Megtartotta utolsó ülését a harmadik Merkel-kormány

Publikálás dátuma
2017.09.20 20:32
Balról jobbra: a szövetségi külügyminiszter Maria Boehmer, Angela Merkel német kancellár, Peter Altmaier vezérkari főnök és Helg
Fotó: /
Megtartotta utolsó rendes ülését szerdán Berlinben Angela Merkel német kancellár harmadik kormánya. A testület a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után is dolgozik majd, ügyvezető kormányként.

Az utolsó, 163. ülésen a többi között határozatot hoztak arról, hogy elfogadják az antiszemitizmussal a kormány felkérésére foglalkozó független szakértői csoport javaslatát, miszerint Németországban a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) úgynevezett munkadefinícióját kell használni az antiszemitizmus jelenségének meghatározásához.

Az antiszemitizmus "a zsidók érzékelésének meghatározott formája, amely a zsidók elleni gyűlöletként nyilvánul meg" - idézte Georg Streiter helyettes kormányszóvivő a kormányülés utáni tájékoztatóján az IHRA meghatározását, amely szerint az atiszemitizmus irányulhat szóban vagy tettben zsidó vagy nem zsidó személyek, illetve tulajdonuk, zsidó közösségi vagy vallási intézmények, valamint Izrael állam ellen. Megnyilvánulhat írásban, képben vagy más formában is, negatív sztereotípiákat alkalmazva, és a zsidóknak negatív karaktervonásokat tulajdonítva.

Az antiszemita megnyilvánulások gyakran tartalmazzák azt a vádat, hogy a zsidók az emberiség elleni összeesküvésen munkálkodnak, és ők a felelősek az emberiséget nyomasztó gondokért.

A meghatározás átvételének ugyan nincs közvetlen következménye, de a kormány várakozása szerint az egységes értelmezési keret hozzájárul az antiszemitizmus elleni küzdelem hatékonyságához - mondta Georg Streiter.

A harmadik Merkel-kormány tevékenységéről elmondta, hogy a 163 ülés közül 159-et Angela Merkel vezetett, négyet pedig Sigmar Gabriel alkancellár. Az üléseken több mint 1900 döntést hoztak, a többi között elfogadtak és a törvényhozás elé terjesztettek 520 jogszabálytervezetet és elfogadtak 209 határozatot.

Az ülések átlagosan 35 percesek voltak, a legrövidebb 10 percig tartott, a leghosszabb pedig 93 percig - mondta a helyettes kormányszóvivő, rámutatva, hogy a kormányülés funkciója nem a tanácskozás, hanem az alsóbb kormányzati szinteken előkészített döntések meghozatala.

A kormány vasárnapi Bundestag-választás után nem ülésezik rendszeresen, de tagjai továbbra is ellátják feladataikat, és a testület a következő kormány megalakulásáig hivatalban marad.

A harmadik Merkel-kormánynak a kancellárral együtt 16 tagja volt. A legtekintélyesebb miniszter Wolfgang Schäuble, a pénzügyi tárca vezetője. Hozzá fűződik az egyik legnagyobb eredmény is, az államháztartási egyensúly visszaszerzése. A német államháztartás a kormány első teljes évében, 2014-ben többlettel zárt, amire 1969 óta nem volt példa. Többlet keletkezett 2015-ben és 2016-ban is, és ez a tervek szerint az idén is megismétlődik.

A kormány legnépszerűbb tagja a vasárnapi Bundestag-választással véget érő ciklusban is a külügyminiszter volt. Ez évtizedek óta jellemző a német kormányokra. A tisztséget az idén februárig a szociáldemokrata (SPD) Frank-Walter Steinmeier töltötte be, aki azóta szövetségi elnökként dolgozik. Utódja az ugyancsak szociáldemokrata Sigmar Gabriel alkancellár, aki a legkevésbé népszerű politikusok közé tartozott, majd a külügyminiszteri pozíció révén a legkedveltebbek közé került. A legtöbb elemző szerint a mindenkori külügyminiszter inkább népszerű, mintsem befolyásos, mert a legfontosabb terület, az EU-politika a kancelláriához tartozik.

A pénzügyminiszter és a külügyminiszter mellett a belügyminiszter, Thomas de Maiziere szerepelt a legtöbbet a nyilvánosságban, az Angela Merkel vezette jobbközép CDU politikusa a ciklus második felében, a nemzetközi migrációs válság elmélyülésével került a középpontba.

 Előfordulhat, hogy a következő kormányban egyikük sem tarthatja meg pozícióját. A belügyminiszteri tisztségre a CDU testvérpártja, a bajor CSU vetett szemet, nemhivatalos jelöltje Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter. A pénzügyminisztériumot sajtóértesülések szerint a piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szeretné megszerezni, ha kormányra kerül. Amennyiben pedig a CDU/CSU az SPD-vel folytatja a kormányzást, meglehet, hogy Sigmar Gabrielnek át kell adnia a helyét Martin Schulz pártelnöknek.

A felmérések alapján a CDU/CSU gyűjti össze a legtöbb szavazatot a vasárnapi választáson, így a kancellári tisztséget 2005 óta betöltő Angela Merkel megalakíthatja negyedik kormányát. A pártszövetség várhatóan 36 százalék körüli eredménnyel végez, gyengül a 2013-ban szerzett 41,5 százalékhoz képest.

Várhatóan az SPD is gyengül majd, 23 százalék körül végezhet, a négy évvel ezelőtti 25,7 százalék után.

A harmadik helyért - amely a többi között egy Bundestag-alelnöki tisztséget és a legbefolyásosabbnak tartott parlamenti bizottság, a költségvetési elnöki tisztségét jelenti - szoros a verseny, a kisebb pártok között minimális a különbség: az FDP, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága egyaránt 9-11 százalék között van, a Zöldek pedig a szavazatok 7-8 százalékát gyűjthetik össze. Más párt várhatóan nem lépi át az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Így leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

A koalíciós tárgyalások nehéznek ígérkeznek, és valószínűleg nem kezdődnek el október 15-ig, az alsó-szászországi tartományi választásokig, ezért Angela Merkel harmadik kormánya várhatóan még legalább másfél hónapig hivatalban marad ügyvezető kormányként.

Szerző
2017.09.20 20:32

Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:06

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A külügyminiszter arról beszélt, hogy véget vetnek az állampolgárság „osztogatásának”, és az oktatási törvényt hozta fel példának, mint ami fontos lehet a magyaroknak.
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban.  Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhaszálását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin. Kifejtette azt is, hogy meg fogják beszélni a kárpátaljai „magyar tevékenység finanszírozását.” Adatai szerint tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást – tette hozzá. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most vizsgáljuk” – közölte. Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat az állampolgárságot illetően, és az ukrán jogrend a kettős állampolgárságért nem ír elő semmilyen büntetést – emlékeztetett Pavlo Klimkin, felvetve új állampolgársági törvény szükségességét.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Szerinte nem csak az állampolgárság osztogatása problematikus, hanem az is, hogy a beregszászi videófelvételen a konzuli munkatárs a magyar állampolgárság eltitkolását javasolja az ukrán hatóságok elől. Ez az ukrán törvények megsértésére irányuló felszólítás ukrán területen – mondta Klimkin. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán tett közzé egy olyan videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az orgánum - közlése szerint - saját forrásból jutott hoza felvételhez .
Témák
Ukrajna
2018.09.21 21:06

Medve támadt egy férfira Csíkszentkirályon

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn jelent meg, a férfi súlyosan megsérült.
Súlyos medvetámadás történt Csíkszentkirályon – közölte Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba a Facebook-oldalán. Mint írta, az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn tűnt fel péntek délután. A medve egy mezőn dolgozó 54 éves férfira támadt, aki súlyosan megsebesült. A férfi a műtét előtti percekben, kórházi ágyon fekve mesélt a támadás körülményeiről:
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:02