Polt a Kúrián

Nem nagyon értjük ugyan, miért kellett Kúria Épület Projekt néven új szervezetet létrehozni, hogy valaki képviselje azoknak a szervezeteknek az érdekeit, amelyek a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet eddigi Kossuth Lajos téri épületébe költöznek, de ha az uraknak jut erre idejük, ám legyen.

Egyetértünk Darák Péterrel, a legfőbb bírói fórum elnökével: a Kúria az államszervezet egyik legrégebbi, 1723-tól emlegetett intézménye, amelyet a kommunista diktatúra bosszúból megszüntetett és száműzött a Kossuth térről. Csodának mi ugyan nem tartjuk, mint ő, hogy fél évszázad után újra beköltözhet régi épületébe; egyszerűen csak azt gondoljuk, a mai hatalom korrigálta a történelmi inga kilengését - az Igazságügyi Palota visszanyeri régi funkcióját. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos (a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói) hatalmak egysége, ami igaz is, még ha ez a szimbolika az utóbbi nyolc évben a gyakorlatban túlságosan is egybeforrasztotta őket.

Talán ezért nem értjük, amit Polt Péter legfőbb ügyész mond: a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elhelyezése egy épületben az igazságszolgáltatás egységét jelképezi, amelyben az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás fontos közreműködője. Az hát, persze: talán a kommunista örökség megőrzendő részeként azért vannak most is egy épületben. Meglehet, a történelmi Magyarországnak finomabb érzéke volt a szimbolikához, mint akár a "kommunizmusnak", akár a mai hatalomnak, mert korábban sosem voltak egy fedél alatt.

Polt Péternek, a legfőbb vádhatóságnak annyi keresnivalója van a legfőbb bírói testület környékén, mint a végrehajtó hatalomnak a törvényhozásban. Semmi. Az már csak ízlés és mérték kérdése, hogy a kormányfő a Várba hurcolkodik, Polt meg beéri az új, lusta társbérlettel.