Kalitkába zárva

Publikálás dátuma
2017.09.23. 07:46
A király Szalma Tamás és Bánk Mátray László együtt az üvegkalitkában. FOTÓ: Eöri Szabó Zsolt
Kis térben élőzenével, sok szenvedéllyel, látványos képekkel, némi ideologikus hangsúllyal rendezte meg a Bánk bánt Vidnyánszky Attila a Nemzetiben.

"Lehet-e szépen elmesélni egy történetet? Meddig lehet elmenni? Bármeddig" - hangzik el a Bánk bán elején a Nemzetiben. Még a darab címét is bemondják és a szerzőjét, hogy tudjuk, ők bizony ezt a történetet szeretnék szépen elmesélni. Vidnyánszky Attila nem először rendezi Katona József Bánk bánját, a minap a dráma operaváltozatát vitte színre, előtte pedig már a mostani Nemzeti épületében is megrendezte, csakhogy akkor a nagyszínpadon, most jóval intimebb térbe helyezte a cselekményt, a színház Gobbi Hilda Színpadára. Az ötlet hatásos, közel vannak hozzánk a szereplők, benne vagyunk a drámában. Ráadásul már a legelején szól a zene, méghozzá élőben, a Kaposvári Egyetem harmadéves osztályának tagjai játszanak, végig aktívak, a király udvar tagjait, a zendülők egy részét is ők alakítják nagy energiával.

Vidnyánszkyt úgy látszik inspirálják a fiatalok, ugyanebben a térben rendezte meg egyetemistákkal korábban a Psychét. Abban az előadásban is sok volt a szenvedély és az erotika, ez igaz a mostani Bánk bánra is. Vidnyánszky lefejtette a műről a pátoszt, a valódi viszonyok, az okok és indítékok érdekelték és ez utóbbi rendezéseit figyelve kellemes meglepetés. Bár itt is erősek a képek (díszlet és jelmez:Olekszandr Bilozub). A remény színházáról már abszolút nem beszélhetünk, helyette vér és reménytelenség ömlik a néző képébe. Több jó megoldás teszi összességében élvezhetővé az estét. Biberach mint egy dj keveri a zenét és a szálakat. Horváth Lajos Ottó pedig ezt kiválóan csinálja. Cselt vet, elárul, behízeleg, majd tönkretesz, mint egy mai hivatásos politikus. Az első részben főszereplővé is válik. Mint ahogy egészen sokrétűen bomlik ki Melinda elcsábítása. Megjegyezhető képekkel, a szenvedély minden erkölcsi és morális gátat elsöprő erejét érzékletesen megmutatva. Melinda (Söptei Andrea) belesétál a csapdába, a gyalázat pedig itt nem fekete-fehér. Ottó (Farkas Dénes), aki egyébként Falco: Rock me Amadeusát is elrappeli, a szenvedély másik oldalát, vagyis a másikat mindenáron elfoglalni, birtokolni akaró oldalát mutatja. Zenékben nincs hiány a Beatlestől a Járom az utamig nagy a kínálat. Sőt az Erkel-opera Hazám, hazám áriáját is bejátsszák, de Bánk szól, hogy ezt most ne...

Mátray László Bánk bánja sokáig óriási, földig érő kabátban egyfajta árnyként bolyong a térben. Mindent lát, mindent hall és a látottak súlyától fokozatosan omlik össze. Nem szeretne hinni a szemének, de aztán bedarálódik a morális zűrzavarba. Erős hangsúlyt kap az előadásban az idegenek jelenléte, akik bordélyt csinálnak a királyi udvarból. Elnyomják, tönkreteszik a jobb sorsra érdemes magyarokat. Van ennek egy kis áthallása, de most Vidnyánszky ezt nem erősíti fel annyira, nem szakítja ki az előadásból, benne hagyja Katona szövegében. Udvaros Dorottya Gertrudisként nagyon elemében van. A nőiség, sőt a női vezető szinte minden tónusát, minden színét eljátssza. Hol zsarnok, máskor kerítő, manipulátor, vagy csupán szenvedélyes érző nő. Az előadás végén, akárcsak az elején a király II. Endre (Szalma Tamás) és Bánk egy üvegkalitkába zárul be, ami tele van vérrel. Az árulás, a züllöttség, a cselvetés, a reménytelenség bűnjeleivel.

Info: Katona József:Bánk bán, Nemzeti Színház, Rendező: Vidnyánszky Attila

Szerző

Fabergé-ezüstkéseket találtak

Publikálás dátuma
2017.09.23. 07:41

Carl Fabergé által készített ezüstkések kerültek elő Lengyelországban , a történészek legnagyobb megdöbbenésére, akik azt hitték, hogy a kések már száz éve megsemmisültek. Az 1917-es oroszországi forradalom után ugyanis a hajdani arisztokrácia és az orosz ortodox egyház vagyontárgyai köztulajdonba kerültek. A kézzel készített arany- és ezüst evőeszközöket, tányérokat és serlegeket beolvasztották.

Szerző
Témák
Mozaik Mozaik

May nem írt történelmet

Publikálás dátuma
2017.09.23. 07:35
FOTÓ: MAURIZIO DEGL'INNOCENTI / POOL / AFP
Theresa May a Brexit-tárgyalások sikerének felelősségéről beszélt Firenzében, kifejtve egy kétéves átmeneti időszak tervét és hódolva a szigetországban élő EU-állampolgárok jelentősége előtt.

Theresa May “életének legfontosabb beszédeként” harangozta be a brit sajtó a hatalmas csinnadrattával előkészített firenzei beszédet. A Medicik, Galilei és Macchiavelli történelmi városában a konzervatív vezető a Santa Maria Novella római katolikus templom közelében, de annak pompáját nélkülözve próbálta meg olasz üzletemberek előtt ötezer szavas programmal megtörni az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalásokban kialakult patthelyzetet. A 61 éves politikus a kapcsolatok ambiciózus jövőképét vázolta fel, ismételten érzékeltetve, hogy a “világ szeme rajtunk van”, mindkét félnek igyekeznie kell a legjobb eredményre jutni a megbeszélések során, mint ahogy a végső megállapodás sikere is közös érdek. A beszéd első, magasztos részében annak a reményének adott hangot, hogy “amikor majd az európai történelemnek ezt a fejezetét írják meg, nem a különbségekre, hanem a víziónkra, nem a súlyos kihívásokra, hanem az azok leküzdése közepette tanúsított kreativitásunkra fognak emlékezni, és a lényeg nem egy befejezett kapcsolat, hanem egy új partneri viszony lesz”.

Theresa May túllépett ez év januárjában a londoni Lancaster House-ban tartott programbeszédén, noha mint mondta, “az abban foglalt tárgyalási célok változatlanok”. Ennek híres csattanója az volt, hogy “inkább semmilyen megállapodás ne legyen, mint egy rossz”. Felszólította az európai vezetőket, hogy egyezzenek meg egy “bátor és becsvágyó” gazdasági együttműködésben, amely eltérne mind a szabadkereskedelmi egyezménytől, mind az EU és Kanada közötti, átfogónak tekintett modelltől. A kormányfő már felszólalása első részében foglalkozott az Egyesült Királyságban dolgozó EU-állampolgárok jövőjével. A lehető legmelegebb szavakkal mondott köszönetet a nemzetgazdasághoz való hozzájárulásukért, és biztosította őket afelől, hogy “értékeli őket és azt szeretné, ha a Brexit életbe lépése után is itt maradnának”. A felszólalásban, melynek a kormányban uralkodó torzsalkodások miatt felbecsülhetetlen jelentősége lehet Theresa May politikai túlélésében, a tory politikus beismerte, hogy 2019. március végéig nem lehet megteremteni a kilépés minden feltételét. Ezért kétéves “implementációs időszak” tervét jelentette be az üzleti élet és az egyének megnyugtatására. Ez alatt az idő alatt működik még az egységes piac és vámunió, az EU-állampolgárok pedig szabadon mozoghatnak, munkát vállalhatnak a szigetországban, vagy akár távozhatnak innen, ám regisztrációs rendszer fog életbe lépni. A félreértések eloszlatására közölte, hogy az Egyesült Királyság “tiszteletben fogja tartani kötelezettségét” és az átmeneti időben hozzá fog járulni az Unió költségvetéséhez”. Ha számot nem is említett, az első média-gyorsreakciók szerint ez két év alatt 20 milliárd eurót jelenthet.

Akár már hétfőn kiderülhet, elérte- e célját Theresa May, hiszen akkor kezdődik a Brexit-tárgyalások következő fordulója.

Még inkább aggódik a főtárgyaló

Michel Barnier, az EU főtárgyalója “konstruktív szelleműnek” nevezte Theresa May firenzei beszédét péntek este kiadott közleményében. A francia politikus előrelépésnek nevezte a brit kormányfő bejelentését a szigetországban dolgozó EU-polgárok jogainak tiszteletben tartásáról, ugyanakkor leszögezte, hogy konkrét tárgyalási álláspontot vár Londontól. A testület nevének említése nélkül világossá tette, hogy a tagállamok továbbra is az EU Bíróságát tekintik az uniós munkavállalók jogvédelmét ellátó legfőbb joghatóságnak. Barnier közölte: az EU meg fogja vizsgálni, hogy a pénzügyi elszámolásról született brit javaslat magában foglalja-e az Egyesült Királyság valamennyi kötelezettségvállalását. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a May által javasolt átmeneti időszakban az együttműködés minden területén az uniós szabályozásnak kell érvényesülnie. Megismételte azt is, hogy addig nem kezdődhetnek megbeszélések a jövőbeni viszonyról, amíg nem rendezik a kilépés feltételeit. Az uniós főtárgyaló reményét fejezte ki, hogy a Brexitről szóló tárgyalássorozat jövő heti fordulójában London pontos magyarázatot ad a kérdésekre.

“May kormányfő nem tette világosabbá a brit álláspontot. Jobban aggódom, mint eddig. Az óra ketyeg, az idő gyorsabban rohan, mint azt Londonban gondolják” — írta Manfred Weber, a kereszténydemokrata Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője a firenzei beszéd elhangzása után a Twitteren. - Halmai Katalin (Brüsszel)