Részleges szenátusi választásokat tartanak Franciaországban

Publikálás dátuma
2017.09.24 13:18
Emmanuel Macron FOTÓ: LUDOVIC MARIN / POOL / AFP
Fotó: /
Megkezdődtek a részleges szenátusi választások Franciaországban, amelyeken a parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választanak meg hat évre.

A megyeszékhelyeken rendezett közvetett voksoláson a 162 ezer önkormányzati képviselőből álló elektori testület érintett tagjai, mintegy 75 ezren vesznek részt, akik várhatóan továbbra is a jobboldalnak adnak többséget a területi közösségeket képviselő szenátusban, így a parlamenti erőviszonyok nem változnak. 

A gyéren lakott megyékben, amelyeket csak egy vagy két szenátor képvisel a felsőházban, egyszerű többségi szavazást rendeznek. Az első fordulót délelőtt fél 9 és 11 óra között, a másodikat pedig délután fél 4 és fél 6 óra között tartják. A népesebb megyékben, ahol három vagy annál több szenátort választanak, egyfordulós, arányos választási rendszer van érvényben, a voksolást reggel 9 és délután 3 óra között rendezik a prefektúrákon.

Miután a legutóbbi, 2014 márciusi önkormányzati választást a jobboldal nyerte meg, és az elmúlt négy hónapban jelentősen csökkent Emmanuel Macron államfő népszerűsége, várható, hogy a többségében jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép Köztársaságiakat juttatják többséghez. A köztársasági elnök 2016 tavaszán alakult pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelenleg egyetlen önkormányzati képviselővel sem rendelkezik.

Az LREM-nek jelenleg alig 29 szenátora van, többségében olyan, a korábban kormányzó szocialisták színeiben megválasztott politikusok, akik a májusi elnökválasztás után csatlakoztak Macron pártjához. Francois Patriat, az LREM szenátusi frakcióvezetője szerint az a cél, hogy a csoport legalább 50 fősre növekedjen a szenátusi választásokon.

A jobbközép Köztársaságiak 143 hellyel rendelkeznek a szenátusban, és csak 37 százalékuk körzetében tartanak most választást, tehát biztos, hogy a jobboldal 89 helyet megőriz és a legerősebb csoport lesz, de a Macront támogató jobboldali szenátorok külön frakciót alakítanak majd.

A 86 szocialista szenátor körzete közül 46-ban lesz tisztújítás, a 18 tagú kommunista csoportnak pedig 16 körzetében választanak új szenátort.

Az eredmény fontos jelzés lehet Emmanuel Macron számára, miután tükrözni fogja az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzásra. A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő többségben. A szenátus azonban lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző javaslatok parlamenti elfogadását.

Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása. A nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagja háromötödének támogatására, azaz legalább 555 voksra van szüksége a köztársasági elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Emmanuel Macron 2018 nyaráig jelentős intézményi reformokat (a képviselők számának csökkentését, a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság megszüntetését) is ígér, amelyeket csak alkotmánymódosítással tud megvalósítani. Kellő számú szavazat hiányában a népszavazás lehet a másik megoldás az államfő számára. Emmanuel Macron már jelezte, hogy parlamenti támogatás hiányában referendumra bocsátja a javaslatait.

Szerző
2017.09.24 13:18

Gyümölcsösben esett áldozatának egy hargitai medve

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:36
Illusztráció
Fotó: AFP/
A sérült férfi tehenét akarta hazahajtani, mikor szembekerült az állattal. Esélyes, hogy kilövik a támadó medvét.
Ismét emberre támadt egy hargitai medve kedden - írja Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösségi oldalán. A támadás Kobátfalván történt: az áldozat a faluhoz közel eső gyümölcsösből akarta hazahajtani a tehenét, amikor találkozott az állattal.
"A medve harapdálni kezdte, ő pedig rúgással védekezett, így sikerült megmenekülnie, majd vérző sebekkel szaladt el"
- részletezi az esetet Borboly. A 40 éves férfit a székelyudvarhelyi kórház fertőző osztályán látták el, innen a csíkszeredai kórház fertőző osztályára szállítják megfigyelésre, sérülései miatt nem tud dolgozni. Már készül a szükséges dokumentáció a medve kilövése érdekében Borboly azt reméli, a helyzet a csíkszeredai esethez hasonlóan végződik majd.
2018.08.21 19:36

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27