Elhunyt Szilárd Klára festőművész

Publikálás dátuma
2017.09.21 14:28
Illusztráció: Shutterstock
Életének 97. évében elhunyt Szilárd Klára (Claire Szilard) festőművész, szobrászművész, üvegművész - tudatta a Szilárd Klára Emlékére Alapítvány kuratóriuma.

1921-ben született Budapesten, 1939-ben érettségizett a Veres Pálné Gimnáziumban, de közben 1936-tól Jaschik Álmos szabadiskoláját látogatta. 1940 és 1944 között tanulmányokat folytatott a Gallé Tibor, Sárkány Loránd, Istókovits Kálmán, Koffán Károly és Bernáth Aurél által vezetett szabadiskolában. 1944-ben menekülnie kellett. 1945 és 1951 között Svájcban élt, Genfben szerzett diplomát az Ecole des Beaux-Arts-on. 1951-ben Izraelben telepedett le, ahol először Tel Avivban, majd Ramat Ganban, végül huszonhat évig Jaffán élt és dolgozott.

Színházi díszleteket, monumentális üveg ablakokat tervezett, kivitelezett, festészettel foglalkozott. Izraelben tizennégy zsinagóga üvegablakai az ő tervei alapján valósultak meg. 1986-tól hegesztett vas szobrokat készített. 1991 és 2001 között párizsi műtermében is dolgozott. A nyolcvanas évek második felétől egyre sűrűbben járt Magyarországra, s 1993-ban véglegesen haza telepedett. 1995-től nyaranként Szentendrén dolgozott, ahol utolsó egyéni kiállítását rendezte 2016-ban. Képeit először 1948-ban Genfben mutatta be a nyilvánosság előtt, a tárlatot több mint hetven egyéni kiállítása követett Izraelben, Párizsban, Baselben és több magyarországi helyszínen.

Festményeit, grafikáit, szobrait sűrűn mutatta be magyarországi kiállításokon, s tagja lett minden fontos hazai szakmai szervezetnek. Első hazai kiállítását 1990-ben rendezte a Vigadó Galériában. Kiállításai közül kiemelkednek a budapesti Zsidó Múzeumban, az Ernst Múzeumben rendezett tárlatai. 2004-ben avatták fel a Dohány utcai Zsinagóga Wallenberg udvarán a Holokausztra emlékező nagyméretű üvegkompozícióját.

Munkabírása és művészi teljesítménye általános tiszteletet váltott ki, művészkollégái körében szeretet és megbecsülés övezte. 2002-ben a Magyar Köztársaság Elnökének Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetését nyerte el, 2013-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Életmű Díjasa lett. Búcsúztatására október 16-án, hétfőn 15 órakor kerül sor a budapesti Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temető, VIII. Fiumei út 16-18.).

Szerző

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO