Percenként 120 szívverés - Felkavarja az állóvizet az Oscarért indított film

Ez egy új színészgeneráció kiváló játéka révén magával sodró, ambiciózus, elkötelezett film, amely Cannes-tól Torontóig felkavarta a fesztiválozókat az egész világon. A Percenként 120 szívveréssel Robin Campillo egy kegyetlenül egyetemes és ma is aktuális témáról készített kiváló filmet - idézi a Librarius a francia Nemzeti Filmközpont elnökét, aki azt indokolja, hogy miért ezt a filmet indították a legjobb idegennyelvű alkotásnak járó Oscar-díjért.

A 120 battements par minute a 70. cannes-i fesztiválon elnyerte a Nagydíjat. A sodró lendületű film az Act Up AIDS-ellenes mozgalomnak az alakulását követő első éveiről szól az 1990-es években. A mára országosan ismertté vált egyesületet egy maroknyi, a betegségét addig magányosan élő fiatal alapította azzal a céllal, hogy szembesítse a francia politikát a saját felelősségével az AIDS elleni harcban. Az elszánt csoport egyszerre harcol a halállal, a társadalom, a média és a laboratóriumok közönyével. A film rekonstruálja az egyesület heti rendszerességgel tartott vitamegbeszéléseit és akcióit, amikor például álvérrel teli zacskókkal dobálták meg a döntéshozókat vagy a gyógyszerkutató laboratóriumokat, hogy így kényszerítsék őket az eredményeik megosztására. A közönségsiker feltehetően annak köszönhető, hogy a politikai üzeneten túl mindenekelőtt a mozgalomban meghatározó szerepet játszó aktivisták megindító portréját rajzolja fel, középpontjában egy fertőzött és egy nem beteg fiú szerelmi történetével. A főszerepeket Adele Haenel kivételével ismeretlen francia színészek alakítják- ismerteti a Librarius.