Semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg a napokban a Kúria a Hortobágyi Nemzeti Parkban (HNP) óriási vihart kavart földhaszonbérleti pályázatok elbírálásakor. A döntés nem okozott nagy meglepetést, csak a vérmesebbek remélték, befolyásolja a bírói határozatot, hogy még az Európai unió csalás elleni hivatala is több kivetnivalót talált a döntésekben. Annak ellenére sem marasztalta el a legfelsőbb bírói szerv a nemzeti park felelőseit, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) korábbi vizsgálata megállapította, hogy legalább 14 esetben fel kell bontani a 2014-ben kötött földhaszonbérleti szerződéseket és az érintett földeket újra kell pályáztatni. Ezenkívül 428 nyertes pályázatból 92 esetben tett észrevételt, az 590 haszonbérleti szerződés közül pedig 112-őt kifogásolt a Kehi.
A Kúria szerint azonban a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződések megkötésénél.
Tudatosan úgy alakították ki a pályázati rendszert, hogy "szabályosan, jogszerűen" lehessen a haveri körnek átjátszani a haszonbérleteket, hiszen ha olyan a törvény, hogy ellophatom a szomszéd krumpliját, akkor a bíróság sem ítélhet el - jegyezte meg lapunk érdeklődésére Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. A gazdák egy csoportja nem nyugodott ebbe bele és az alkotmánybírósághoz fordul, de emellett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is készül egy beadvány. A kormányzat ugyanis felszámolta az előhaszonbérleti jogot. Így több ezer hektár legelőtől fosztották meg a gyakran évtizedek óta a területet rendben tartó gazdákat. Az ellenzéki politikus azért is nevezte felháborítónak az ügyet, mert semmilyen következménnyel nem járt, hogy egyesek hamis állatlétszámot jelentettek be, de akadt néhány jogerős bírói megrovás fiktív lakcím bejelentés miatt is. Gőgös tudomása szerint ezektől az új bérlőktől sem vették vissza a területet. Eddig egy olyan bérlő adott vissza legelőt, aki évek óta Nagy-Britanniában él és egy polgári per hatására inkább lemondott a területről. Akadnak persze debreceni, nyíregyházi, budapesti "állattartók" is, és lehetett néhány tucat kacsával, vagy sertéssel is több száz hektárnyi legelőhöz jutni. A nyertesek között található volt bankártól fideszes polgármesterig, ügyvéd, műkörmös, fodrász, csak juhász, szarvasmarha tartó alig - panaszolták a helyi gazdák. Akár ezer hektár is lehet, ahol évek óta nem járt állat, bár az is szakmai nonszensz, hogy a kiírás szerint 2 év alatt kell beállítani a jószágot legeltetni, miközben ennyi idő alatt tönkremehet a legelő - tette hozzá Gőgös Zoltán.
Sokan féltek, hogy éhen vesznek az állataik, vagy áron alul el kell adniuk a jószágot - említette a Népszavának Mavranyi Zsigmond, berettyóújfalui juhász. Erre csak azért nem került sor, mert jó néhány új bérlő, nem is titkolta, hogy csak a hektáronként 160 ezer forintos uniós támogatás miatt pályázott és nincs is szándékában állatokkal bajlódni. Ezek közül viszont többen is hallgatólagosan megengedték, hogy a régi bérlők legeltethessenek a volt területükön.
Mavranyiéknak nem volt ilyen szerencséjük. A 415 birkájával és nemzedékek alatt felhalmozott tudásával harmadszori nekifutásra 30 hektárt nyert a pályázaton, ami messze nem elég ennyi jószágra, ennek legalább a hétszeresére lenne szüksége. Másik két hoppon maradt gazdával polgárjogi társaságot alakítottak, de a hasonló bennfentes társaságokkal ellentétben nem nyertek. Ráadásul az új bérlő, aki Mavranyiék volt területét elnyerte, még úgy sem engedi legeltetni a juhászt, hogy fizetne érte. Az elmúlt három évben nem ellethetett a gazda, mert legelő híján a vemhes anyajuhok elhullottak volna.
Az indulatok nem csillapultak, de egyre kevesebben mernek a nyilvánosság elé állni, mert "figyelmeztetik" őket, hogy ne ugráljanak. A juhász hangsúlyozta, ő nem hallgat el, mert ha őt tönkre is tették, legalább a családi vállalkozásban vele dolgozó fiának és két unokájának a jövőjét szeretné megvédeni.