Megölték a világ egyik legnagyobb krokodilját (Fotók)

Publikálás dátuma
2017.09.22 13:29
FOTÓK: STR / AFP
Fotó: /
Lelőtték Queensland egyik legnagyobb, 5,2 méter hosszú hím bordás krokodilját - írta a The Guardian online kiadása.

Az óriási hüllőt golyóval a fejében találták meg a queenslandi Rockhamptonban, a Fitzroy folyóban csütörtökön, a rendőrség vizsgálatot indított az illegálisan elpusztított állat ügyében.  A közeli Koorana krokodilfarmra szállították a tetemet, ahol a boncolás után eltemetik.

John Leaver, a farm gazdája szerint az elmúlt húsz-harminc évben nem találkoztak ötméteresnél nagyobb krokodillal. "Lehet, hogy a vadonban lőttek hosszabbat, amiről nem tudunk, de emlékeim szerint ez az elmúlt három évtized legnagyobb krokodilja" - mondta pénteken Leaver. Hozzátette: "valaki valószínűleg nagyon megijedt", azért lőhette le az állatot.

Michael Joyce, a queenslandi környezetvédelmi minisztérium egyik vezetője szerint lehetséges, hogy a környék hím krokodiljai között hatalmi harcok törnek ki, bár ez nem jelenti azt, hogy az emberekkel szemben is agresszívebben viselkednek, "nem árt vigyázni".

A világ legnagyobb, fogságban tartott krokodilja az 5,48 méter hosszú Cassius nevű hím, melyet harminc éve fogtak be az Északi Területen, jelenleg Queensland északi részén, egy Green Island-i farmon él. A világcsúcstartó egy 6,16 méteres Fülöp-szigeteki, Lolong nevű krokodil volt, amíg 2013-ban el nem pusztult.

Szerző
2017.09.22 13:29

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ Pete Saloutos
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.
A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.
2018.08.21 17:48

Elmaradt a fieszta Athénban

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ IAKOVOS HATZISTAVROU
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.
2018.08.21 17:48