Előfizetés

Jön Tarjányi mozgalma

A szocialista pártban rengeteg feladatom van, nem voltam tagja semmilyen mozgalomnak, és eztán sem leszek – mondta az MSZP-s Molnár Zsolt, akit a Tarjányi Péter nevével fémjelzett kezdeményezésről kérdezett a Hvg.hu.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, író, a Zoom.hu portál tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a közelmúltban jelentette be, hogy többekkel együtt megalakítja a Magyar Progresszív Mozgalmat (MPM). Az ellenzéki együttműködés, a közös listaállítás, a szélsőségesek visszaszorítása, a demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszerének újbóli megteremtése közös érdekünk – indokolta a lépést. A Hvg.hu emlékeztet rá, hogy Tarjányi korábban részt vett a szocialista párt biztonságpolitikai programjának kidolgozásában, amelyet Molnár Zsolttal mutattak be nemrég egy háttérbeszélgetésen. Molnár ugyanakkor a portállal közölte, hogy eddig nem is hallott a most szerveződő mozgalomról.

A Zoom.hu – amelynek főszerkesztője a közelmúltban távozott - tegnap deklarálta, hogy a szerkesztőség az MPM-től függetlenül végzi munkáját, közleményében egyben azt is tudatta, hogy Tarjányi Péter mozgalmának nyitó sajtótájékoztatóját a szeptember 25-i héten rendezik meg.

Új ülésszak, régi hangnem

G.E.
Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:08
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Sorosozás, migránsozás és színvonaltalan személyeskedés – a kormánypárt a hétfői parlamenti szezonnyitón már a T. Házban is megadta a kampány alaphangját.

Már ma elfogadhatja a parlament a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre emelését, miután a kormánypártok tegnap megszavazták a megválasztott Fidesz frakcióvezető felhívására született erről szóló ellenzéki módosító javaslat gyorsított tárgyalását. Gulyás Gergely vasárnap üzente meg, hogy egy ilyen beadványt a kormánypárok is elfogadnának, mindössze pár órával azután, hogy elindult a volt LMP-s Vágó Gábor korrupciós népszavazási kérdésének aláírásgyűjtése. Ezzel elszívták a levegőt a kérdést támogató MSZP, LMP, Együtt, Momentum és Párbeszéd elől.

Ez a váratlan lépés is megmutatta, mire számíthat az ellenzék és a közvélemény a durvuló választási kampányban. A stílus mellett a hétfői parlamenti szezonnyitón az is egyértelművé vált, milyen kérdésekre építi választási kampányát a Fidesz és fiókpártja, a KDNP. Rövid sikerpropaganda és vaskos migránsozás, a nemzetmentő kormánypártokkal szembeállított, az országra romlást hozó, kerítésromboló ellenzék szapulása – erre építette fel a kormánypárti kommunikációs csapat Orbán, és minden utána felszólaló fideszes és kereszténydemokrata képviselő beszédét. Az összhang érdekében ellenzéki politikusok menekültek befogadását támogató kiragadott mondatait osztották szét a kormányzati szereplők és képviselők között.

Orbán felszólalásában a gazdasági eredmények között a majdnem teljes foglalkoztatásra és a béremelésekre helyezte a hangsúlyt. Azt állította, hogy a közmunka leépítése azért kezdődhetett meg, mert egyre többen tudnak elhelyezkedni piaci munkahelyeken, holott a valóságban ez az arány még soha nem lépte át a 13 százalékot. Kijelentette, kormánya bevándorlási és migránspolitika helyett családpolitikát folytat, de ennek soványra sikeredett bizonyítása után máris diplomáciai nagyhatalomként említette a miniszterelnök Magyarországot. Kijelentette, hogy kormánya folytatja az elhibázott brüsszeli külpolitika, a kényszerbetelepítés elleni küzdelmet, amihez az újabb nemzeti konzultációval a magyar lakosságtól várja a felhatalmazást.

Az ellenzéki reagálásokban minden frakcióvezető igyekezett felsorolni pártja sűrített választási programját, miután egyértelművé tette, hogy a kerítés marad a déli határon. Nem maradtak el a személyeskedő megjegyzések sem. Vona Gábor szerint a miniszterelnök lánglelkű demokratából despota lett, aki Kádár és Rákosi szellemét idézi. A miniszterelnök erre azt üzente, hogy a kormányzáshoz „komolyabb eszközre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz”. Az MSZP igazságos Magyarországot hirdető programjának elemeit Tóth Bertalan sorolta, míg Szél Bernadett kijelentette, hogy senki nem érdemel több esélyt, aki az elmúlt harminc évben szétlopta az országot. „Önök a múlt, mi vagyunk a jövő” – hangzott az LMP figyelmeztetése.

Ekkor szabadultak el az indulatok, a KDNP nevében Harrach Péter a hatalomvágy dühös kirohanásaként értékelte a kritikákat, az októberig még frakcióvezető Kósa Lajos pedig sületlenségeknek nevezte a szerinte migrációpárti ellenzéki felszólalásokat. Orbán Viktor válaszában pikirten jegyezte meg, hogy a nyáron elszaporodtak az ellenzéki miniszterelnök jelöltek, akik mindannyian „azzal a problémával küzdenek, hogy az emberek nem veszik őket komolyan, ezért durvák és személyeskedők” – hangzott a lekezelő minősítés – durva és személyeskedő hangnemben.

Felőrölt Fidesz-többség a XV. kerületben

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:08
Független sikerek Merk Péter mutatja a tervrajzokat a helyreállításra váró műemlék épületnél FOTÓ: NÉPSZAVA
Egy vízimalom és szennyvíztisztító miatt vesztette el politikai erőfölényét a kormánypárt a XV. kerületi képviselő-testületben.

A helyi vízimalom megmentése fontosabb, mint tűrni a helytartótanácsként működő rákospalotai Fidesz-vezetés utasításait, lobbizásait – így indokolta lapunknak a XV. kerületi képviselő, Merk Péter azt, hogy miért lépett ki a városrész kormánypárti frakciójából szeptember elején.

Hogy az elsőre meghökkentőnek tetsző magyarázata érthető legyen, messziről indít: lokálpatriótaként mindig is szívügye volt otthona, Rákospalota és az ófalu értékeinek védelme, különösen a Szilas-pataknál álló, még helyreállítható vízimalom. A Liva-család malma az ötvenes évekig működött, két kőhajításnyira a főváros lófürdetőjétől, ami Lotz Károlyt is megihlette. Merk már 1992-ben írt a malom megmentéséért a fővárosi és a kerület vezetésének, a műemlékvédelemnek, a még létező malomiparnak, s javasolta, a malom adjon otthont a rákospalotai múzeumnak. 1995-ben Ráday Mihály városvédő tévéműsorát is meghívta, de mire 1996 januárban megérkeztek, már csak a felégetett épület maradványainál tudtak forgatni. Illegális ingatlanfoglalók gyújtották fel értékes vasanyagéért az épületet.

A ma már független képviselő a fejébe vette: helyreállítja a malmot, a környéket, a valamikori strandot és végül ide csábíthatnák a gödöllői Szent István Egyetem halas tanszéket. Az itt elhaladó kerékpárútnak pedig egy állomása lehetne a látogatóközpont, ahol sült halat és a helyiek legendás ínyencségét, a palotai rétest is lehetne kóstolni. Merk Péter három éve a frakció vezetésének is bemutatta terveit, hogy azokból előterjesztés legyen, és végül valósággá váljanak.

Agyonhallgatták az egészet, de még csak nem is ez a legrosszabb! Nemhogy nem akarták helyreállítani a malmot, szennyvíztisztítót terveztek a helyére! – fakadt ki a politikus.

Mint elmondta, a malomtelek túloldalán lakópark épül majd, ennek a szennyvízkezelését végeznék az műemlék épületnél. A tervek arról szólnak, hogy a strand, a haltenyészet és a duzzasztótér medencéjébe ülepítenék a szennyvizet. A híg levet végül a malomban elhelyezett szűrőkön és növényzeten keresztül engednék a Szilas patakba. Ezzel a módszerrel kiválthatnák a lakópark rákötését a szennyvízhálózatra. Ez befektetőbarát megoldás: olcsóbb, mint a közműhálózatra kapcsolódni, több száz milliót is megtakaríthat a lakópark építtetője.

Már minden veszni látszott, csakhogy az, amit fideszesként három éven át nem tudott elérni, függetlenként rögtön sikerült neki. A szeptember 5-i testületi ülésen döntöttek a rákospalotai múzeum és rendezvényközpont sorsáról. Ennél a napirendi pontnál Merk már kívül volt a Fideszen, és a frissen megszerzett függetlenséget egy módosító indítvánnyal „ünnepelte”. A Fidesz által szorgalmazott projektet javasolta a Liva-malomhoz telepíteni, annak felújításával összekapcsolva. Nemcsak elsőre, még a viták miatt megismételt szavazáson is átment a javaslata. Pillanatnyilag tehát a XV. kerületi múzeum és rendezvényközpont helye a Liva-malom és területe.

Miközben Merk és a malom-kedvelői elégedettek lehetnek, a Fidesz sokat vesztett az ügyön. László Tamás a Fidesz országgyűlési képviselője háborgott is, hogy nem a kormánypárti javaslat ment át. Dühében alighanem szerepet játszott az is, hogy nem csak tervük, politikai erőfölényüket is odalett: Merk kiválása után a tíz fős Fidesz-frakció kilenc tagúra szűkült, és a kormánypárt elvesztette többségét testületben. Ennek következményeit pedig már meg is tapasztalhatták: a Fidesz nem tudott fegyelmi eljárást indítani a kerület DK-s polgármestere, Hajdu László ellen, és jogköreit se tudta elvonni.

Kirúgták az alpolgármestert
Megelégelte Hajdu László, a XV. kerület DK-s polgármestere, hogy a nyáron nem dolgozott a fideszes alpolgármestere. Pintér Gábor 14 testületi ülésen nem vett részt, és távolmaradásra ösztönözte frakciótársait is, emiatt kezdeményezte a városrész vezetője, hogy hívják vissza tisztségéből. A rendkívüli testületi ülésen még elakadt a javaslat, mert az MSZP-ből korábban kizárt Móricz Eszter a Fidesszel szavazott. Az eredménytelenül zárult testületi ülés után azonban Hajdu László az önkormányzati törvényben biztosított jogára hivatkozva visszavonta Pintér alpolgármesteri megbízatását, jogköreit.