Jószág helyett parlagfű

Publikálás dátuma
2017.09.25 07:22
Már csak a sokat megélt „kilenclyukú” a régi. Sok újgazdának nem érték a környezet védelme. FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
A Strasbourgi bírósághoz fordul több hortobágyi gazda is, mert a Kúria is helybenhagyta a sokat vitatott földpályázat eredményeit. Évtizedek munkája megy kárba.

Semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg a napokban a Kúria a Hortobágyi Nemzeti Parkban (HNP) óriási vihart kavart földhaszonbérleti pályázatok elbírálásakor. A döntés nem okozott nagy meglepetést, csak a vérmesebbek remélték, befolyásolja a bírói határozatot, hogy még az Európai unió csalás elleni hivatala is több kivetnivalót talált a döntésekben. Annak ellenére sem marasztalta el a legfelsőbb bírói szerv a nemzeti park felelőseit, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) korábbi vizsgálata megállapította, hogy legalább 14 esetben fel kell bontani a 2014-ben kötött földhaszonbérleti szerződéseket és az érintett földeket újra kell pályáztatni. Ezenkívül 428 nyertes pályázatból 92 esetben tett észrevételt, az 590 haszonbérleti szerződés közül pedig 112-őt kifogásolt a Kehi.

A Kúria szerint azonban a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződések megkötésénél.

Tudatosan úgy alakították ki a pályázati rendszert, hogy "szabályosan, jogszerűen" lehessen a haveri körnek átjátszani a haszonbérleteket, hiszen ha olyan a törvény, hogy ellophatom a szomszéd krumpliját, akkor a bíróság sem ítélhet el - jegyezte meg lapunk érdeklődésére Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. A gazdák egy csoportja nem nyugodott ebbe bele és az alkotmánybírósághoz fordul, de emellett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is készül egy beadvány. A kormányzat ugyanis felszámolta az előhaszonbérleti jogot. Így több ezer hektár legelőtől fosztották meg a gyakran évtizedek óta a területet rendben tartó gazdákat. Az ellenzéki politikus azért is nevezte felháborítónak az ügyet, mert semmilyen következménnyel nem járt, hogy egyesek hamis állatlétszámot jelentettek be, de akadt néhány jogerős bírói megrovás fiktív lakcím bejelentés miatt is. Gőgös tudomása szerint ezektől az új bérlőktől sem vették vissza a területet. Eddig egy olyan bérlő adott vissza legelőt, aki évek óta Nagy-Britanniában él és egy polgári per hatására inkább lemondott a területről. Akadnak persze debreceni, nyíregyházi, budapesti "állattartók" is, és lehetett néhány tucat kacsával, vagy sertéssel is több száz hektárnyi legelőhöz jutni. A nyertesek között található volt bankártól fideszes polgármesterig, ügyvéd, műkörmös, fodrász, csak juhász, szarvasmarha tartó alig - panaszolták a helyi gazdák. Akár ezer hektár is lehet, ahol évek óta nem járt állat, bár az is szakmai nonszensz, hogy a kiírás szerint 2 év alatt kell beállítani a jószágot legeltetni, miközben ennyi idő alatt tönkremehet a legelő - tette hozzá Gőgös Zoltán.

Sokan féltek, hogy éhen vesznek az állataik, vagy áron alul el kell adniuk a jószágot - említette a Népszavának Mavranyi Zsigmond, berettyóújfalui juhász. Erre csak azért nem került sor, mert jó néhány új bérlő, nem is titkolta, hogy csak a hektáronként 160 ezer forintos uniós támogatás miatt pályázott és nincs is szándékában állatokkal bajlódni. Ezek közül viszont többen is hallgatólagosan megengedték, hogy a régi bérlők legeltethessenek a volt területükön.

Mavranyiéknak nem volt ilyen szerencséjük. A 415 birkájával és nemzedékek alatt felhalmozott tudásával harmadszori nekifutásra 30 hektárt nyert a pályázaton, ami messze nem elég ennyi jószágra, ennek legalább a hétszeresére lenne szüksége. Másik két hoppon maradt gazdával polgárjogi társaságot alakítottak, de a hasonló bennfentes társaságokkal ellentétben nem nyertek. Ráadásul az új bérlő, aki Mavranyiék volt területét elnyerte, még úgy sem engedi legeltetni a juhászt, hogy fizetne érte. Az elmúlt három évben nem ellethetett a gazda, mert legelő híján a vemhes anyajuhok elhullottak volna.

Az indulatok nem csillapultak, de egyre kevesebben mernek a nyilvánosság elé állni, mert "figyelmeztetik" őket, hogy ne ugráljanak. A juhász hangsúlyozta, ő nem hallgat el, mert ha őt tönkre is tették, legalább a családi vállalkozásban vele dolgozó fiának és két unokájának a jövőjét szeretné megvédeni.

2017.09.25 07:22

Idén év végéig fizethetünk a régi tízezressel

Publikálás dátuma
2019.02.15 21:00
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Már 2014 óta forgalomban van az új tízezres, de csak 2019. december 31-ével vonják be végleg a régi bankjegyet, amely korábban a leginkább hamisított címlet volt.
A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, Nagy Mártonnak az aláírásával a rendelet, amely kimondja, hogy a régi tízezreseket 2019. december 31-ével vonják be végleg - írja a hvg.hu.

A régi bankjegyek a szokásos menet szerint a bevonást követően, díjmentesen beválthatók minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig – azonos címletű ­ – törvényes fizetőeszközre.

Az új tízezreseket 2014 decemberében adta ki a jegybank, ezeken több biztonsági jel is található, mint a régi, 1997-es és 2008-as kiadású bankjegyeken, amelyek azonban továbbra is forgalomban maradtak. Korábbi statisztikák szerint a régi tízezres volt a leginkább hamisított bankjegycímlet.


2019.02.15 21:00

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27