Jószág helyett parlagfű

Publikálás dátuma
2017.09.25 07:22
Már csak a sokat megélt „kilenclyukú” a régi. Sok újgazdának nem érték a környezet védelme. FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
A Strasbourgi bírósághoz fordul több hortobágyi gazda is, mert a Kúria is helybenhagyta a sokat vitatott földpályázat eredményeit. Évtizedek munkája megy kárba.

Semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg a napokban a Kúria a Hortobágyi Nemzeti Parkban (HNP) óriási vihart kavart földhaszonbérleti pályázatok elbírálásakor. A döntés nem okozott nagy meglepetést, csak a vérmesebbek remélték, befolyásolja a bírói határozatot, hogy még az Európai unió csalás elleni hivatala is több kivetnivalót talált a döntésekben. Annak ellenére sem marasztalta el a legfelsőbb bírói szerv a nemzeti park felelőseit, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) korábbi vizsgálata megállapította, hogy legalább 14 esetben fel kell bontani a 2014-ben kötött földhaszonbérleti szerződéseket és az érintett földeket újra kell pályáztatni. Ezenkívül 428 nyertes pályázatból 92 esetben tett észrevételt, az 590 haszonbérleti szerződés közül pedig 112-őt kifogásolt a Kehi.

A Kúria szerint azonban a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződések megkötésénél.

Tudatosan úgy alakították ki a pályázati rendszert, hogy "szabályosan, jogszerűen" lehessen a haveri körnek átjátszani a haszonbérleteket, hiszen ha olyan a törvény, hogy ellophatom a szomszéd krumpliját, akkor a bíróság sem ítélhet el - jegyezte meg lapunk érdeklődésére Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. A gazdák egy csoportja nem nyugodott ebbe bele és az alkotmánybírósághoz fordul, de emellett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is készül egy beadvány. A kormányzat ugyanis felszámolta az előhaszonbérleti jogot. Így több ezer hektár legelőtől fosztották meg a gyakran évtizedek óta a területet rendben tartó gazdákat. Az ellenzéki politikus azért is nevezte felháborítónak az ügyet, mert semmilyen következménnyel nem járt, hogy egyesek hamis állatlétszámot jelentettek be, de akadt néhány jogerős bírói megrovás fiktív lakcím bejelentés miatt is. Gőgös tudomása szerint ezektől az új bérlőktől sem vették vissza a területet. Eddig egy olyan bérlő adott vissza legelőt, aki évek óta Nagy-Britanniában él és egy polgári per hatására inkább lemondott a területről. Akadnak persze debreceni, nyíregyházi, budapesti "állattartók" is, és lehetett néhány tucat kacsával, vagy sertéssel is több száz hektárnyi legelőhöz jutni. A nyertesek között található volt bankártól fideszes polgármesterig, ügyvéd, műkörmös, fodrász, csak juhász, szarvasmarha tartó alig - panaszolták a helyi gazdák. Akár ezer hektár is lehet, ahol évek óta nem járt állat, bár az is szakmai nonszensz, hogy a kiírás szerint 2 év alatt kell beállítani a jószágot legeltetni, miközben ennyi idő alatt tönkremehet a legelő - tette hozzá Gőgös Zoltán.

Sokan féltek, hogy éhen vesznek az állataik, vagy áron alul el kell adniuk a jószágot - említette a Népszavának Mavranyi Zsigmond, berettyóújfalui juhász. Erre csak azért nem került sor, mert jó néhány új bérlő, nem is titkolta, hogy csak a hektáronként 160 ezer forintos uniós támogatás miatt pályázott és nincs is szándékában állatokkal bajlódni. Ezek közül viszont többen is hallgatólagosan megengedték, hogy a régi bérlők legeltethessenek a volt területükön.

Mavranyiéknak nem volt ilyen szerencséjük. A 415 birkájával és nemzedékek alatt felhalmozott tudásával harmadszori nekifutásra 30 hektárt nyert a pályázaton, ami messze nem elég ennyi jószágra, ennek legalább a hétszeresére lenne szüksége. Másik két hoppon maradt gazdával polgárjogi társaságot alakítottak, de a hasonló bennfentes társaságokkal ellentétben nem nyertek. Ráadásul az új bérlő, aki Mavranyiék volt területét elnyerte, még úgy sem engedi legeltetni a juhászt, hogy fizetne érte. Az elmúlt három évben nem ellethetett a gazda, mert legelő híján a vemhes anyajuhok elhullottak volna.

Az indulatok nem csillapultak, de egyre kevesebben mernek a nyilvánosság elé állni, mert "figyelmeztetik" őket, hogy ne ugráljanak. A juhász hangsúlyozta, ő nem hallgat el, mert ha őt tönkre is tették, legalább a családi vállalkozásban vele dolgozó fiának és két unokájának a jövőjét szeretné megvédeni.

2017.09.25 07:22

Húsz éve halott, de olyan jól van, hogy akár haza is mehetne

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:56
A kép illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Abszurd történetre derült fény Romániában: halottnak nyilvánítottak egy férfit, aki közben egy pszichiátrián él. Most viszont személyi igazolványra lenne szüksége, és itt kezdődnek a bajok.
Egy közel húsz éve halottnak nyilvánított, de még élő páciens számára próbálnak személyi igazolványt készíttetni a romániai Iaşi pszichiátriai intézetének vezetői az Agerpres alapján a Transindex.ro. Marilena Caraba, a Socola Pszichiátriai Intézet orvosa szerint az 58 éves férfit 1991-ben családja eltűntnek nyilvánította, majd 1999-ben halotti bizonyítványt állítottak ki a nevére. Csakhogy közben a férfi az intézmény betege volt. Caraba azt mondta: jelenleg az intézmény illetékesei azon dolgoznak, hogy semmisnek nyilváníttassák a páciens halotti bizonyítványát és megállapítsák személyazonosságát. A személyazonossági igazolvány szükséges ugyanis az egészségügyi kártya kiállításához, és az egészségbizosítási pénztár csak ennek alapján térítheti meg a pszichiátriai intézetnek az ellátási és ápolási költségeket, amelyek havi 4 000 (276 ezer forintot) lejt tesznek ki. Carmen Mucenica, az intézet egyik kihelyezett részlegének vezetője szerint csak 2011-ben derült ki, hogy a betegnek nincs érvényes irata. A nyomok egy galaci, halottnak nyilvánított személyhez vezettek, akiről kiderült, hogy ugyanaz a férfi, aki az intézet igazolvány nélküli betege. Ezért a Socola jogászai perbe fogták Galac polgármesteri hivatalát, kérve a halotti bizonyítvány semmissé nyilvánítását. Ez a folyamat öt éven át, 2016-ig tartott, de még mindig nincs eredménye. A páciens egyébként nem agresszív, és stabil időszakaiban akár haza is mehetne. 
Témák
Románia
2018.10.22 19:56

Trump a segélyek megvonásával fenyíti a közép-amerikai országokat

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:31

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Guatemalából tömegek törtek át Mexikóba, hogy az Egyesült Államokba jussanak. Az amerikai elnök szerint az államoknak kellett volna ezt megakadályozni.
Az Egyesült Államok „lényegesen” csökkenti a három közép-amerikai államnak, Hondurasnak, Salvadornak és Guatemalának szánt támogatások összegét – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy Twitter-bejegyzésben. Az elnök azzal indokolta döntését, hogy az említett közép-amerikai országok nem tudták megakadályozni polgáraikat abban, hogy elhagyják országukat és „illegálisan az Egyesült Államokba menjenek”.  Az amerikai elnök nehezményezte azt is, hogy szerinte a mexikói rendőrség és hadsereg képtelen volt megállítani az Egyesült Államok déli határa irányába haladó migránskaravánt, amelybe „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek” vegyültek. Trump azt is írta, hogy riasztotta az amerikai határőrséget és a hadsereget a karaván miatt, közben pedig a demokratákat okolta azért, hogy nem tudnak változtatni az amerikai bevándorlási törvényeken. Az elnök a múlt héten kilátásba helyezte, hogy lezárja az Egyesült Államok déli határát, és a határhoz vezényli a katonaságot, ha Mexikó nem állítja meg a guatemalai, hondurasi és salvadori migránsokat. Az észak-hondurasi San Pedro Sula városból több mint egy hete elindult, mintegy 3000 emberből álló csoport egy része pénteken behatolt mexikói területére. Mexikó később megnyitotta Guatemalával közös határát a karavánban lévő nők és gyerekek előtt, és lehetőséget biztosított az országba történő legális belépésre. Vasárnapra virradóra tovább vonult az észak-amerikai ország területén a jelentések szerint immár 5000 fősre duzzadt menet. 

Ettől a jelenettől lett ideges Trump:

2018.10.22 19:31