mint a régi tartományokban. Míg 1993-ben még 31,5 százalékos volt, 2013-ban már csak 17,9. Félő, hogy a párt vasárnap még ennél is gyengébb eredményt ér el. A keletnémet SPD-nek ezért fel van adva a lecke: mi a jobb nekik? Ha – miközben a helyi kormány tagjai maradnak – szövetségi szinten az ellenzékiséget támogatják? Vagy jobban járnak, ha az SPD Berlinben is a koalíció tagja marad? Angela Merkel, látván a szociáldemokraták bizonytalankodását, hétvégén világos állásfoglalást követelt az SPD-től arra vonatkozóan, baloldali koalíciót akar-e. „Jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kísérletezésekbe kezdjünk” - fejtette ki a kancellár.

Frissítve: 2017.09.18. 23:03