Csak a fővárosban a nap folyamán mintegy 30 épületet kellett kiüríteni, de hasonló intézkedéseket kényszerültek bevezetni a hatóságok Murmanszk és Rosztov környékén, valamint Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben. A hívások nagy része hamisnak bizonyult, de néhány bejelentés nyomán még zajlik az ellenőrzés.
Hivatalos összesítés még mindig nem hangzott el arról, hogy hol és hány embert kellett evakuálni a szeptember 10-én kezdődött, nagyszámú, szándékosan félrevezető telefonos riasztások miatt, mint ahogy a hatóságok arról sem számoltak be, hogy kit gyanúsítanak a "telefonos terrorizmussal". Az RBK című gazdasági lap azonban kedden arról számolt be belügyi forrásra hivatkozva, hogy az eddig legelterjedtebb verziók mellé - amelyek az Iszlám Állam terroristáinak kezét vagy az "ukrán nyomot" gyanítják a történtek mögött - felzárkózott egy harmadik feltételezés is.
A lap informátora szerint a hívásokat Brüsszelből indítja "egy nemzetközi hackercsoport", mégpedig nyereségvágyból. Ezt állítólag egy intézményközi egyeztetésen jelentették be, amelyen képviseltette magát az orosz belügyi tárca és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is.
Az FSZB szakértői szerint a hackerek olyan programot írtak, amely a "bozótmódszerrel" kijelölt célpontokra irányítja az IP-alapú telefonhívások áradatát. Az orosz biztonsági szervek közös csoportot állítottak fel az elhárító szoftver megírására. A névtelenül nyilatkozó illetékes szerint ugyanakkor a hackerek még nem terjesztették elő anyagi követeléseiket. Az RBK idézett egy másik szakértőt is, aki szerint a kibertámadások célja Oroszország destabilizálása, és a kísérletek jövő márciusban, az elnökválasztás idején érik el a csúcspontot.
Az RBK úgy tudja, hogy a szándékosan megtévesztő riasztások eddig mintegy 300 millió rubelnyi (több, mint 1,3 milliárd forintnyi) kárt okoztak Oroszországnak.