A nők elleni erőszak miatt sürgeti a polgármester a törvények szigorítását

A törvények szigorítását kérte az olasz kormánytól Virginia Raggi római főpolgármester kedden azután, hogy az utóbbi tíz nap alatt három nőt erőszakoltak meg az utcán az olasz fővárosban.

Virginia Raggi kijelentette, az olasz kormánynak azonnal lépnie kell, és rendkívüli jogszabályok bevezetésével biztosítania a nők védelmét. A római főpolgármester az utcai videó-kameráknak, valamint a járőröző rendőrök számának emelését szorgalmazta mindenekelőtt Róma külvárosi negyedeiben. A politikus "rendkívüli törvények" elfogadását követelte, de részletekbe nem bocsátkozott ezek tartalmát illetően.

Az utóbbi tíz napban három nőt erőszakoltak meg Róma utcáin. Szeptember 9. hajnalán egy 23 éves finn turistalányt bántalmazott és erőszakolt meg egy fiatal bangladeshi férfi. A nemi erőszak a Termini-pályaudvar közelében történt. A férfit néhány órával később elfogták. Néhány nappal később egy belga turistalány tett feljelentést egy izraeli férfi ellen, aki éjszaka Róma belvárosában, a Capitolium-domb lépcsőin akarta megerőszakolni.

Hétfő hajnalban a központi Villa Borghese-parkban egy taxis sietett egy 57 éves német nő segítségére. A nő meztelen volt, keze háta mögött összekötözve. Megerőszakolták és kirabolták, sokkos állapotban szállították kórházba. Beszámolója szerint egy fiatal, valószínűleg kelet-európai férfi támadt rá. 

Ezt megelőzően júniusban a dél-olaszországi Leccében egy svéd egyetemista lányt erőszakolt meg egy szenegáli férfi. Ezután Firenzében két ittas amerikai egyetemista lányt erőszakolt meg két olasz csendőr. A legutolsó eset kedden a szicíliai Catania közelében történt, ahol egy olasz férfi megerőszakolt egy éjszakai elsősegélyponton dolgozó orvosnőt.

Szerző
2017.09.19 21:55

Nagyon megjárta a trópusi paradicsom, hogy összeveszett Kínával

Publikálás dátuma
2018.08.19 14:53

Fotó: ONLY WORLD/ GUNTHER DEICHMANN
Egyetlen Kína létezik, Tajvan nem önálló állam – aki ezt elfelejtené, azt a pekingi kormány emlékezteti rá, például a turizmus tönkretételével.
Üres hotelek és tétlenül veszteglő turistahajók jelzik a csendes-óceáni Palauban, hogy jár az az ország, amely rosszul dönt egy súlyos világpolitikai kérdésben: az apró szigetország (az államot 241 sziget alkotja, amelyből 12 lakott) ugyanis egyike annak a maroknyi országnak, amely Tajvant (vagyis a Kínai Köztársaságot) ismeri el hivatalosan Kínaként, nem pedig a nagy testvért, a Kínai Népköztársaságot – márpedig az „egy Kína” elv szerint Tajvan hivatalosan nem létezik, csak egy kínai tartomány. Ezek a tévelygőket – 18-an vannak még, a Dominikai Köztársaság és Burkina Faso idén májusban szakította meg a kapcsolatot Taipeijel – Peking folyamatosan nyomás alatt tartja, így történt ez Palau esetében is – mondták el helyiek a Reuters hírügynökségnek. Ennek leglátványosabb lépése az volt, hogy tavaly megtiltották a turistacsoportok utazását a mikronéziai szigetországba – ami rögtön 55 ezer látogatóval kevesebbet jelentett, az évi 122 ezer turista 45 százalékát. Tajvanról pedig csak 9 ezren érkeztek, vagyis nem tudják pótolni a kiesést. Jeffrey Barabe, az egyik üres hotel tulajdonosa meg van győződve róla, hogy mindez szándékos volt: hagyták, hogy felfusson a turizmus, helyi viszonylatban jelentős pénz áramlott be, sőt, kínai befektetők építettek szállodákat és éttermeket – aztán egyszer csak törölték a charter járatokat és elvágták Palaut a bevételektől. Hasonló, turisztikai fegyverrel élt már Kína Dél-Korea esetében: amikor Szöul úgy döntött, amerikai rakétavédelmi rendszert telepít, megtiltották a kínai turisták beutazását.
2018.08.19 14:53

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Sputnik/ Alexei Druzhinin
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
2018.08.19 09:37
Frissítve: 2018.08.19 09:39