Tarlós ismét a gáton

„Szerkesztő úr, kit érdekel az MTI?” – tette fel a kérdést munkatársunknak Tarlós István szerdán, miután szembesítettük azzal, hogy az állami médiát is sikerült félrevezetnie. A főpolgármester ugyanis tegnap szó szerint felolvasta, mit mondott múlt hétfőn az M1-en. „Fel fogom vetni a közgyűlésben – ha csak a Kúria felül nem írja ezt valamilyen jogszabály alapján –, hogy (…) a fővárosi közgyűlés döntsön arról, hogy budapesti ügydöntő népszavazáson dőljön el a Római-part sorsa”. Tarlóst valóban sokan félreértették, elsőként épp az állami média, az MTI ugyanis szeptember 11-én este azt adta hírül: „A főpolgármester kezdeményezi a fővárosi közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről”.

Persze Tarlós nem hibaigazítással, hanem „komoly dolgokkal” kezdte szerdai, rendkívüli Budapestinfóját. Szerinte ugyanis a múlt héten sok értelmetlen újságcikk született a Római ügyében, aminek az az oka, hogy a sajtót csak a gyűlölet és a cinizmus vezérli, a kormányba és a főpolgármesterbe akarnak belerúgni. „Bármit írhatnak, bármibe beleköthetnek, bármilyen hírt eltorzíthatnak, de két dologba ezt ne tegyék meg: a metrófelújítás és az árvízvédelem tárgyában, mert ezek életveszélyesek” – kérte az újságírókat a főpolgármester. Éppen ezért arról is megkérdeztük Tarlóst, ha valóban ennyire életveszélyes ez az ügy, akkor miért várt egy hetet azzal, hogy pontosítsa magát a népszavazás kérdésében. „Külföldön voltam. Igaz, nem túl messze, de nem heccelem magam azzal, hogy ilyenkor is internetezem és keresem a rosszindulatú írásokat” – válaszolta. Tarlós szerint ugyanakkor, ha lenne népszavazás, annak semmi értelme nem lenne, a kérdés is értelmetlen, mert a közgyűlés adott határozatát foglalja magába, annak visszavonásáról kellene dönteni. „Ha erre igennel válaszolnak, az semmire nem kötelezi a fővárost, ugyanazt a határozatot három perc múlva megint megszavazhatják”. Tarlós azt feltételezi a népszavazást kezdeményezők „különböző okokból” nem akarják, hogy a gát megépüljön, a referendummal pedig fél évig el lehet odázni az építkezést. Lehet vitázni a kérdésben, ám Tarlós szerint egy ilyen szakmai ügyben nem mindenki rendelkezik elegendő ismerettel ahhoz, hogy népszavazáson dőljön el a kérdés.

Mindez alátámaszthatja azt, amit a Római lebetonozását ellenzők Facebook-csoportjában egy elemzés boncolgat: csupán válságkommunikációs PR-fogás volt Tarlós bejelentése a mobilgát-népszavazásról, és most, hogy elérte a célját, le is kerülhet a napirendről. Az anyag konklúziója, hogy a kommunikációs szándék a zsidózásba keveredett gátvédők kimentése, a népharag elhárítása lehetett. Mint emlékezetes, a leginkább az árterületre építkezőket képviselő Római-partért Egyesület egy korábbi Facebook-posztban „zsidó értelmiségiként” határozta meg a parti nyomvonal ellenzőit, olyan keretbe helyezve a gátépítést, mintha egy zsidó kisebbségi csoport akarná rákényszeríteni az akaratát a szakmai álláspontot képviselő többségre. Akkor úgy tűnt, hogy az egyesület a nehezen minősíthető akcióval a partvonalon kívülre került. Csakhogy a népszavazási ötlet elvette az ügy élét, ma este ráadásul fórumot tart a zsidózó szervezet, ahol az előzetes tervek szerint Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes lesz az előadó, és be fogják mutatni a mobilgát látványterveit. Vagyis a Római-partért Egyesületet a főváros közreműködésével megpróbálják ismét szalonképessé tenni a nyilvánosság előtt.

Tény az is: a mobilgát kérdését a Fidesz már sokkal korábban, a fővárosi beruházások gyorsításáról szóló 2015-ös törvénnyel eldöntötte, és mostantól ez lesz a hivatkozási alap minden népszavazási, illetve nyomvonal-változtatási kezdeményezés elutasítására. Állítólag készült egy új közvélemény-kutatás is irányított kérdésekkel, ami a korábbi reprezentatív vizsgálatokkal ellentétben a mobilgát népszerűségét fogja majd kimutatni. Nyomás alá fogják helyezni azokat a vízügyi szakértőket is (az egyetemükkel együtt), akik megkérdőjelezték a mobilgát alkalmasságát.

Meghallgatták Kósát

Noha már egy ideje tudható, hogy Kósa Lajos, a Modern Városok programjáért felelős tárca nélküli miniszter lesz, tegnap a parlament gazdasági bizottsági meghallgatásán sem derült ki sok konkrétum a leköszönő Fidesz-frakcióvezető új feladatköréről. Elvileg Kósa Lajos fogja összehangolni az egyes szaktárcák között a megyei jogú városok 2022-ig összességében 3400 milliárd forintot kitevő fejlesztéseit, ám amikor a meghallgatáson ellenzéki képviselők a városfejlesztés egyes szakpolitikai részleteire is rákérdeztek a miniszter olyan felvetésekkel táncolt el az érdemi válasz elől, hogy ő „nem oktatási szakpolitikus”, illetve nem felelős az egészségügyért.

Lapunk kérdésére Kósa Lajos elmondta, hogy továbbra is húsz fős stábbal fog dolgozni, illetve a Miniszterelnökség néhány, megyei városokkal foglalkozó egysége fölött is átveszi az irányítást. Kósa Lajos elmondta: szerinte azért is került át hozzá ez a feladatkör a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánostól, mivel eddig a tervezési szakasz volt, amit még a Miniszterelnökség is el tudott végezni, ám most viszont a megvalósítás következik, ami önálló tárcát igényelt.

Kósa egyébként a meghallgatáson általában is a múltról beszélt a jövő helyett. Amikor például szóba került a súlyosan eladósodott Pécs eset, akkor az elmúlt nyolc évvel ezelőtti elmúlt nyolc évet okolta a csődhelyzetért. Szerinte az akkori szocialista vezetés az Európai Kulturális fővárosi cím elnyeréséért olyan kulturális intézményeket hozott létre, amelyek később fenntarthatatlannak bizonyultak. „A mostani pécsi vezetés nem tudta ezt a folyamatot megállítani” – maszatolta el a nemrég 45,7 milliárd forintos adósságátvállalással kisegített várost már hét éve vezető Páva Zsolt polgármester felelősségét abban, hogy a város hiánya 11 milliárdra szökött fel.

Kósa szürreális pécsi monológja mellett más is utalt arra, hogy a miniszterjelölt kevéssé veszi komolyan a meghallgatást. Amikor például az LMP miniszterelnök-jelöltjéről esett szó, akkor a politikus – nem először – Szél Bernadett helyett Szél Bertalant mondott, majd ezt nem is titkolt derültséggel úgy kommentálta, hogy azért tévesztett, mert régi gyerekkori barátját hívják így.

Raporton a Putyin-ellenesek

Publikálás dátuma
2017.09.21. 07:05
Az egyetem vezetése „fideszes sasfészekké vált”. FOTÓ: Népszava
Aligha lesz baráti hangulatú az a beszélgetés, ahová az orosz elnök egyetemi kitüntetése miatt tiltakozókat rendelték. Az intézmény vezetése ugyanis "fideszes sasfészekké vált".

Fogalmuk sincs, milyen légkörű megbeszélésre számítsanak, de nincs vesztenivalójuk, nem hátrálnak meg, a szakmai presztízsük a legfontosabb – ezt mondták lapunknak oktatók, akiket ma reggelre rapportra hívott a Debreceni Egyetem (DE) vezetése, amiért elhatárolódtak attól, hogy Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet adományoz az egyetem. Sok illúziójuk nem lehet a „,megbeszélés” hangvételéről, az elmúlt négy évben ugyanis gyakorlatilag lecserélődött és "fideszes sasfészekké vált" az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézményének vezetése. Kósa Lajos akkori polgármester előbb Debrecent „holdingosította”, vagyis az önkormányzati tulajdonban lévő cégeket egyetlen cégcsoport, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. alá szervezte ki, majd a holding vezetői az egyetemen is átvették a hatalmat. Egyikük, Bács Zoltán a DE kancellárja lett, a holding korábbi elnök-vezérigazgatója, Mészáros József egy neki kreált kabinetfőnök-főigazgatói posztot kapott, Kotosmann Zoltán, a holding igazgatósági tagja pedig az egyetemi Konzisztóriumba került – írta nemrég a Magyar Narancs. Az egyetem kommunikációs főnöke a fideszes kötődésű helyi televízió korábbi hírigazgatója, M. Tóth Ildikó lett, Pósán László fideszes parlamenti képviselő a történelem tanszéken oktat, felesége, Pósánné Rácz Annamária pedig oktatási igazgató.

Debrecenben helyi ellenzéki politikusok a Népszavának azt mondták: az egyetemnek több, mint kétszer akkora a költségvetése – évi 130 milliárd forint –, mint magának a városnak. Szavaik szerint nem lehet véletlen, hogy épp három debreceni fideszes képviselő, Kósa Lajos, Pósán László és Halász János bábáskodott a hajdúsági városban csak „lex Debreceni Egyetem” néven nevezett törvény megszületése felett. Ez lehetővé teszi, hogy orvosképzéssel foglalkozó egyetemek kórházakat integráljanak. Így került a DE fennhatósága alá a korábban városi és megyei fenntartásban működő, és súlyos adóssággal küzdő Kenézy Kórház Kft. is – sokak szerint ezt az adósságot a hatalmas egyetemi büdzsében már szépen eltüntethetik.

– Sokan csendben vannak. Mások megmagyarázzák, miért nem nyilvánítanak véleményt. Néhányan nyíltan bevallják, hogy gyávák, nem mernek szembeszállni a vezetéssel. S akadnak jó páran, akiknek elegük van, s ezt immár tetteikkel is vállalják – így összegezte az Egyetem egyik oktatója, milyen légkör uralkodik most az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézményében, amely arra készül, hogy díszpolgári címet adományozzon Putyinnak. E döntéstől – mint arról többször írtunk – előbb az Alkotmányjogi, majd a Szervetlen és Analitikai Kémiai, az Analízis és a Fizikai Kémiai tanszék is elhatárolódott. „Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk.” – írták. Szilvássy Zoltán rektor – akit 2013-ban a szenátus akarata és döntése ellenére nevezett ki Balog Zoltán miniszter – a debreceni tévében korábban "néhány szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán hecckampányának" nevezte a tiltakozást. Az Együtt támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a mára behívatott tanszékek munkatársait, s közölték: ha igénylik, számíthatnak a párt jogászainak segítségére.

Szerző