Felőrölt Fidesz-többség a XV. kerületben

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:08
Független sikerek Merk Péter mutatja a tervrajzokat a helyreállításra váró műemlék épületnél FOTÓ: NÉPSZAVA
Egy vízimalom és szennyvíztisztító miatt vesztette el politikai erőfölényét a kormánypárt a XV. kerületi képviselő-testületben.

A helyi vízimalom megmentése fontosabb, mint tűrni a helytartótanácsként működő rákospalotai Fidesz-vezetés utasításait, lobbizásait – így indokolta lapunknak a XV. kerületi képviselő, Merk Péter azt, hogy miért lépett ki a városrész kormánypárti frakciójából szeptember elején.

Hogy az elsőre meghökkentőnek tetsző magyarázata érthető legyen, messziről indít: lokálpatriótaként mindig is szívügye volt otthona, Rákospalota és az ófalu értékeinek védelme, különösen a Szilas-pataknál álló, még helyreállítható vízimalom. A Liva-család malma az ötvenes évekig működött, két kőhajításnyira a főváros lófürdetőjétől, ami Lotz Károlyt is megihlette. Merk már 1992-ben írt a malom megmentéséért a fővárosi és a kerület vezetésének, a műemlékvédelemnek, a még létező malomiparnak, s javasolta, a malom adjon otthont a rákospalotai múzeumnak. 1995-ben Ráday Mihály városvédő tévéműsorát is meghívta, de mire 1996 januárban megérkeztek, már csak a felégetett épület maradványainál tudtak forgatni. Illegális ingatlanfoglalók gyújtották fel értékes vasanyagéért az épületet.

A ma már független képviselő a fejébe vette: helyreállítja a malmot, a környéket, a valamikori strandot és végül ide csábíthatnák a gödöllői Szent István Egyetem halas tanszéket. Az itt elhaladó kerékpárútnak pedig egy állomása lehetne a látogatóközpont, ahol sült halat és a helyiek legendás ínyencségét, a palotai rétest is lehetne kóstolni. Merk Péter három éve a frakció vezetésének is bemutatta terveit, hogy azokból előterjesztés legyen, és végül valósággá váljanak.

Agyonhallgatták az egészet, de még csak nem is ez a legrosszabb! Nemhogy nem akarták helyreállítani a malmot, szennyvíztisztítót terveztek a helyére! – fakadt ki a politikus.

Mint elmondta, a malomtelek túloldalán lakópark épül majd, ennek a szennyvízkezelését végeznék az műemlék épületnél. A tervek arról szólnak, hogy a strand, a haltenyészet és a duzzasztótér medencéjébe ülepítenék a szennyvizet. A híg levet végül a malomban elhelyezett szűrőkön és növényzeten keresztül engednék a Szilas patakba. Ezzel a módszerrel kiválthatnák a lakópark rákötését a szennyvízhálózatra. Ez befektetőbarát megoldás: olcsóbb, mint a közműhálózatra kapcsolódni, több száz milliót is megtakaríthat a lakópark építtetője.

Már minden veszni látszott, csakhogy az, amit fideszesként három éven át nem tudott elérni, függetlenként rögtön sikerült neki. A szeptember 5-i testületi ülésen döntöttek a rákospalotai múzeum és rendezvényközpont sorsáról. Ennél a napirendi pontnál Merk már kívül volt a Fideszen, és a frissen megszerzett függetlenséget egy módosító indítvánnyal „ünnepelte”. A Fidesz által szorgalmazott projektet javasolta a Liva-malomhoz telepíteni, annak felújításával összekapcsolva. Nemcsak elsőre, még a viták miatt megismételt szavazáson is átment a javaslata. Pillanatnyilag tehát a XV. kerületi múzeum és rendezvényközpont helye a Liva-malom és területe.

Miközben Merk és a malom-kedvelői elégedettek lehetnek, a Fidesz sokat vesztett az ügyön. László Tamás a Fidesz országgyűlési képviselője háborgott is, hogy nem a kormánypárti javaslat ment át. Dühében alighanem szerepet játszott az is, hogy nem csak tervük, politikai erőfölényüket is odalett: Merk kiválása után a tíz fős Fidesz-frakció kilenc tagúra szűkült, és a kormánypárt elvesztette többségét testületben. Ennek következményeit pedig már meg is tapasztalhatták: a Fidesz nem tudott fegyelmi eljárást indítani a kerület DK-s polgármestere, Hajdu László ellen, és jogköreit se tudta elvonni.

Kirúgták az alpolgármestert
Megelégelte Hajdu László, a XV. kerület DK-s polgármestere, hogy a nyáron nem dolgozott a fideszes alpolgármestere. Pintér Gábor 14 testületi ülésen nem vett részt, és távolmaradásra ösztönözte frakciótársait is, emiatt kezdeményezte a városrész vezetője, hogy hívják vissza tisztségéből. A rendkívüli testületi ülésen még elakadt a javaslat, mert az MSZP-ből korábban kizárt Móricz Eszter a Fidesszel szavazott. Az eredménytelenül zárult testületi ülés után azonban Hajdu László az önkormányzati törvényben biztosított jogára hivatkozva visszavonta Pintér alpolgármesteri megbízatását, jogköreit.



Szerző

Kósa Lajos megy, az üzenet marad

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:07

 Mintha nem csak frakcióvezetőt, hanem stílust is váltanának a kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának élén.

A jellemzően rámenősen, pökhendin és erőszakosan nyilatkozó Kósa Lajos utódja, Gulyás Gergely, a leendő frakcióvezető a hétvégén ugyanis azzal keltett meglepetést: jelezte, hogy szívesen támogatnák az ellenzéki javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbításáról. Vagyis, mintha a személycsere után a frakció hirtelen a kompromisszumkész arcát mutatná. A látszat azonban csal: a Fidesz vélhetően csak így akarja kifogni a szelet az ellenzéki népszavazási kezdeményezés vitorlájából, és az elemző szerint is hiba lenne kommunikációs és változást várni.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szerint Gulyás Gergelynek mindig is konszolidáltabb, békítőbb karaktere volt, mint - a Modern Városok Programot felügyelő tárca nélküli miniszterré előlépő - Kósa Lajosnak, amire ő és a Fidesz is rájátszott. A kampányidőszakban azonban a szakértő szerint ennek nem lesz jelentősége, hiszen a politikai üzeneteket a miniszterelnök határozza meg. Ebből pedig az derült ki, hogy fokozzák a harci hangulatot, durva, erőszakos kampányt vizionálnak, tehát nyilván nem fognak egy konzervatív, nyugodt kampány időszakra kapcsolni.

Gulyás Gergely a Fidesz politikájának a magját soha nem kritizálta, árnyalatokat fogalmazott csak meg - fogalmazott Kiss Ambrus, arra utalva, hogy az új frakcióvezető elődjével ellentétben rendszeresen eljár ellenzéki rendezvényekre és többet szerepel az ellenzéki médiában, mint egy átlagos kormánypárti politikus. Nem véletlenül bízzák rá egyébként az ellentmondásos ügyek kommunikációját, Gulyás szinte mérsékletesen és önkritikával szokott beszélni a kabinet megosztó döntéseiről - aztán mégis ugyanazokat a válaszokat adja, amiket „vehemensebb” párttársai.

A jogi végzettség és az ügyvédi hivatás meghatározó szerepet játszik abban, hogy a harminchatodik születésnapját szeptemberben ünneplő Gulyás gyors karriert futhatott be a Fideszben; egyike annak a három embernek, akikre a kormánypártok a 2010-es új alkotmány megszövegezését bízták, ő volt a Fidesz-frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában, és naponta nyilatkozott arról, hogyan is néz majd ki az új alkotmány. Gulyás több fideszes és kormányzati forrás szerint is a párt egy másik jogi szaktekintélyének, Szájer József európai parlamenti képviselőnek köszönheti villámgyors karrierjét. Mindketten jogászok, és nagyon megértik egymás gondolkodását - mondta a kabinet egyik magas rangú tisztviselője még 2011-ben az akkori Origónak.

Már egészen fiatalon érdekelte a politika, kilencéves korában például elmagyaráztatta magának, hogy mit az az MDF-SZDSZ-paktum. Gulyásnak az 1990-es évek közepén Torgyán József volt a kedvence, tetszett neki, ahogy az akkori kisgazda vezér dörgedelmes napirend előtti felszólásokat intézett a parlamentben a Horn-kormány ellen. 2014-ben a Népszavának is adott interjút, akkor úgy fogalmazott: „hogyha nem muszáj, akkor nem a kormányzati, hanem a parlamenti munkában szeretnék részt venni.”

Szerző

Kanadai nyár - Magyar abszurd

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:05
EREDET - A jobbikos Tokody Marcell fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „vattafákat” a szocializmusban telepítették be - Fotó: Va
A fővárosi önkormányzat úgy mondta ki a „vattafák” halálos ítéletét, hogy sem a költségekkel nem volt tisztában, sem azzal, egyáltalán mennyi fát kell kivágni.

Sok lakossági panasz érkezett – indokolta lapunknak Tokody Marcell jobbikos fővárosi képviselő, miért javasolta a testületnek: gondoskodjon arról, hogy a kivágott fák pótlása mellett egyetlen kanadai nyárfa se maradjon a fővárosi önkormányzat területén. Előterjesztését két tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadták el. Ritka az ilyen széles körű egyetértés a pártok között – jegyezte meg elégedetten Tokody, aki közösségi oldalán így számolt be a hírről: „Újabb jobbikos siker!”.

A „vattafának”, vagy „vattázó nyárfának” is nevezett kanadai nyárfákat – idézzük Tokody Marcell előterjesztését – a szocializmusban telepítették be nagy számban. A fehér színű „nyárfavatták” (magokat repítő szőrök) a közhiedelemtől eltérően nem okoznak allergiát, a nyálkahártyát azonban irritálhatják.

A talajon összegyűlve pedig erősen gyúlékonyak. A jobbikos politikus pontosan nem tudta felidézni, hogy mikor és hol, de egészen biztos benne: legalább egy alkalommal már kigyulladtak a fehér szöszök. Tokody visszautasítja a vádat, hogy a zöld környezet ellensége lenne. Hisz a kivágott fák mindegyikét pótolják majd. Annak eldöntését, hogy milyen fajtákat ültessenek helyettük, a szakértőkre bízza. (Persze: nem kell bizonygatni, hogy az évtizedes kort megélt kivágott fákat a facsemeték csak nagy sokára lesznek képesek kiváltani.)

Budapest teljes faállományáról nem készült hivatalos nyilvántartás, úgynevezett fakataszter. Így azt sem tudni, hány nem kívánatos fáról van szó, és azt sem, mennyibe kerül az eltávolításuk.

Az általunk elképzelt sorrend szerint előbb a feladatok és a költségek mértékét kellene felmérni, csak utána döntést hozni. Tokody Marcell másfajta logikát követ. Olyan ez – mondja –, amikor az Európai Unió elfogad egy irányelvet, a részletek kidolgozását pedig az egyes tagállamokra bízza.

A nyárfamentesítésről szóló döntés már életbe lépett ugyan, de a végrehajtás határideje 2025 december 31-e. Több mint nyolc évnek szerinte bőségesen elegendőnek kell lennie a szakmai előkészítéshez, a források előteremtéséhez és a munka elvégzéséhez.

Mi lesz azokkal a területekkel, amelyek nem fővárosi felügyelet alá tartoznak? A jobbikos politikus közölte: nyilvánvaló, hogy a fővárosi testület csak a hatáskörébe tartozó kérdésekről jogosult dönteni.

Budapest nagy részén tehát továbbra is maradnak a kanadai nyárfák. A főváros kertészeti vállalata, a FŐKERT tájékoztatása szerint ugyanis a zöldterületeknek csak a negyede tartozik a fővárosi önkormányzat fennhatósága alá. A többi terület a kerületek kezelésében van.

A fővároshoz tartozó közutak mentén mintegy 110 ezer fa található, a kiemelt parkokban egész pontosan 37 329, a kiemelt fasorokban pedig 28 264. Összesen ez mintegy 175 ezer fa. A FŐKERT-nek csak a kiemelt fasorokról van fakatasztere: a fasori fák között 393 nyárfa található, ebből mindössze 4 darab a megsemmisítendő kanadai nyár.

A FŐKERT becslése szerint ugyanakkor más fővárosi területeken a kanadai nyárfák száma elérheti az ezres nagyságrendet. A fák kivágásának és cseréjének költsége sok tényezőtől függ, egy-egy fa esetében 100 ezertől akár 500 ezer forintig is terjedhet. Reálisan számolva így akár több százmillióba is kerülhet a fővárosi önkormányzat verdiktjének végrehajtása.

A kanadai nyárfa latin nevében (Populus x canadensis) az „x” arra utal, hogy „keresztezett családról” beszélünk. Praktikusan ez annyit jelent, hogy még a nyárfanemesítőknek is fejtörést okoz majd eldönteni, a köztereken lévő többféle nyárfa közül melyik a kanadai – említenek egy újabb problémát főkertes szakemberek.

Egyébként sem teljesen világos, miért éppen a kanadai nyárfát szemelték ki a döntéshozók. A többi nyárfa termelte „fehér szösz” ugyanúgy irritáló lehet, de igaz ez bizonyos fűzfafajtákra is. A kertészeti vállalatnál nem tudnak arról, hogy a fővárosi önkormányzat részéről előzetesen bárki is konzultált volna velük, mielőtt napirendre tűzték és megszavazták a jobbikos javaslatot.

Önmaga hóhéra

Az irritációt és viszketést a virágzó fűfélék levegőben láthatatlan pollenjei (vagyis inkább az azokra tapadó antropogén eredetű szennyeződés) okozzák. Egyedül az ember képes ezen a bolygón nano méretű szennyeződések előállítására, amelyek át tudnak jutni az evolúciósan kialakult védelmi vonalakon, így a nyálkahártyán is. Így lesz az ember önmaga hóhéra. Az benne a nem szép, hogy mindezt közben a természetre hárítja – hívta fel a figyelmet Bardóczi Sándor tájépítész Facebook-os bejegyzésére a Greenfo.hu.

Szerző