Elűzték a somogyi vadakat

Publikálás dátuma
2017.09.22. 07:18

Veszélyben a világhírű külső-somogyi gímszarvasállomány – legalábbis ezt mondják a vadászok, akik szerint a Siófok-széli területen augusztusban tartott jógafesztivál után eltűntek az erdei vadak a környékről.

„Egyetlen vadnyom sincs, megszűnt a madárcsicsergés a vadászterületünk szívében; ez maradt a hippifesztivál után” – mondja Csomai György, a Balatonkiliti Vadásztársaság elnöke és Guzslován Ferenc, a társaság egyik vadásza. Augusztusban tartották Siófok egy városszéli erdős területén a harmadik Samsara zenei- és jógafesztivált több ezer, zömében külföldi résztvevővel.

,,Igaz, hogy a vadászterület csak egy kis részét érintette a rendezvény, de épp az volt a legjobb rész, és azóta ott egyetlen vadnyomot sem látni. Tudni kell, hogy az őzek csupán pár száz méteren élik le az életüket. Most sátorvasak, emberi ürülék, letarolt terület és súlyos csend fogadja az arra járót. Mint minden vadásztársaságnak, nekünk is kellett kilövési tervet készíteni, amit ha nem tudunk teljesíteni, a hatóság megbírságol bennünket. Kárunk keletkezik, s árbevételünk se lesz, ha nem lövetjük a bikákat” - mondja Guzslován Ferenc.

„Az első két Samsarát a kiliti és a töreki városrész közötti erdőben tartották, egy kilométerrel arrébb, mint idén, ott nem zavarta a vadakat – magyarázza Csomai György. ,,Amikor tudomást szereztünk az idei előkészületekről, azonnal tiltakoztunk, azt kérve: az illetékesek ne adjanak engedélyt a fesztiválra, mert az sértené a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényben foglaltakat. A megyei vadászkamara is megerősítette ezt, leírták, hogy elengedhetetlen volna a külső-somogyi dombvidék világhírű gímszarvasállományának védelme, különösképp a bőgési időszakban. Ekkor még a megyei kormányhivatal alá tartozó vadászati hatóság is hasonlóan nyilatkozott, majd röviddel a fesztivál előtt megdöbbenésünkre levelet kaptunk tőlük, amelyben megtiltották a vadászatot a hippifesztivál idejére. Ekkor még engedélye sem volt a Samsarának, arra a végső pecsétet csak a rendezvény nyitónapján ütötte rá a siófoki jegyző, amikor több ezer résztvevő már tábort vert - tette hozzá.

Hangos zene, villódzó fények, emberek tömege, ez valóban beavatkozás a természetbe, de a fegyverropogás például mennyivel jobb? – kérdez vissza megkeresésünkre Czinkóczky Csaba, a Samsara egyik fő szervezője. Mi csak öt napon át terheltük az erdő egy kis részét, az első két Samsara után is visszajöttek a vadak, remélhetően most is így történik. A mi álláspontunk az, hogy beszéljük meg nyíltan a problémákat és biztosan békésen megférünk ott mi is az év néhány napján – mondja. Hozzáteszi: ők nem építkeznek, nem rombolnak, az övék egy természetközeli, természetszerető közösség, nem hiszik, hogy kárt okoztak volna. A földszerzés körülményeiről is kérdeztük Czinkóczky Csabát, aki szerint alaptalan vádaskodás az egész, üzlettársa elvégezte a szükséges gazda-tanfolyamot, s szabályos adásvétel történt.

A kormányrendelet vadászati hatóságként a jegyzőt egyetlen eljárásban sem jelöli ki – áll abban a közleményben, amit a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal adott ki. Jegyzői hatáskör azonban a rendezvény engedélyezése. Ezt – emlékeztet a közlemény – a Samsara Fesztivál részére a törvényeket betartva, az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulása alapján adta ki a jegyző.

Pikáns előzmények
A Balatonkiliti Vadásztársaság két tagja adta el a fesztiválnak idén helyet adó erdei ingatlanokat a samsarásoknak, a többiek előzetes tudta nélkül. Csomai György szerint a vevő - a főszervezők egyike - nem felelt meg azoknak a feltételeknek, amiket a törvény a földet szerezni óhajtóknak előír. Emiatt az agrárkamara és a helyi földbizottság is elutasította az adásvételi kérelmet, ám másodfokon a siófoki képviselő-testület jóváhagyta. ,,Arra nem is akarunk gondolni, hogy azért, mert az egyik eladó családtagja képviselő" – mondja a vadásztársaság elnöke. ,,Most forduljunk bírósághoz két tagunkkal szemben? Vagy írjunk Semjén Zsoltnak, mint a Vadászati Védegylet elnökének?

Illegális osztálypénz helyett szülői alapítványok

Civil szervezet létrehozását javasolja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, hogy törvényes útra terelje az iskolai hozzájárulást.

Akár tilos, akár nem, osztálypénz márpedig van. Az illegális helyzet megszüntetése érdekében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) azt javasolja az óvodai, iskolai szülői közösségeknek, hogy válasszanak törvényes utat és alapítsanak közhasznú szülői alapítványokat. Keszei Sándor elnök szerint így ,,nem zsebbe menne a pénz", törvényes úton járulhatnának hozzá az intézmények, és az oktatás-nevelés színvonalának emeléséhez.

Az egyesület néhány napja azt sérelmezte, hogy az állami iskolákban már az első szülői értekezleten pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat kértek és szavaztattak meg. "Szedik az osztálypénzt, szervezik a szülőket az iskolai eszközök karbantartására, takarításra, iskolabálok és más rendezvények szervezésére" - panaszolta szülői jelzésekre hivatkozva Keszei, aki szerint mindez jogszabályellenes, hiszen az Alaptörvény is előírja, hogy a közoktatás mindenki számára ingyenes.

"Ez azt jelenti, hogy az ebédpénzen kívül semmilyen indokkal nem lehet pénzt követelni a szülőktől" - reagált nyílt levélben Pukli István (a Tanítanék Mozgalom egykori vezéralakja, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium korábbi igazgatója). Ugyanakkor rámutatott, a kormányzat nem ad támogatást iskolai rendezvényekre, osztálykirándulásra, tanulmányi versenyekre, szalagavató bálra, "inkább stadionokra, lőterekre, túlárazott vizes vb-re költ".

Keszei úgy véli, ha a gyerekek érdekében a szülőknek kell átvállalniuk az állam feladatait, tegyék azt törvényesen. Az alapítvány előnye, hogy számlaképes, így nem fordulhat elő, hogy azért nem kap meg valamilyen támogatást, mert nem tud számlát adni.

Szüdi Jánosnak ugyanakkor vannak kétségei. A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza szerint az valóban jogellenes, ha az osztálypénzt egyszerűen csak egy fiókba elzárva tárolják, nem tudnak vele elszámolni, de a szülők alapítványon keresztül sem tudnák közvetlenül az adott intézményt támogatni, mivel az iskolák már nem önálló jogi személyek, saját költségvetésük sincs. "Egy iskola önmagában akkor sem tud pénzt kezelni, ha alapítvány támogatja. Az csak a tankerületen keresztül lehetséges."

Szerző

Magyar állampolgárság szír egyházi vezetőknek

Állampolgársági esküt tett két szír ortodox egyházi vezető Magyarország iraki főkonzulátusának erbíli képviseletén. Sharaf Saman Matti Sharaf ortodox metropolitát és Azeez Raed Ablahad ortodox püspököt Áder János köztársasági elnök június 12-ei határozatával honosította. Az eskütétel után Sharaf érsek köszönetét fejezte ki az államfőnek, a kormánynak és a magyar népnek "jóságukért, együttérzésükért".

Szerző