Gyöngyöst még nem gyűrte maga alá a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.09.21. 07:03
Hiesz György szocialista polgármester elismeri, olykor idegőrlő tárgyalások előzik meg a legapróbb döntéseket is, de ez az ára a
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Gyöngyös.

Hat szocialista – köztük a megválasztott polgármester –, hat jobbikos és három fideszes képviselő: így nézett ki a 2014-es önkormányzati választás után Gyöngyös önkormányzata. Tipikus patthelyzet, amely ha megmerevedik, működésképtelenné válik a város, hisz egyedül, erőből egyik oldal sem tudja irányítani. Hetekig tartott a kötélhúzást, s már az is felvetődött, hogy új választást kell kiírni, amikor egy sokak által vitatott, de a helyiek szerint végül logikus és elfogadható döntéssel vágták szét a gordiuszi csomót. A szocialista Hiesz György – aki 2002 és 2010 között már irányította Gyöngyöst, s több cikluson keresztül volt a térség országgyűlési képviselője – a fideszes Tatár Lászlót és a jobbikos Kévés Tamást kérte fel alpolgármesternek, így a mátraalji településen egyfajta nagykoalíció jött létre a pártok között. Ez főként annak tükrében mutat az országos politikától merőben eltérő kompromisszumkészséget, hogy korábban a fideszesek többször is kijelentették: a képviselő-testületben nem működnek együtt sem a Jobbikkal, sem a baloldallal. Közleményükben akkor úgy fogalmaztak: Gyöngyösnek határozott vezetésre van szüksége, és nem egy pozíciófoglalások mentén alakult érdekszövetségre, s a Fidesz-KDNP nem hajlandó asszisztálni a széteső baloldal és a radikális Jobbik érdek- és hatalomvágyához.

Azok a városlakók, akiket Gyöngyös utcáit járva megkérdeztünk, alig-alig beszéltek politikai alkuról, szerintük az elmúlt két és fél év épp azt mutatta meg, hogy értelmes emberek értelmes célok érdekében akkor is együtt tudnak működni, ha más-más platformon állnak. – Persze gondolom, ideológiai alapokon két perc alatt hajba kapnának, de azt látjuk, hogy az önkormányzati üléseken inkább messziről kerülik az ilyen csatározások lehetőségét, és mindhárom oldal arra koncentrált, hogy a gyöngyösieknek jobb legyen – mondta egy nyugdíjas férfi a Fő téren felállított nyári színpad előtt.

A színfalak mögött persze már két és fél éve folyamatos taktikai egyeztetések zajlanak, hogy ez a törékeny béke meg is maradjon. Hiesz György szocialista polgármester maga is elismeri: olykor idegőrlő tárgyalások előzik meg a legapróbb döntéseket is, de ez az ára annak, hogy minden évben el tudják fogadni – olykor ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül – a város költségvetését. Ennek az az ára, hogy gyakran kell egyeztetni az alpolgármesterekkel és a frakcióvezetőkkel.

Amikor kidolgoznak egy-egy pályázatot, a Fidesz-frakcióra hárul, hogy megszerezzék hozzá a támogatást a központi büdzséből – ez is a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) hallgatólagos mechanizmusa, a szocialisták vagy a jobbikosok nem ülnek a húsosfazék környékén, esélyük se lenne… Milliárdok ugyan nem hullottak Gyöngyös ölébe, de jóval többet kaptak, mint Hatvan, ahol a helyi polgármester összekülönbözött a térség erős emberével, Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselővel, s azóta a Zagyva-parti várost szépen csendben minden fejlesztési listáról lehúznak. Gyöngyös azonban az elmúlt pár évben kapott ötszázmillió forintot a városból Mátrafüredig tartó kerékpárút megépítésére, jutott pénzt a nagy templom száz éve megrongálódott toronysisakjának cseréjére, s az észak-nyugati városrész rehabilitációjára, beleértve a zömmel cigányok lakta, kétes hírű Duranda-telepet. Ez utóbbit a Máltai szeretetszolgálattal közösen vezényelik le, félév múlva indul egy 450 milliós műszaki beruházás is ugyanitt, de nyertek közel 300 milliót a művelődési ház energetikai korszerűsítésére, 580 milliót a régi honvédségi laktanya rehabilitációjára.

Édes teher Gyöngyös számára az M3-s autópálya közelsége: ennek köszönhetően jó néhány nagy cég megtelepedett itt, ám az általuk befizetett iparűzési ad miatt a központi költségvetésből közel egymilliárd forinttal kevesebb normatívát kapnak a kötelező feladatokra. – Nem vagyunk szegény önkormányzat, de annyira gazdag se, hogy ne hiányozzon ez a pénz a fejlesztésekhez – mondja Hiesz György. Pláne, hogy a város jó adóerő-képessége miatt a kistérség is bűnhődik: a társulási szinten működtetett szociális, gyermekvédelmi és kistérségi feladatokra náluk is kevesebb jut.

 Mészáros Lőrinc, akár a farkas

A klasszikus mesében a három kismalacot bekeríteni készülő farkas előbb csak a hátsó két lábát könyörgi be az ajtón, később azonban már a mellsőket is szeretné beljebb tudni. Valahogy így van ezzel Mészáros Lőrinc is, akinek érdekeltségei a Mátrában is szívesen terjeszkednek. A gyöngyösiek már kész tényként kezelik, hogy a Quaestor csődje után az ő ölébe pottyanhat a négycsillagos mátraházi Life Style hotel, s ez sokakat arra ragadtatott beszélgetőtársainak közül, hogy magát a Questor-csődöt sem egyfajta véletlennek, vagy a körülmények szerencsétlen összejátszásának tekintsék. Nemrégiben maga Mészáros Lőrinc ünnepelte meg többek társaságában annak a visontai búzakeményítő gyárnak az alapkő-letételét, amelyet az általa alapított cég épít, s amelyet a kormány 6,2 milliárd forinttal, kiemelt beruházásként támogat. Az egyik részvevő szerint az ünnepélyes eseményen Mészáros Lőrinc akár áthallásosnak tekinthető elszólással azt mondta: a projekt révén „családjaink gyarapodhatnak”. Az üzemben egyébként évi 250 ezer tonna búzát dolgoznak fel hulladékmentesen.

A legnagyobb falat azonban a visontai Mátrai Erőmű Zrt., amelyet közel háromnegyed részben két német cégcsoport birtokol, s a hírek szerint eladni készülnek többségi tulajdonukat. A potenciális vevők között pedig ott emlegetik a Mészáros és Mészáros Kft-t is. Az energiabiznisz sokáig jó üzlet marad, de az erőmű hosszú távú működtetéséhez szakértők szerint több ezer milliárd forintos befektetésre lenne szükség, ezt pedig a mostani tulajdonos már nem akarja „beletolni” az erőművi blokkok korszerűsítésébe. Kérdés, hogy a reménybeli vevő hajlandó lesz-e fejleszteni, vagy pár évig még kiveszi a pénzt az üzemből, utána pedig bezárja, szélnek eresztve a kiszervezett leányvállalatok alkalmazottaival együtt közel 4000 dolgozót. Ez utóbbi intézkedés hatalmas csapás lenne Gyöngyösre és környékére, ennyi állástalant ugyanis nem tudnának hirtelen felszívni az itteni üzemek.

Adómentesség az időseknek
A mátraalji városban harmincezren élnek, s ez a szám az eddigi tendenciák szerint évről-évre csökken. A város éves büdzséje 11 milliárd forint, az idei költségvetést 637 millió forintos hiánnyal tervezték, a múlt évi maradvány terhére. A városnak nincs hitele. A bevételek jelentős része származik iparűzési adóból: 2,8 milliárd forintot szednek be ezen a címen. Egyfajta gesztusként a település száz legnagyobb adózója egy-egy ingyenes parkolókártyát kap az önkormányzattól. Gyöngyösön 2017-ben nem emelték a helyi adók mértékét. A 70. életévüket betöltött lakosoknak semmilyen helyi adót nem kell fizetniük, a vállalkozások a korábbi egymillió helyett ettől az évtől már hárommillió forintig rendelkezhetnek arról, hogy a befizetett helyi iparűzési adójuk ezen részét mire költse a város. A térség két legnagyobb foglalkoztatója a visontai Mátrai Erőmű Zrt. és a gyöngyöshalászi Apollo Tyres gumigyár, de sokan járnak a hatvani Bosch-ba is dolgozni. A munkanélküliségi ráta megfelel a megyei átlagnak: 4,2-4,5 százalék között mozog.

Szerző

Egyházak - Az erszény nem tért meg

Publikálás dátuma
2017.09.21. 07:00
MAGYARPOLÁNY A kálvária 1770 körül készült, a Listner fivérek alkotása. FOTÓ: NÉPSZAVA
Megközelítőleg 450 millió forintot és több mint 120 ezer adófelajánlót veszítettek egyetlen év leforgása alatt a nagy keresztény egyházak.

Ne a külső körülményeket hibáztassuk állandóan, hanem személyesen erősítsük a magunk hitéletét – javasolta Fabiny Tamás evangélikus püspök a keresztény értelmiségiek hétvégi kongresszuson a Parlamentben. Valaki azt mondta – folytatta –, hogy az embernek utoljára a pénztárcája tér meg. Az evangélikus püspök szerint jó lenne, ha a hívek egyházi elköteleződése anyagiakban is megmutatkozna. Érdemes mindenkinek önmagában feltenni a kérdést, „támogatjuk-e eléggé akár anyagilag is a felekezeteinket, vagy csak az államtól, külső segítségtől kérünk támogatást”.

Fabiny püspök elmondta, hogy az egyszázalékos adófelajánlásokról szóló friss kimutatás alapján a nagy keresztény egyházak jelentős veszteséget szenvedtek el az előző évhez képest: akár a felajánlások számát, akár az összeget nézzük. Pedig az adófelajánlások nem rövidítik meg a pénztárcát. Az illető arról dönt, hogy az amúgy is befizetett szja egy százalékával melyik egyházat (a másik egy százalék esetében: melyik civil szervezetet) támogatja.

Csupán minimális időt- és energiát kellett volna áldozni az ajánlások kitöltésére. A csökkenés hátterében ugyanis valószínűleg az áll, hogy az adóhatóság – összességében pozitív lépésként – az eddiginél jóval szélesebb körben készítette el az állampolgárok adóbevallását. Az egyszázalékos felajánlásokról viszont továbbra is mindenkinek magának kellett volna gondoskodnia.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsorsa alátámasztja Fabiny Tamás állítását. A katolikus, a református és az evangélikus egyház támogatottsága is csökkent. A katolikus egyház egyszázalékos bevétele például mintegy 2,6 milliárd forintról 2,2 milliárdra esett. A veszteség a három egyháznál összesen csaknem 450 millió forint és 120 ezer adófizető.
Nem mintha a nagy keresztény egyházakat az anyagi ellehetetlenülés fenyegetné. A Fidesz nehezen követhető módon, de – pénz vagy ingatlanvagyon formájában – rendre milliárdos nagyságrendű különjuttatásokban részesíti a "természetes szövetségesének" tekintett felekezeteket. Az egyszázalékos adatok inkább abból a szempontból lehetnek aggasztók az egyházak számára, amiről Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélt: ha így megy tovább, akkor a hívek mindinkább elvárják majd a "külső segítséget", az állami támogatást. Az anyagi kiszolgáltatottság pedig nyilvánvalóan gyengíti az egyházi autonómiát, erősíti a függőségi viszonyt.

Az egyszázalékos listán előkelő helyen lévő baptisták is visszaestek, de egyik említett keresztény felekezet sem szenvedett el olyan drámai mértékű veszteséget, amilyet a Hit Gyülekezete. Azt, hogy a csökkenés korántsem törvényszerű, a krisnások példája bizonyítja: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége ilyen körülmények között is képes volt növelni – igaz, szerény mértékben – egyszázalékos bevételeit és a felajánlók számát.

Egyszázalékos felajánlásokból azok a vallási közösségek részesülhetnek, amelyeket a parlament (értsd: a Fidesz) „bevett” egyházként ismert el és rendelkeznek úgynevezett technikai számmal. Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség idén sem szerepelt az egyszázalékos adományok fogadására jogosult egyházak listáján. Az Iványi-féle felekezet a mindenben megfelelt a többször módosított egyházi törvény feltételeinek, a parlament ennek ellenére sem állította vissza a közösség egyházi státuszát. És annak ellenére sem, hogy évekkel ezelőtt – más vallási szervezetekhez hasonlóan – Iványiék is pert nyertek Strasbourgban, az emberi jogok európai bíróságán. A magyar parlament mindeddig nem gondoskodott a jogsértő állapot megszüntetéséről.

Szerző

A vízválságra figyelmeztetett Áder János az ENSZ-ben

Publikálás dátuma
2017.09.21. 00:02
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A vízválság előbb sújthat bennünket, mint az elhatalmasodó klímaváltozás - hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök szerdán New Yorkban azon az ENSZ-ben rendezett konferencián, amelyet Magyarország és Dánia közösen szervezett egy "vízbiztos" világhoz szükséges befektetések finanszírozásáról.

 Áder János a Világbank adatait idézve leszögezte: jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve.

"Azt is tudjuk, hogy az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 15 nem valósítható meg megfelelő vízgazdálkodás nélkül" - fogalmazott az államfő. Hozzátette: a fenntartható urbanizáció is csupán vágyálom marad és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül.

Előadásában Áder János kitért Perura, utalva arra, hogy ebben az országban az idén márciusban - hosszú aszály után - annyi eső esett, hogy 150 ezer otthon vált lakhatatlanná, s a természeti katasztrófa olyan óriási károkat okozott, hogy a perui GDP 3 százalékának megfelelő összeget kellett a helyreállításra fordítani.

Afrikában ugyanakkor éppen az a baj, hogy túl kevés az eső - hangsúlyozta az államfő. Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria példáját említve kifejtette, hogy a vízhiány katasztrófához vezetett: milliók éheznek, pusztulnak az állatok és pusztul a termés.

Ázsiában Banglades küszködik túl sok vízzel. "Májusban Bangladesben olyan mennyiségű eső esett, hogy még a monszunhoz szokott vidéken is sok volt belőle: 2 millió tonna rizs esett az esőzés áldozatul, s nem nehéz belátni ennek költségvetési, gazdasági és egyéb következményeit" - mondta Áder János.

Ezután az államfő felvételeket mutatott az öt évvel ezelőtti New Yorkról, amelyet akkor a Sandy hurrikán okozta áradás sújtott, és a pár héttel ezelőtti Houstonról, amelyet a Harvey hurrikán tett tönkre. Felhívta a figyelmet: mindkét esetben megelőzhető lett volna a mérhetetlen kár és veszteség. New Yorkban védműveket kellett volna építeni, ez mintegy 200 millió dollárba került volna, de mivel elmulasztották, a hurrikán pusztításai utáni helyreállításra már 20 milliárd dollárt kellett fordítani. Houston is az átgondolatlan városi fejlesztéseket szenvedte meg. Áder János megjegyezte: mindkét tragédiának fontos tanulságai vannak a jövőre nézve. Elsődleges fontosságúnak nevezte az ésszerű urbanizációt.

Beszédében az államfő feltette a kérdést, hogy mit kell tenni az ésszerű vízgazdálkodás érdekében és miképp kellene finanszírozni azt. Kiemelte az öntözés, a szanitáció, valamint a vízhálózat korszerűsítésének és az árvízi védekezésnek a fontosságát. Leszögezte: mindegyik feladat komoly strukturális beruházásokat és anyagi forrásokat, korszerű megoldásokat igényel.

 Áder János magyar példát hozott a jó árvízi védekezésre. Megemlítette a tizenkét tiszai árvízi szükségtározót, amelyből hat már el is készült. "Drága program ez, az adófizetőknek sok pénzébe kerül, de megtérül" - hangsúlyozta. "Szembe kell nézni a vízkérdés finanszírozásával" - mondta a köztársasági elnök. Világszerte 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente a vízválság elhárítására - tette hozzá.

"Jó ötletek vannak, azok beruházókra várnak" - mondta, majd három magyar ötletet mutatott be: arzénmentesítő készüléket, napelemes vízszivattyút és konténeres szennyvíztisztítót. "Olyan adományozókra van szükség, akiknek fontosabb a társadalom, mint a gyors anyagi megtérülés" - jelentette ki.

Az államfő Ferenc pápa szavait idézve zárta beszédét: Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.

Szerző