A damaszkuszi rezsim az követően szólalt meg, hogy múlt héten, Asztanában, ahol január óta orosz-iráni felügyelet alatt folynak a genfi béketárgyalásokat előkészítő egyeztetések Aszad elnök és a szír ellenzék képviselői között, ezúttal a rezsimet támogató Oroszország és Irán arról állapodott meg a felkelők mögött álló Törökországgal, hogy közösen felügyeljék a török határ közelében lévő szíriai Idlib tartományt és segítsék a konfliktuskezelést a zónában. Idlib a negyedik feszültségmentesítési övezet, amelyet orosz-iráni irányítással jelöltek ki Szíriában.
Bashar al-Dzsaafari, a szír kormányzati tárgyalódelegáció vezetője még sikeresnek és eredményesnek nevezte a kazah fővárosban folytatott tárgyalásokat pénteken, később azonban már a damaszkuszi külügy elégedetlenségéről számolt be a szír állami hírügynökség, a Sana. Az AFP által is átvett külügyi nyilatkozat szerint az asztani megállapodások nem legitimálják a Törökország szíriai katonai jelenlétét, a török csapatok bármiféle és bármilyen időtartamú jelenléte szír földön illegitim marad, annak ellenére, hogy meghatározott időre szól a most létrejött megállapodás.
Szíria nem először tiltakozik a török katonai beavatkozás miatt, Damaszkusz már az ENSZ-hez is fordult emiatt. Törökország kezdettől támogatta az Aszad ellen lázadó csoportokat, a török katonai beavatkozás 2016 augusztusában kezdődött a terrorizmus elleni fellépés jegyben. A török csapatok azonban nem elsősorban és nem kizárólag az Iszlám Állam állásait támadta, hanem mindenekelőtt a terrorcsoport ellen leghatékonyabban harcoló kurd egységeket. Ankara a szíriai kurd népvédelmi milíciákat terrorcsoportoknak tartja.
A korábban kijelölt feszültségmentesítési övezetekben sikerült megfékezni a harcokat. Idlib azonban nehezebb feladat lesz, hiszen a tartomány egy részét mindmáig a korábban Törökország támogatását is élvező, a mérsékelt felkelők közé sorolt al-Kaida tagszervezet an-Nuszra Front dzsihádistái tartanak felügyeletük alatt.
