Káldor-díjat kapott a neves közgazdász

Romhányi Balázsnak ítélte oda idén a Káldor-díjat a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika és Makroökonómia tanszékeinek kilenc tagú zsürije, titkos szavazással. A díjat minden évben az a közgazdász nyeri el, aki munkájával hozzájárul a gazdasági problémák megoldásához.

Romhányi, aki jelenleg a Közép-Európai Egyetem professzora, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője, 1991-ben végzett a Corvinus Egyetemen, majd a London Scool of Economiston folytatta tanulmányait. Dolgozott a jegybanknál, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseleténél, illetve a Pénzügyminisztérium költségvetési főosztályán. Az ő nevéhez is fűződik a Költségvetési Tanács Titkárságának felállítása, ám azt 2011-ben felszámolta a Fidesz-kormány, s ezt követően alapította meg a jelenleg is működő, független KFIB-t.

A Lord Nicholas Kaldor (Káldor Miklós) magyar származású cambridgei közgazdász professzorról elnevezett, 1999-ben alapított díj idei kitüntetettje előadásában egy módszertani problémáról fejtette ki véleményét, az úgynevezett alappálya alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. Egy-egy későbbi gazdasági, költségvetési, közpolitikai beavatkozás értelme, hatása úgy mérhető, ha felvázoljuk mi történne a lépés megtétele nélkül, a már kihirdetett törvények, intézkedések változatlanságát feltételezve. Az alappályák azonban a hazai gazdaságpolitikából jelenleg hiányoznak - jelentette ki a díjazott.

A mai magyar költségvetési politika többnyire csak rétegízléseket elégít ki - folytatta. Az alappálya intézményét viszont sok területen lehetne használni, a makrogazdasági folyamatok véleményezéséhez éppúgy, mint a roma integráció vagy a születésszám alakulásának értékeléséhez. Az elmúlt több, mint két évtizedben a költségvetési törvényeket, vagy a kormányzati stratégiákat legtöbbször alappályák figyelembe vétele nélkül fogadták el.

A példaként hozott roma stratégia esetében a kormány az alappálya modellt egy helyzetértékeléssel, az adott szituáció leírásával helyettesítette, kiemelve, hogy mi a kívánatos cél, melyek a beavatkozási területek, intézkedési javaslatok. A gond ezzel az - sorolta Romhányi -, hogy a 2011-2021-es időszakra szóló roma stratégiáról 2017 második felében nem lehet tudni, hogy hol kellene most tartania ennek a programnak.

Ugyancsak jól példázza az alappálya hiányának következményeit a születésszám alakulásának megítélése. A Központi Statisztikai Hivatal arról készített felmérést 2010-ben, hogy hány első, második, harmadik és további gyermek született. Az Orbán kormány több száz milliárd forint adófizetői forintot költött a családtámogatási rendszer átalakítására, a népesedés stratégiára már 2015-ig is. A két évvel ezelőtt publikált adatok szerint szinte minden gyermekszám esetén alig tapasztalható elmozdulás, míg a sokat propagált három gyermekes családmodell hatására mintegy 1500-al több harmadik gyermek született 2015-ben, mint 5 évvel korábban. Az alappálya modell híján nem tudni, mennyivel több gyereknek kellene lennie, így az sem derül ki, hogy ez az 1500 többlet születés eredmény, vagy kudarc - emelte ki a közgazdász.