Egyházak - Az erszény nem tért meg

Publikálás dátuma
2017.09.21. 07:00
MAGYARPOLÁNY A kálvária 1770 körül készült, a Listner fivérek alkotása. FOTÓ: NÉPSZAVA
Megközelítőleg 450 millió forintot és több mint 120 ezer adófelajánlót veszítettek egyetlen év leforgása alatt a nagy keresztény egyházak.

Ne a külső körülményeket hibáztassuk állandóan, hanem személyesen erősítsük a magunk hitéletét – javasolta Fabiny Tamás evangélikus püspök a keresztény értelmiségiek hétvégi kongresszuson a Parlamentben. Valaki azt mondta – folytatta –, hogy az embernek utoljára a pénztárcája tér meg. Az evangélikus püspök szerint jó lenne, ha a hívek egyházi elköteleződése anyagiakban is megmutatkozna. Érdemes mindenkinek önmagában feltenni a kérdést, „támogatjuk-e eléggé akár anyagilag is a felekezeteinket, vagy csak az államtól, külső segítségtől kérünk támogatást”.

Fabiny püspök elmondta, hogy az egyszázalékos adófelajánlásokról szóló friss kimutatás alapján a nagy keresztény egyházak jelentős veszteséget szenvedtek el az előző évhez képest: akár a felajánlások számát, akár az összeget nézzük. Pedig az adófelajánlások nem rövidítik meg a pénztárcát. Az illető arról dönt, hogy az amúgy is befizetett szja egy százalékával melyik egyházat (a másik egy százalék esetében: melyik civil szervezetet) támogatja.

Csupán minimális időt- és energiát kellett volna áldozni az ajánlások kitöltésére. A csökkenés hátterében ugyanis valószínűleg az áll, hogy az adóhatóság – összességében pozitív lépésként – az eddiginél jóval szélesebb körben készítette el az állampolgárok adóbevallását. Az egyszázalékos felajánlásokról viszont továbbra is mindenkinek magának kellett volna gondoskodnia.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsorsa alátámasztja Fabiny Tamás állítását. A katolikus, a református és az evangélikus egyház támogatottsága is csökkent. A katolikus egyház egyszázalékos bevétele például mintegy 2,6 milliárd forintról 2,2 milliárdra esett. A veszteség a három egyháznál összesen csaknem 450 millió forint és 120 ezer adófizető.
Nem mintha a nagy keresztény egyházakat az anyagi ellehetetlenülés fenyegetné. A Fidesz nehezen követhető módon, de – pénz vagy ingatlanvagyon formájában – rendre milliárdos nagyságrendű különjuttatásokban részesíti a "természetes szövetségesének" tekintett felekezeteket. Az egyszázalékos adatok inkább abból a szempontból lehetnek aggasztók az egyházak számára, amiről Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélt: ha így megy tovább, akkor a hívek mindinkább elvárják majd a "külső segítséget", az állami támogatást. Az anyagi kiszolgáltatottság pedig nyilvánvalóan gyengíti az egyházi autonómiát, erősíti a függőségi viszonyt.

Az egyszázalékos listán előkelő helyen lévő baptisták is visszaestek, de egyik említett keresztény felekezet sem szenvedett el olyan drámai mértékű veszteséget, amilyet a Hit Gyülekezete. Azt, hogy a csökkenés korántsem törvényszerű, a krisnások példája bizonyítja: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége ilyen körülmények között is képes volt növelni – igaz, szerény mértékben – egyszázalékos bevételeit és a felajánlók számát.

Egyszázalékos felajánlásokból azok a vallási közösségek részesülhetnek, amelyeket a parlament (értsd: a Fidesz) „bevett” egyházként ismert el és rendelkeznek úgynevezett technikai számmal. Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség idén sem szerepelt az egyszázalékos adományok fogadására jogosult egyházak listáján. Az Iványi-féle felekezet a mindenben megfelelt a többször módosított egyházi törvény feltételeinek, a parlament ennek ellenére sem állította vissza a közösség egyházi státuszát. És annak ellenére sem, hogy évekkel ezelőtt – más vallási szervezetekhez hasonlóan – Iványiék is pert nyertek Strasbourgban, az emberi jogok európai bíróságán. A magyar parlament mindeddig nem gondoskodott a jogsértő állapot megszüntetéséről.

Szerző

A vízválságra figyelmeztetett Áder János az ENSZ-ben

Publikálás dátuma
2017.09.21. 00:02
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A vízválság előbb sújthat bennünket, mint az elhatalmasodó klímaváltozás - hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök szerdán New Yorkban azon az ENSZ-ben rendezett konferencián, amelyet Magyarország és Dánia közösen szervezett egy "vízbiztos" világhoz szükséges befektetések finanszírozásáról.

 Áder János a Világbank adatait idézve leszögezte: jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve.

"Azt is tudjuk, hogy az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 15 nem valósítható meg megfelelő vízgazdálkodás nélkül" - fogalmazott az államfő. Hozzátette: a fenntartható urbanizáció is csupán vágyálom marad és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül.

Előadásában Áder János kitért Perura, utalva arra, hogy ebben az országban az idén márciusban - hosszú aszály után - annyi eső esett, hogy 150 ezer otthon vált lakhatatlanná, s a természeti katasztrófa olyan óriási károkat okozott, hogy a perui GDP 3 százalékának megfelelő összeget kellett a helyreállításra fordítani.

Afrikában ugyanakkor éppen az a baj, hogy túl kevés az eső - hangsúlyozta az államfő. Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria példáját említve kifejtette, hogy a vízhiány katasztrófához vezetett: milliók éheznek, pusztulnak az állatok és pusztul a termés.

Ázsiában Banglades küszködik túl sok vízzel. "Májusban Bangladesben olyan mennyiségű eső esett, hogy még a monszunhoz szokott vidéken is sok volt belőle: 2 millió tonna rizs esett az esőzés áldozatul, s nem nehéz belátni ennek költségvetési, gazdasági és egyéb következményeit" - mondta Áder János.

Ezután az államfő felvételeket mutatott az öt évvel ezelőtti New Yorkról, amelyet akkor a Sandy hurrikán okozta áradás sújtott, és a pár héttel ezelőtti Houstonról, amelyet a Harvey hurrikán tett tönkre. Felhívta a figyelmet: mindkét esetben megelőzhető lett volna a mérhetetlen kár és veszteség. New Yorkban védműveket kellett volna építeni, ez mintegy 200 millió dollárba került volna, de mivel elmulasztották, a hurrikán pusztításai utáni helyreállításra már 20 milliárd dollárt kellett fordítani. Houston is az átgondolatlan városi fejlesztéseket szenvedte meg. Áder János megjegyezte: mindkét tragédiának fontos tanulságai vannak a jövőre nézve. Elsődleges fontosságúnak nevezte az ésszerű urbanizációt.

Beszédében az államfő feltette a kérdést, hogy mit kell tenni az ésszerű vízgazdálkodás érdekében és miképp kellene finanszírozni azt. Kiemelte az öntözés, a szanitáció, valamint a vízhálózat korszerűsítésének és az árvízi védekezésnek a fontosságát. Leszögezte: mindegyik feladat komoly strukturális beruházásokat és anyagi forrásokat, korszerű megoldásokat igényel.

 Áder János magyar példát hozott a jó árvízi védekezésre. Megemlítette a tizenkét tiszai árvízi szükségtározót, amelyből hat már el is készült. "Drága program ez, az adófizetőknek sok pénzébe kerül, de megtérül" - hangsúlyozta. "Szembe kell nézni a vízkérdés finanszírozásával" - mondta a köztársasági elnök. Világszerte 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente a vízválság elhárítására - tette hozzá.

"Jó ötletek vannak, azok beruházókra várnak" - mondta, majd három magyar ötletet mutatott be: arzénmentesítő készüléket, napelemes vízszivattyút és konténeres szennyvíztisztítót. "Olyan adományozókra van szükség, akiknek fontosabb a társadalom, mint a gyors anyagi megtérülés" - jelentette ki.

Az államfő Ferenc pápa szavait idézve zárta beszédét: Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.

Szerző

Felcsúti vonatozás - Tiszteletkörök óvatos bírálattal

Publikálás dátuma
2017.09.20. 22:51
Az EP szakbizottsági küldöttsége látszólag jól érezte magát. FOTÓ: Tóth Gergő
Aligha tárt fel meghökkentő tényeket hazai látogatása során az uniós delegáció, így egyelőre az sem derült ki, miért félt annyira a magyar kormány a terepszemlétől. A vizsgálat folytatódik.
FOTÓ: MTI

FOTÓ: MTI

Nemcsak ingyenjegyet kaptak a Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrei a felcsúti kisvasútra a Mészáros Lőrinc vezette üzemeltetőtől: az egyik ellenőrnek még azt is megengedték, hogy vezesse a mozdonyt. A költségvetési ellenőrzési bizottság (CONT) vezetője, a néppárti Ingeborg Grässle a bizottság szerdai, elutazás előtti sajtótájékoztatóján meg is jegyezte: a kolléga igazán örült a ritka lehetőségnek. A kis közjáték is rámutatott arra: tévedett, aki arra gondolt, hogy a Magyarországon három napig uniós nagyberuházásokat vizsgáló EP-bizottság hazai terepszemléjének azonnali és súlyos következményei lesznek.

Grässle a sajtótájékoztatón rendkívül diplomatikus volt: hosszan dicsérte a magyar kormány együttműködési készségét, és bizonygatta, ittlétük teljesen rutinszerű, hétköznapi látogatás volt. Csak itt-ott szúrt be egy-egy óvatos bírálatot. A mintegy kétmillió eurós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasút kapcsán is csak annyit jegyzett meg: „Ez a projekt volt az, ahol nem igazán értettük, hogy a régiófejlesztési programfejlesztés részeként nem lehetett volna helyesebben elkölteni ezt a pénzt”. Ha lehet, még óvatosabb volt az OLAF által már elmarasztalt, Rogán Antalhoz kötődő Budapest Szíve beruházás kapcsán: "a bizottság hazatérve majd átnézi a beruházás adatait". Lapunk kérdésére a képviselőnő erről csak annyit árult el: vannak még lezáratlan kérdések az ügy körül – így a kormány és a Európai Bizottság jelenleg is alkudozik arról, mennyit kelljen az országnak visszafizetnie a 9,9 milliárd forintos uniós támogatásból. Továbbá magyar részről „vitatják” az OLAF állításait – írta körbe Grässle megint csak diplomatikusan azt, hogy a magyar rendőrség ejtette a nyomozást.

"Gyümölcsözőnek" minősítette a képviselőnő Polt Péter legfőbb ügyésszel folytatott tárgyalásait is. Polttal végigvették az összes, OLAF által feltárt itteni uniós pályázati csalást. A német képviselőnő mindössze azt sajnálta, hogy Magyarország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Bár – jegyezte meg Grässle – személyesen az volt a benyomása, hogy Polt Péter maga nem zárkózna el az ötlettől. Újságírói kérdésre elismerte: a tárgyaláson szóba került Polt összeférhetetlensége, illetve fideszes kötődése is, de a képviselőnő szerint erre is kielégítő magyarázatot adott neki a legfőbb ügyész.

„Részben igazuk van, részben még le kell ellenőrizni az állításaikat” – utalt Ingeborg Grässle a magyar korrupcióellenes civil szervezetek több megállapítására, többek között alighanem arra, hogy a magyar közbeszerzések egyharmad egyszereplős. A küldöttség kedden, Polt Péterrel való találkozás után ült asztalhoz a Transparency International, a K-monitor és a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársaival. Ugyanakkor a Grässle a sajtótájékoztatón is megjegyezte, hogy nálunk a legtöbb egyszereplős közbeszerzés, illetve arányaiban Magyarországtól kér vissza a legtöbb uniós támogatást a bizottság, amit végső soron a magyar adófizetőknek kell kifizetniük – mondta Ingeborg Grässle.

A szokásos menetrend szerint a magyar helyszíni szemle után a bizottság néhány hónap múlva készíti el végleges jelentését a látogatásról, ám mint arról írtunk, a CONT csak észrevételeket tehet a Európai Parlament felé.

Emberi jogok: Magyarország a szégyenpadon
Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál. Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.