Lehallgatták Trump volt kampánymenedzserét

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:38
Fotó: Jason Taylor

Donald Trump volt kampánymenedzserét már a tavaly novemberi elnökválasztás előtt is lehallgatták, és a titkos bírósági felhatalmazás alapján történő gyakorlat Trump elnökké választása után is folytatódott. Paul Manafort lehallgatásáról a CNN számolt be, és a hírtelevízió szerint a hírszerzés javaslatára történt, mert gyanították, hogy a Trump-kampány összejátszik az oroszokkal, és ebben Manafortnak is szerepe lehet. A lehallgatás útján szerzett információ egy részét igen nyugtalanítónak találták, ugyanis a nyomozást ismerő források szerint arra lehetett belőlük következtetni: Manafort arra biztatta az oroszokat, hogy „segítsenek” az amerikai elnökválasztási kampányban. Az egykori kampánymendzsert először 2014-ben figyelték meg, mert a cég, amelynek dolgozott, az akkori, oroszbarát ukrán kormánynak adott tanácsokat.

Szerző

Pusztítást ígért Trump

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:36
Fotó: AFP
A várakozásnak megfelelően Donald Trump amerikai elnök Iránt és Észak-Koreát ostorozta az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében.

Borítékolható volt, hogy Donald Trump emlékezetessé teszi az első fellépését az ENSZ-közgyűlés előtt. Az Egyesült Államok elnöke a szervezet főtitkára, António Guterres és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, a közgyűlés elnöke után lépett az emelvényre New Yorkban. A várakozásoknak megfelelően nem kímélte Észak-Koreát és Iránt, vagyis a „lator államokat”, s kimondta az eddigi legkomolyabb fenyegetést: az USA türelmes, de amennyiben meg kell védenie magát vagy valamelyik szövetségesét, teljesen elpusztítja Észak-Koreát.

„A Rakétaember öngyilkos akcióba kezdett” – mondta Trump az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitáján az elmúlt időben egyre több nukleáris és rakétakísérletet elrendelő észak-koreai vezetőről. A Trump előtt felszólaló António Guterres szintén kiemelte beszédében az észak-koreai fenyegetést, s megállapította: a világ ugyan tart tőle, hogy atomháború tör ki, de a világ vezetőinek államférfiakként kell megoldani a helyzetet. Phenjanban is tudták már, hogy Észak-Korea lesz a közgyűlés egyik fő témája, így a KCNA állami hírügynökség már hétfői közleményében figyelmeztetett: minél több szankciót fogad el Washington a szövetségeseivel, a phenjani atomprogram annál gyorsabban fog haladni.

Trump – aki hangsúlyozta: „egyes államok pokolra jutnak” – nem kímélte Iránt sem, az Iszlám Köztársaságot „korrupt diktatúrának” nevezte, és kritizálta az előde, Barack Obama idején kötött nukleáris megállapodást Irán és a „hatok” között. Utalt rá, hogy októberben, amikor esedékes lesz, talán nem hitelesíti a történelmi egyezményt, majd felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel a terrorizmus támogatásával. Venezueláról szintén megemlékezett az amerikai elnök, s Nicolás Maduro szocialista elnök „diktatúráját” tette felelőssé a politikai-gazdasági krízisért, amely az utóbbi hónapokban halálos kimenetelű kormányellenes tüntetésekben csúcsosodott ki.

A 41 perces felszólalásban, amely során szemmel láthatóan nem tért el az előre megírt szövegtől, Trumpnak maradt ideje arra, hogy dicsérje magát és az Egyesült Államokat: mint mondta, az amerikai gazdaság szárnyal, a haderő is ezen az úton halad, és „erősebb lesz, mint valaha”. Az elnök a közgyűlésen is leszögezte: számára mindig is Amerika lesz az első.

Donald Trump egy nappal korábban tartotta az első beszédét az ENSZ New York-i központjában, de ez nem tartotta vissza attól, hogy máris kritikusan nyilvánuljon meg a nemzetközi szervezettel szemben: „koncentráljanak jobban az emberekre, és kevésbé a bürokráciára” – üzente az amerikai elnök, aki szerint az ENSZ a lehetőségei ellenére nem elég hatékony. A szervezet reformjáról tartott hétfői találkozón Trump azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok „aránytalanul” nagy erőforrásokat fordít a szervezet programjaira. „Biztos vagyok benne, hogy ha mind együtt dolgozunk, és végrehajtunk néhány vakmerő reformintézkedést, az ENSZ erősebb, hatékonyabb, igazságosabb lesz” – mondta Trump, aki elnökjelöltként még gyengének és inkompetensnek nevezte az ENSZ-t.

Az ukrán oktatási törvény is téma lesz New Yorkban
Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek. A New Yorkban tartózkodó tárcavezető elmondta, hogy levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, és kérte az ügy kivizsgálását, majd hozzátette: az elkövetkező napokban az ENSZ-közgyűléshez fordul, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében. Ukrajnában mindeközben Andrij Parubij házelnök aláírta a kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko elnöknek. Ezt maga a parlament elnöke jelentette be kedden egy sajtótájékoztatón.

Szerző

Rohingyák sorsa - A béke utolsó esélye Mianmarban

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:32
Fotó: AFP/Ye Aung Thu

Első ízben ítélte el a mianmari hadseregnek a rohingya muzulmán kisebbséggel szembeni könyörtelen fellépését az ország de facto vezetője, Aun Szan Szu Kji. Az eddigi hallgatása miatt sokak által élesen bírált Nobel-békedíjas politikus beszédében emberi jogsértésekről tett említést Rakhine szövetségi államban. A mianmari fővárosban elhangzott beszédében kifejtette, hazája kész visszafogadni a lakhelyükről elmenekült muzulmán kisebbség tagjait. Felajánlotta továbbá a külföldi diplomatáknak, látogassanak el a válsággal sújtott övezetbe, s a saját szemükkel győződjenek meg arról, mi történik.

„Mindannyian békét akarunk és nem háborút” – emelte ki, s ígéretet tett arra, hogy nem fogják tovább tűrni az emberi jogsértéseket. Mint mondta, függetlenül a vallástól, etnikai hovatartozástól vagy politikai állásponttól, fellépnek mindazokkal szemben, akik bűncselekményt követnek el.

Aun Szan Szu Kji közölte: a régió településeinek nagy részét nem érintette az erőszak, s innen állítása szerint nem is menekültek el a muzulmán kisebbség tagjai, ezt a diplomaták is láthatják majd – tette hozzá. Elmondta azt is, aggódva hallotta, hogy számos rohingya menekült Bangladesbe. „Ki kell vizsgálnunk azt, mi vezetett a tömeges kivándorláshoz”. Emlékeztetett arra, hogy ezzel kapcsolatban voltak „vádak és ellenvádak is”.

A válság és a mintegy 400 ezer ember Bangladesbe menekülése miatt Aun Szan Szu Kji lemondta részvételét az ENSZ-közgyűlésén. Egyúttal türelmet kért a nemzetközi közösségtől. „Fiatal és törékeny demokrácia a miénk, számos problémával kell szembenéznünk” – emelte ki. A hadsereg szerepéről ugyanakkor nem tett említést.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt közölte, Aun Szan Szu Kji televíziós beszéde az utolsó esély a megbékélésre. A konfliktus az ENSZ-közgyűlés tegnap kezdődött általános vitájának is fontos témája lesz. A válság azt követően tört ki, hogy augusztus 25-én rohingya lázadók Rakhinében rendőrőrsökre támadtak. A hadsereg ezután „tisztogató akcióba” kezdett. Az ENSZ szerint etnikai tisztogatást hajtottak végre a kisebbség tagjaival szemben.

Szerző