Kurdisztán nagy napja

Nem kétséges az igenek győzelme a mai kurd referendumon. A független állam létrehozása mégsem lesz sétagalopp.

Nemzetközi intelmek és aggodalmak, a szomszédos államok és Bagdad fenyegetése ellenére ma megrendezik a függetlenségről szóló referendumot az iraki kurdok. Az autonóm régióban már napok óta ünnepelve készülnek a nagy napra, a külföldön élő kurdok pedig már pénteken elkezdték leadni voksaikat. A kurd központi választási iroda szerint nagy számban éltek választójogukkal a külföldiek, oly mértékben, hogy a rendszer össze is omlott első nap a nagy terheléstől. Részvételi arányokat azonban még nem közöltek, de az ismert, hogy a külföldön élők soraiban is igen magas a kurd független állam igényének támogatása.

A nemzetközi közösség mindeddig csak aggodalmait fejezte ki, Irak szuverenitása és területi integritása, stabilitása megőrzésének prioritását hangsúlyozva. Az Egyesült Államok a referendum elhalasztására kérte a kurdokat, az Európai Unió is jelezte, nem támogatja a kurd függetlenedési törekvéseket. Egyetlen állam, Izrael állt ki csupán a referendum jogossága és jelezte, kész elismerni a független Kurdisztánt. Európa vezető tartózkodnak az állásfoglalástól, Emmanuel Macron francia elnök szólalt meg csupán a kérdésben, közölve, hogy nem ellenzi a referendumot.

A bagdadi parlament még múlt héten egységesen elutasította a kurd lépést, a bagdadi kormányzat az ENSZ javaslat nyomán tárgyalást sürget és egyértelművé tette, minden lehetséges eszközzel megvédi az ország területi egységét. A kurd lépés valóban alkotmányellenes, ahogyan azt Bagdad is hangsúlyozza. Erbíl nem zárkózott el a tárgyalásoktól, múlt héten is delegációt küldött Bagdadba, de következetesen állította – a referendumot ügydöntőnek, vagyis eredményét kötelező érvényűnek tartja, a tárgyalásokat majd az eredmény ismeretében fogják folytatni.

A Bagdad és Erbíl közötti feszültséget még tovább szítja, hogy Kurdisztán parlamentjének határozata értelmében nem csak az autonóm régió hivatalos határain belül, hanem az olyan területeken is megtartják, amelyek a terroririzmus elleni háborúban elért kurd sikerek eredményeképpen gyakorlatilag a kurd hadsereg felügyelete alá került, lakossága vegyes, a kurdok mellett arabok és türkmének is lakják és Irak legnagyobb olajmezői találhatók itt. Mindenekelőtt Kirkukról és térségéről van szó, amelynek megszerzése létfontosságú a majdani független kurd állam gazdasági önállósága szempontjából, ám fölöttébb nagy csapás lenne az iraki gazdaságra nézve.

Hogy az iraki központi, az ország egységének megőrzését célzó elképzelésekbe belefér-e a katonai beavatkozás, még nem tudni, de a nemzetközi közösség nem alaptalanul tart egy újabb térségbeli polgárháborútól. Bár a fegyveres konfliktus kitörését minden bizonnyal akadályozza az amerikai vezetésű, mintegy 60 ország támogatásával a térségben állomásozó katonai szövetség jelenléte, s az, hogy ennek a koalíciónak a kiképző és más speciális háttérfeladatokat ellátó egységei a kurd régióban, s annak fővárosában is jelen vannak a kurd hadsereg, a Pesmerga támaszaként és szövetségeseként.

A környező, nagy számú kurd lakossággal rendelkező országokban is, Iránban, Törökországban és Szíriában nyilván attól tartanak, hogy az iraki kurdok függetlenedése az első lépés lehet az egységes kurd állam megalakulása felé, saját területükért aggódnak. A szír kormányzat saját háborújával van elfoglalva, de Bagdad, Ankara és Teherán már bejelentette, amennyiben az iraki kurdok nem hajlandóak lemondani a függetlenségi törekvéseikről, abban az esetben a három ország szankciókat fog bevezetni velük szemben.

Szombaton a török parlament meghosszabbította iraki hadműveleteinek mandátumát és még aznap újabb csapást mért állítólag a kurdisztáni területen lévő PKK állásokra. Emellett a török hadsereg megerősítette jelenlétét az iraki határon fekvő Habur átkelőhely térségében. Vasárnap az iráni hadsereg harci játékokba kezdett az iraki kurd határ közelében. Hivatalos közlés szerint az 1980-1988-as Irak-Irán közötti háború kezdetére emlékeznek, de amint a Reuters is hírt adott róla, a megemlékezésre komoly harci arzenált vonultatott fel Teherán.

Ankara kettős játéka

Az Iszlám Állam elleni háború során az iraki kurd autonóm tartomány sok tekintetben gyakorlatilag függetlenedett Bagdadtól. Mindenekelőtt energetikapolitikailag, a tartomány a közel-keleti olajpiac legújabb önálló szereplőjévé vált. Miután a terrorcsoport meghódította az Irak középső részén lévő olajmezőket, az ország olajpiacát kettévágta, Kurdisztán pedig önálló kereskedelembe kezdett és nem fizette tovább a központi kormányzatnak a korábbi különadót olajkitermelése után.

A régióban a török gazdasági érdekeltség a legerősebb. A török kormány 2015 júliusában megnyitotta kereskedelmi kikötőit a kurdisztáni olajexport számára, ami nagymértékben hozzájárult az erbíli kormányzat megerősödéséhez, önállóságának kiépítéséhez.

Magyar érdek Irakban és Kurdisztánban

Magyarország érdekei Irakban és a kurdisztáni régióban elsősorban gazdaságiak, ezen belül energiapolitikaiak, és természetesen biztonságiak. A biztonságpolitika.hu magyar biztonságpolitikai szakportál 2016-os helyzetjelentése szerint a mai Irak területén 10–12 magyar kis- és középvállalat van jelen, de a gazdasági kapcsolatok motorja azonban egyértelműen a MOL, amely 2007-ben az első olajvállalatok között jelent meg Kurdisztánban.

A Mol 2014 június 1-én vagyis épp az Iszlám Állam kalifátusának kikiáltása előtti napokban nyitotta meg új regionális irodáját a kurdisztáni fővárosban, Erbílben. A magyar cégcsoport helyi leányvállalata a Kalegran 2007-ben írt alá termelés-megosztási szerződést a regionális kurd kormánnyal a 889 négyzetkilométeres Akri-Bijeel kutatási blokkra, amelyben 80 százalékos részesedéssel rendelkezett és operátora, azaz a kutatások irányítója volt. Bár 2015-ben rekordot döntött itt a kitermelés, az év végén a kedvezőtlen hozambecslések miatt mégis beszüntette tevékenységét ebben a blokban. Maradt azonban a 20 százalékos MOL részesedés a Shaikan Blokkban, ahol a hozambecslések is kedvezőek.

A Magyar Honvédség 2015. júniusától az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció részeként teljesít ismét szolgálatot Irakban. Egy 150 fős kontingens jelen van a 2015 január óta működő német–olasz vezetésű erbíli kiképzőközpont felelősségi területén is és részt vesz a Pesmerga nemzetközi képzésében.