Lebontják a cukorkordont - Elolvadhat a hazai cukor

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:00
Zsákolás - A hazai cukortermelés már csak a fogyasztás harmadát fedezi - Népszava fotó
Megszűnnek szeptember végén az 1968. óta érvényben lévő, a cukortermelés korlátozó uniós szabályok.  Az árak zuhanását leginkább a nádcukor import okozza. 

Egyelőre nem drágul tovább a cukor, de árzuhanásra sem kell számítani az uniós cukorkvóta megszüntetését követően. A termelési korlátokat szeptember végén számolja fel Brüsszel. Elvileg ez után mindenki annyi cukorrépát termeszthet és cukrot gyárthat, amennyit csak bír.

A magyarországi cukorárak pedig nagyban függnek a nemzetközi piaci áraktól, arra a kiskereskedelemnek nem sok befolyása van - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Tény, hogy 2016-ban és idén az első félévben összességében mintegy 20 százalékkal drágult a cukor fogyasztói ára. Ez az áremelkedés is már érzékelhetően visszafogta a keresletet.

A cukortermelési korlátok megszűnése Magyarországot azonban alig érinti. A jelenlegi 110-130 ezer tonnás cukortermelését nem igazán tudja növelni, hiszen a negyedszázaddal ezelőtt még tucatnyi cukorgyárból mára egy maradt, az osztrák Agrana-csoport tulajdonában levő Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyára. A cukorrépa termőterület pedig a 110 ezer hektáros csúcsról 15 500 hektárra és évi 900 - 930 ezer tonnás termésre zsugorodott.

Jelenleg a hektáronkénti nagyjából 70 ezer forintos uniós területalapú támogatás mellett további 140-160 ezer forintos többlet támogatást kapnak a cukorrépa termesztők és így nyereséges a termesztés - mondta a Népszava érdeklődésére Berki Gyula, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. Nagy kérdés, hogy mi lesz 2020 után, a következő uniós pénzügyi ciklusban. Ha drámai mértékben csökkenne, vagy megszűnne a támogatás, az akár el is lehetetlenítené a hazai cukorrépatermelést. Igaz, a kormány többször kinyilatkoztatta, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban is támogatja a cukorrépatermelőket - tette hozzá a szakember.

Amíg fennmarad az uniós kvóta a trópusi, elsősorban brazil nádcukor importot, és ezzel párhuzamosan a többletbehozatalt továbbra vámfizetési kötelezettség terheli, az európai cukorrépa termesztőknek és cukorgyáraknak nincs mitől tartaniuk. Ha ez jelentősen megváltozna, például eltörölnék, vagy csökkentenék a vámot, akkor aggódhatnának.

A hazai cukorrépatermesztés még a támogatások drasztikus lefaragása után is megmaradhat, ha a cukorgyár tulajdonosai hosszabb távon meg kívánják őrizni a magyarországi termelési kapacitásukat és ennek érdekében a profitjuk egy részét visszaosztják a termelőknek - jegyezte meg lapunknak Raskó György, agrárközgazdász, aki mezőgazdasági cégével több száz hektáron termeszt cukorrépát. Támogatás nélkül viszont nem sok esélye lenne a hazai gazdáknak ebben az ágazatban.

Nem is vitás, hogy a nádcukorral szemben nem versenyképes a répacukor, hiszen Magyarországon hektáronként 150-200 ezer forintot kell átlagosan növényvédelemre fordítani, míg a legtöbb trópusi cukornádtermesztő országban nincsenek ilyen költségek, vagy csak ennek töredéke - tette hozzá. Ennél is többet nyom a latba, hogy a legkorszerűbb technológiával dolgozó agrárcég is hektáronként legföljebb 15 tonna cukor gyártásához elegendő cukorrépát képes termeszteni, míg a trópusi vidéken a hektáronként termesztett cukornádból a legmagasabb európai hozam 3-4-szeresét is képesek előállítani. Egy korszerű cukornádültetvény teljesítménye még ennél is jobb.

Ez behozhatatlan előny, még akkor is, ha idén a cukorrépa cukortartalma rekordszintet ért el, és az átlagos 16 százalék helyett 18-18,5 százalékos lehet. A répacukor versenyképességét rontja az is, hogy különösen a nádcukorhoz képest nagyon jelentős az előállítás energiaigénye.

Hosszabb távon csak azok a termelők és gyárak maradhatnak talpon, amelyek a legkorszerűbb technikával, technológiával dolgoznak. Magyarországon egyelőre összesen 1 000 hektárt öntöznek. Egy hektáron a megfelelő öntözőrendszer kiépítése pedig akár több milliós beruházással járhat.

Szerző
Témák
EU cukor termelés

Bottal ütik az uniós pénz nyomát

Publikálás dátuma
2017.09.18. 22:53
Fotó: Molnár Ádám
Uniós közpénztemető beruházásokat látogat végig Magyarországon az Európai Bizottság küldöttsége. A delegáció vezető rutinlátogatásról beszélt, de a vizitnek nagy a politikai tétje.

Kis balesettel indult a Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak (CONT) magyarországi terepszemléje: a Gellért-téri megállóban a négyes metró gyorsan záródó ajtaja rácsukódott a küldöttség néhány tagjára. Senkinek nem esett baja, és a küldöttség szemében a kis malőr már aligha rontott sokat a négyes metró megítélésén. A vonalról ugyanis az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) már azt állapította meg, hogy az Unió történetének legnagyobb visszaélése volt, a 453 milliárd forintnyi beruházásból úgy 167 milliárdnyit lophattak el Magyarországon.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Az uniós finanszírozású beruházások hazai megvalósulását vizsgáló bizottság a három napos terepszemléje alatt más „problémás” ügyekre figyel. Így hétfőn a küldöttség tagjai korrupcióellenes civil szervezetek, például a Transparency International (TI) és a K-monitor, továbbá a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) munkatársaival tárgyaltak, illetve felkeresték a hivatalában a gyanús ügyekben figyelemre méltó passzivitást mutató Polt Péter főügyészt is. Kedden pedig a küldöttség tesz egy sétát az OLAF szerint szintén uniós közpénztemető Budapest Szíve Program belvárosi helyszínein, majd leutazik megnézni a szintén OLAF-vizsgálat alatt álló, az elindítása óta jobbára üresen zakatoló felcsúti kisvasutat, vagy az alig használt, súlyos veszteséget hozott M6-os autópályát.

Nem véletlen, hogy mint arról beszámoltunk, az útiterv kicsapta a biztosítékot Lázár János kancelláriaminiszternél, aki az uniós politikában szokatlan hangnemben tiltakozott elsősorban a felcsúti vonatozás ellen és azzal vádolta meg a bizottság néppárti elnökét, Ingeborg Grässle-t, hogy politikai célokat követ és a magyar ellenzéket segíti az ittlétével. Az Eurológus szerint Lázár a néppárt fejénél, Manfred Webernél is lobbizott Grässle-val szemben, hogy leállítsák a Felcsútra készülő bizottsági vezetőt, ám végül ez nem sikerült a képviselőnő ragaszkodott a programtervhez. Grässle tegnap újra elmondta: ők csak ellenőriznek.

„Hatalmas félreértésről van szó” – erősítette meg tegnap lapunknak korábbi nyilatkozatát Ingeborg Grässle. A képviselő hangsúlyozta, szerinte az a fontos, hogy teljes mértékben együttműködnek a magyar hatóságokkal és a kormánnyal. "Remélem, hogy az ittlétünk is meggyőzi a magyar képviselőket, hogy ez csak egy félreértés volt. "Mi nem vádolunk senkit, mi csak jövünk, ellenőrizünk, ez a mi feladatunk” – szögezte le lapunknak.

„Soha nem volt arra példa, hogy egy ország megpróbált volna beavatkozni a küldöttség programjába ügymenetébe – mondta Lázárék akciójáról lapunknak Jávor Benedek EP képviselő, küldöttségi tag. A kormányoldal hisztérikus fellépése azért is furcsa, mivel a CONT-bizottság látogatása a 2016-os EP-költségvetés zárszámadásának a rutinszerű része, így a testület évente látogat el pár helyszínre. Ráadásul, ha a CONT-bizottság valami visszaélést talál, úgy szankciót, visszafizetést nem tud elrendelni.

Ugyanakkor az is tény, hogy annak politikai üzenetértéke lehet, ha a bizottság valahova kiszáll. „Nem véletlen, hogy a bizottság többnyire nem az uniós forrásokkal fegyelmezetten bánó Dániába, hanem a problémás országokba jön ” – mondja Nagy Gabriella, a TI programvezetője. Magyarország pedig jócskán felhívta magára a figyelmet: az ország ellen indult a legtöbb OLAF-vizsgálat, és nálunk a legnagyobb a csalás miatt visszakért EU-s források aránya.

Nagy Gabriella szerint egy ilyen látogatásnak szimbolikus jelentősége van, gyakorlatban legfeljebb akkor lehet következménye, ha a következő uniós költségvetést tárgyalják és például az EP, ha úgy látja, hogy valahol rendszeresen rosszul használják fel az uniós pénzt, akkor annak az országnak az esetében részben vagy egészben nem fogadja el az országra vonatkozó javaslatot.

A DK-s polgármester kirúgta ellene áskálódó fideszes helyettesét

Publikálás dátuma
2017.09.18. 22:44
Forrás: Hajdu László/ Facebook
Megelégelte Hajdu László, XV. kerületi polgármester, hogy nem dolgozott a nyáron alpolgármestere. Pintér Gábor 14 testületi ülésen nem vett részt, és erre ösztönözte frakciótársait is: szeptember 19-től nem alpolgármester.

Pintér Gábor (Fidesz) alpolgármester tisztségéből való visszahívásáról rendkívüli testületi ülést hívott össze Hajdu László (DK), XV. kerületi polgármester. Az erről készült előterjesztést azonban nem tudták megtárgyalni, mivel napirendre vételéhez eggyel kevesebb szavazat állt rendelkezésre a Fideszen kívüli erőknek. A fideszes alpolgármester annak köszönhetően kerülhette el – mint később kiderült, csak néhány órára - a felelősségre vonást, hogy Móricz Eszter ismét a Fidesszel szavazott. Móricz nyárig az MSZP képviselője volt, ám a sorozatos Fidesszel való együttszavazásai és a kvótanépszavazás melletti kiállása után az párt kizárta soraiból. A volt MSZP-s a szavazás előtt egyértelművé tette, nem érti, hogy került a csizma az asztalra, nemmel fog szavazni a Fidesz frakcióvezetőjeként is dolgozó Pintér visszahívására.

Merk Péter, a Fideszt két hete elhagyó, már független képviselő felkérte Pintért, önként távozzon. Figyelmébe ajánlotta, hogy ezzel megkímélhetné a testületet a kellemetlen döntéstől, ám az alpolgármester nem reagált erre.

Hajdu László az eredménytelenül zárult testületi ülés végén azzal búcsúzott, a törvény további lehetőséget számára a további lépésekre. Ezt még az este meg is lépte: az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve szeptember 19-től visszavonta Pintér alpolgármesteri megbízatását, jogköreit.

Hajdu már a napirend előtti vitában hangsúlyozta, példátlan helyzet, amikor egy vezető megtűri, hogy helyettese nem jár be dolgozni, ezért magas fizetést kap, miközben folyamatosan főnöke elmozdításán dolgozik. Pintér még júliusban kezdeményezett fegyelem eljárást Hajdu ellen, ami eddig kudarcos eredményű. Két alkalommal a testület többségét adó Fidesz-frakció nem jelent meg az erre összehívott testületi üléseken, múlt hétfőn maga Pintér vonta vissza előterjesztését. Ezt követően Hajdu jogköreinek elvonásába is beletört a bicskája, mivel Merk Péter nem szavazta meg, a még Fidesz-tag Bitvai Nándor pedig tartózkodott - ahogy most hétfőn is.

Hajdu ezekre a támadásokra utalva megjegyezte, nem válaszlépésnek szánta, hogy Pintért elmozdítsa tisztségéből. Felidézte, helyettese a nyáron 14 testületi ülésen nem vett részt, szerepe volt abban, hogy frakciótársai se jelenjenek meg. Bizalma akkor rendült meg benne, amikor a Pintérre teljes körűen rábízott közbeszerzések visszásságaivval szembesült: a közétkeztetés esetében egyértelmű lett, nem engedik a versenyt másoknak, csak egy szereplő érvényesülhetett. Hajdu azt is kiemelte, olyan alpolgármestert szeretne, akivel együtt lehet dolgozni, várja a Fidesz ajánlatát.

Pintért az alpolgármesteri tisztség elvesztése érzékenyen érintheti, ezt követően csak a képviselői tiszteletdíj jár számára is.

Szerző